Hivatalos: Finnország csatlakozott a NATO-hoz
Finnország hivatalosan a NATO tagjává vált kedden, miután Helsinki képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában - közölte a NATO.
A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe.
A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.
Finnország csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító Washingtoni Szerződést 1949. április 4-én írták alá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a ratifikációs dokumentumok átadásakor üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, és arról tájékoztatott, hogy felvonják a finn lobogót is a többi tagország zászlói közé a NATO brüsszeli székháza előtt.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere közölte: a csatlakozásról szóló jegyzőkönyv ezennel érvénybe lépett.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter azt mondta: országa NATO-tagországként fontosnak tartja átadni szomszédja, Svédország NATO-csatlakozásáról szóló, a finn parlamentben megszavazott ratifikációs dokumentumait is az amerikai külügyminisztérium számára.
Erről Brüsszelben beszélt kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően. Mint mondta, a finn NATO-tagság azt mutatja, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez. Reményét fejezte ki, hogy a tagállamok jóváhagyása által Svédország is mihamarabb a szövetség tagjává válhat.
Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve nagy napnak nevezte Finnország számára a NATO-csatlakozást, mely érdekében - mint mondta - az ország sokat dolgozott hosszú éveken keresztül, egyebek mellett jelentős összegeket fektetett a védelmi képességekbe. Hangsúlyozta továbbá: országa tevékeny tagja lesz az észak-atlanti szövetségnek.
Kaikkonen a finn NATO-csatlakozást úgy az ország, mint a szövetség számára előnyösnek nevezte, majd hozzátette: Finnország célja az is, hogy "jó szomszédja, Svédország is teljes tagságot szerezzen" a szövetségben. A finn védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy ez a lehető leghamarabb megtörténik.
Tobias Billström svéd külügyminiszter érkezésekor újságíróknak nyilatkozva üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, ami szavai szerint úgy Finnország, mint Svédország biztonsága szempontjából előnyökkel jár majd. Hozzátette ugyanakkor: "nem titok", hogy Svédország is be akar lépni a szövetségbe. Elmondta, hogy a NATO-csatlakozásnak széles támogatottsága van a svéd lakosság körében,
- mondta.
Végezetül közölte, Svédország sokat dolgozott a meghívásakor megfogalmazott követelmények teljesítésén, köztük a terrorizmus elleni küzdelem szükséges jogi szabályozásokon.
A NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország - Csehország és Lengyelország mellett - 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz.
A NATO fő céljai között szerepel, hogy tagjai minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében, és a bármelyik tag ellen irányuló támadást a szövetség összes tagja elleni agressziónak tekintenek.
