A heroinnál ötvenszer erősebb szer terjed Észak-Amerikában
A fentanil jellegéről, hatásáról, ennek kapcsán a magyarországi droghelyzetről kérdeztük Demetrovics Zsolt professzort, az ELTE Klinikai pszichológiai és addiktológiai tanszékének vezetőjét.
„A fentanil szintetikus opiát. Az ópium az emberiség által az egyik a legősibb idők óta használt szer, és az opiát-származékok ugyancsak régóta jelen vannak az orvostudományban, elsősorban fájdalomcsillapítóként. Ugyanakkor ezek használata korán megjelentek tudatállapot módosító szerként is, majd ezzel összefüggésben az illegális drogpiacon, kezdetben a nyers ópium, később a heroin, majd később a gyógyszerek, szintetikus vagy természetes opiátok, amelyeket a gyógyászatban alkalmaztak, de szintén kikerülhettek a kábítószer-kereskedelembe.
Magyarországon hagyományosan nem is annyira a heroin volt népszerű az illegális használatban, hanem inkább a gyógyszerek.
A 80-as, de még a 90-es évek opiát-használatára elsősorban a kodein tartalmú gyógyszerekkel való visszaélés volt jellemző, ami valójában egy köhögés-csillapító gyógyszer. A nyári időszakban viszont előkerült a nyers ópium is, a mák formájában, télen pedig a szárított mákból főzött máktea. A 2000-es évek fordulóján fordulója körül álltak át a magyarországi szerhasználók a heroinra, miután az is elérhetővé vált számukra, majd ezt követően a heroint is lecserélték az új szintetikus drogokra. Ily módon az utóbbi időkben eléggé szétesett és nehezen is követhető a hazai drogpiac. Közben a gyógyszeripar, a morfin szintetizálása óta, folyamatosan kísérletezik, hogy találjon olyan fájdalom-csillapítót, ami hatékonyságban felveszi a versenyt az opiátokkal, ugyanakkor nem okoz függőséget, de ez értelemszerűen nem sikerül, mert mindegyik ugyanott hat, a központi idegrendszerben. A fentanil is ilyen szer, egy szintetikus fájdalomcsillapító opiát, a heroinnál lényegesen erősebb, vagyis jóval kisebb dózis is hatékony belőle. A tünetek hasonlóak, ez is egy depresszáns hatású szer, ami relaxáló, szorongásoldó, nagyobb adagban euforizáló tüneteket válthat ki. A heroin, a morfium, a kodein, a metadon vagy az oxikodon ilyen hatása között árnyalatnyi kisebb különbségek lehetnek természetesen, akár a hatás hosszában, akár annak minőségében, de a főbb hatásjellemzők nagyon hasonlóak.
A visszaélések mögött, amelyekről a médiában olvashatunk, állhat orvosi használat elszabadulása, vagy eleve illegális drogkereskedelem. Európában egyelőre még nincsenek olyan riasztó jelzések ezzel kapcsolatban, mint Észak-Amerikában.
Miután gyógyszerről van szó, nyilvánvalóan nagy az orvosok felelőssége, hogy ezt kiemelt óvatossággal, rövid időre írják fel és csak olyan betegnek, akinek nincs a múltban azonosítható opiát-problémája, sőt lehetőség szerint semmilyen függőségi zavara.
Az a baj, hogy krónikus fájdalmakra nincsen jobb gyógyszer az opiát-származékoknál. A használói közül pedig viszont sokan felismerhetik, hogy nagyobb dózisban fogyasztva élvezeti célokra is alkalmas” – figyelmeztetett dr. Demetrovics Zsolt.

Egyelőre úgy tűnik, hogy ez a pusztító szer még nem jött be Magyarországra. Ezt erősítette meg több drogambulancia és segélyszolgálat vezetője, köztük a legnagyobb ilyen intézmény, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet drogbeteg gondozó és prevenciós központ főorvosa, dr. Rigó Péter.
"Tudomásunk szerint még kevéssé terjedt el ez a drog Magyarországon. Hozzánk még nem került senki ilyen problémával, de nem tudunk halálesetről, még balesetről sem. A hozzánk járó drogosok elsősorban opiát-fogyasztók, akik a szubsztituciós kezelés miatt keresnek fel minket" – mondta a főorvos, aki szintén úgy vélekedett, hogy az opiátok fogyasztása bizonyos fokig megtorpant nálunk, és azoknak a mellékhatásai inkább a pszichiátrián csapódnak le a drog által okozott zavartság és pszichotikus állapot miatt. Annyit azonban Rigó doktor elárult, hogy már próbálták náluk felíratni a fentanilt, mivel használják fájdalomcsillapítóként, főleg a rákos betegeknél, de ezt a kérést természetesen elutasították.