Fejest ugrik a napkoronába az amerikai Parker szonda, és választ adhat több rejtélyre is
A NASA úgy tervezte meg a szondát, hogy megvédje belső műszereit a rendkívüli körülményektől, és eltérítse a nap hőjének nagy részét. Amennyiben sikerül a Parker Solar Probe belső hőmérsékletét 29 C fok körül fenntartani, rendkívüli fontosságú méréseket lehet végrehajtani a napkoronán belül. Fény derülhet például arra a régi rejtélyre, hogy a korona hőmérséklete miért 300-szor olyan forró, mint a Nap felülete.
Csillagunk körül máig számos megválaszolatlan kérdés kering. Például az, hogy miként képes a korona hatalmas kilövelléseire. Ezek az ionok hihetetlenül gyorsan, a fénysebesség felével száguldanak, mielőtt elárasztanak minden tárgyat a naprendszerben, és bevonják azokat potenciálisan gyilkos sugárzással.
A Földet megvédi ezektől bolygónk sűrű atmoszférája és erős mágneses tere, és legfeljebb a sarki fényekben nyilvánulnak meg.
Az erősebb kitörések képesek kárt okozni elektronikus berendezéseinkben, a GPS-ekben, illetve más, műholdhoz kapcsolódó szolgáltatásainkban.
A mostani kozmikus találkozás az emberiség és a csillagok között április 10-ig tart, és a NASA erre az időre elveszti kapcsolatát a napszondával.
A Parker tavaly októberben döntötte meg a Helios 2 1976-os rekordját. Ez utóbbi 42,7 millió kilométerre közelítette meg a napot.
Az űrszonda névadója Eugene Parker asztrofizikus, aki 1958-ban tette közzé feltételezését a napszelekről. A ma 92 éves tudós az egyetlen élő ember, akiről NASA-missziót neveztek el.