JÖVŐ
A Rovatból

Ezek lehetnek a „földgáz-aranyláz” ellenszerei: energiahatékonyság, keresletcsökkentés, megújulók, a fosszilis extraprofit adóztatása

Ha a világ be akarja tartani a 1,5°C-os klímacélt, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep beruházásoknak. Mindeközben a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollár profitot halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség. A Másfélfok cikke.


A Climate Action Tracker friss jelentése szerint a földgáztermelés felskálázása egy hamis megoldás, és hosszú távon inkább súlyosbítani fogja az energia- és klímaválságot, mintsem enyhíteni azt. Az orosz-ukrán háború kezdete óta 26 új cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál létrehozását jelentették be az EU-ban, ami azonban az építkezések átfutási ideje miatt nem hozna gyógyírt az energiahiányra a közeljövőben, ráadásul az ellátó országokat is belakatolná a fosszilis világba. Ha a 1,5°C-os küszöbértékkel összeegyeztethető pályán kívánunk haladni, akkor Európa gázigénye kielégíthető lenne a már meglévő infrastruktúrával, és az új építése helyett a földgázt gyorsuló ütemben kellene kivezetni a globális energiatermelésből. A Nemzetközi Energiaügynökség frissített adatai is alátámasztják, hogy ha a világ be akarja tartani a 1,5°C-os klímacélt, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep beruházásoknak. Mindeközben a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollár profitot halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség. Számos ország erre kivetett különadóval igyekszik fedezni az energiaválság terheit enyhítő programokat, azonban a hosszú távú megoldás a fosszilis tüzelők kivezetése, és a megújulók felskálázása, valamint az energiahatékonyság javítása lenne.

A Climate Action Tracker (CAT) friss jelentése szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy az orosz-ukrán háború okozta energiaválság közepette a kormányok az energiabiztonság megerősítésének reményében ismét a klímaromboló fosszilis tüzelők, a kőolaj, a földgáz és a kőszén felé fordultak.

A válságból kivezető megoldásként a gázlobbi a földgáztermelés felskálázását propagálja világszerte, annak ellenére, hogy mára a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a villamosítás jelentik a legolcsóbb, leggyorsabb és legbiztonságosabb megoldást. A CAT figyelmeztet, hogy

a földgázra irányuló „aranyláz” alapjaiban ássa alá a klímacélokat, és új gázinfrastruktúrába fektetni Európában hamis megoldás.

Európa belakatolhatja magát a fosszilis világba, magával rántva másokat is

Az EU gázszükségletének közel felét (40%) Oroszországból látta el 2021-ben, majd a háború kezdete óta Oroszország fokozatosan csökkentette az exportot, ami mára nagyjából 80%-kal esett vissza – ezzel súlyos energiaínség veszélyét vetítve előre Európa-szerte. Erre adott válaszul

az EU 2022 májusában elindította a REPowerEU tervet, amely szerint évi 100 milliárd eurót különítenek el az orosz gáztól való függetlenedésre, miközben a klímaválságot is kezelik.

Ebben az EU 2030-ra 40%-ról 45%-ra növeli a blokk megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzését, és az energiaigény csökkentése érdekében megerősíti az energiahatékonyságra vonatkozó törekvéseket is, 11%-ról 13%-ra emelve az erre vonatkozó célszámot. Ezek fontos lépések a helyes irányba.

Azonban ezzel egyidőben az EU nagyszabású gázbeszerzést is folytat mind rövid, mind hosszú távon.

A REPowerEU-terv az „energiaellátás diverzifikációját” javasolja, ideértve az orosz fosszilis tüzelőanyagok más országokból származó importtal való kiváltását, szemet vetve többek között a szubszaharai Afrika „kiaknázatlan cseppfolyósított földgáz (LNG) potenciáljára” is.

Egyiptommal és Izraellel az EU már meg is állapodott egy 15 milliárd dolláros csomagról a gáz kitermelésének és exportjának növelésére, míg az egyes tagországok külön is nyélbe ütöttek üzleteket a földgázban gazdag afrikai országokkal, pl. Algériával, Angolával, Kongóval, Szenegállal és Mozambikkal. Emellett az Európai Bizottság sajnálatos módon a földgázt a „fenntartható” energiaforrások közé sorolta a befektetési taxonómiai reformja során, ezzel továbbra is teret biztosítva annak – szemben a nemzetközi szakértői testületek álláspontjával.

A háború kezdete óta 26 új LNG-terminál létrehozását jelentették be az EU-ban. Ezek a nagyjából 6 milliárd eurós költséggel megépülő terminálok akár 168 milliárd köbméternyi importot is lehetővé tennének a kontinens számára, ami a blokk földgáz-szükségletének körülbelül 41%-ának felel meg és meghaladja a háború előtti teljes orosz importot.

Ugyanakkor ekkora mértékű felskálázásra nincsen szükség.

A CAT elemzése rámutatott, hogy ha 1,5°C-nál akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor az EU gázfelhasználásának meredeken csökkennie kellene mától 2040-ig, majd 2045-re gyakorlatilag teljesen ki kellene vonni azt. Az International Institute for Sustainable Development (IISD) legújabb jelentése is megerősítette, hogy

ha a 1,5°C-os ambícióval összeegyeztethető pályán kívánunk haladni, akkor Európa gázigénye kielégíthető lenne a már meglévő infrastruktúrával.

A CAT azt is hangsúlyozza, hogy Európa rövid távú energiahiánya az építkezések átfutási ideje miatt új import infrastruktúrával nem mérsékelhető, helyette agresszív keresletoldali fellépéssel lenne enyhíthető. Ezt egy friss tanulmány is alátámasztja, mely szerint

az energiahatékonysági és keresletcsökkentési programok az ipari, kereskedelmi és lakossági szektorokban az orosz gázimport akár kétharmadát is csökkenthetnék.
Földgázigény a végső energiafelhasználásban az EU országaiban a 1,5°C-os küszöbértékkel kompatibilis pályán (Forrás: CAT)

De – a gázlobbi narratívájával ellentétben – a földgáz befektetések felskálázása Európán kívül sem megoldás az energiaválságra, ahogy arra a CAT afrikai elemzése figyelmeztet. A probléma azonban az, hogy Afrikában az elmúlt években 6-7-szer nagyobb volt az évi beruházások mértéke a fosszilis iparágba, mint a megújulóba, és az egekbe szökött gázárak még vonzóbbá teszik a gázprojekteket.

Pedig számos példa mutatja, hogy a nap-, szél- és akkumulátoros tárolási technológiák egyre csökkenő költségeinek köszönhetően a megújuló energiarendszerek egyre inkább megbízhatóak és költséghatékonyak a fejlődő országokban is. Ha a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra összpontosítanánk, akkor 2030-ra Afrikában is elérhető lenne az elektromos áramhoz és a főzéshez használt tiszta energiához való egyetemes hozzáférés, ehhez azonban megfelelő nemzeti stratégiákra és nemzetközi támogatásra van szükség:

a fejlett országoknak, különösen az EU-nak, a földgázkitermelés és az LNG-export infrastrukturális fejlesztésének támogatása helyett a tiszta energia beruházásokba kellene fektetniük a fejlődő országokban.

Ha élhető éghajlatot akarunk, nincs helye új olaj- és földgáz-beruházásoknak

Az energiaínségtől tartva (és a magas gázárakból fakadó extranyereséget kihasználva) Európától kezdve, Afrikán és Ázsián át Észak-Amerikáig, az országok és cégek rohamtempóban fektetnek be a földgázba, pedig számos tudományos és technológiai intézmény hívja fel a figyelmet arra, hogy

a gáz-függőségünk további erősítésével a valódi megoldás helyett csak tovább fokozzuk a klíma- és energiaválságot.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mérföldkőnek számító 2021-es elemzése megmutatta, hogy ha 1,5 °C alatt akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep, valamint kőszénbánya beruházásoknak. Ezt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése és az IISD elemzése is megerősítette.

Az IEA 2022-es frissített elemzése szerint ahhoz, hogy 2050-re nettó nulla kibocsátást érjünk el, az új infrastruktúra-beruházások helyett a földgázt gyorsuló ütemben kellene kivezetni:

a globális gázfelhasználást 2030-ra legalább 30%-kal, 2035-re pedig több, mint 60%-kal kellene a 2021-es szint alá csökkenteni.

Ez lényegesen gyorsabb csökkentési ütemet jelent, mint a 2021-es becslés, ami annak köszönhető, hogy a megújuló energiaforrások, valamint a tárolási és egyéb technológiák költségei gyorsuló ütemben zuhantak.

Bár ezen befolyásos szakmai intézmények jelentései erős jelet küldtek a politikai-gazdasági vezetőknek a fosszilis tüzelők támogatásának beszüntetésére, és hatásukra számos pénzügyi intézmény (pl. Európai Beruházási Bank) és kormány (pl. Kolumbia) döntött úgy, hogy nem támogatják tovább a hagyományos fosszilis iparágat, az energiaválságra adott válasz sok országban rossz irányt vett.

Az első horvát LNG terminál a Krk szigeten (Forrás: ec.europa.eu)

A gázberuházások agresszív terjeszkedése bedöntheti a 1,5 °C-os klímacélt

Az elmúlt hónapokban a cseppfolyós földgáz (LNG) exportját és importját szolgáló új projektek száma robbanásszerűen megnőtt nemcsak az EU-ban, de szerte a világban is. A jelenlegi tervek szerint

a globális LNG-fogyasztás 2030-ra több mint megduplázódhat, elérve az évi több mint 800 millió tonnát.

Exportoldalon jelentős bővülés várható Afrika, Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és a Közel-Kelet országaiban. Emellett az LNG importkapacitás fejlesztését tervezik Indiában, Délkelet-Ázsiában (például Thaiföldön, Vietnámban) és Kelet-Ázsiában. Az előrejelzések szerint Európában is, például Németországban és Olaszországban nagymértékben növekszik majd az LNG importkapacitás.

A CAT összehasonlította a tervezett új és kibővített LNG-exportkapacitást az IEA „nettó nulla kibocsátási” forgatókönyve által előrevetített igényekkel, és megállapította, hogy 2030-ra legalább kétszeres (körülbelül 500 millió tonna) túlkínálat lesz LNG-ben. Ez a mennyiség több mint duplája a teljes orosz gázexportnak 2021-ben (184 millió tonna). Ráadásul az IEA forgatókönyve már most számításba vette az orosz gázimport helyettesítéséhez szükséges teljes LNG-igényt.

Tehát a jelenleg tervezett LNG-termelési kapacitásbővítés messze meghaladja az orosz gázexport kiváltásához szükséges mértéket.

Ez a gáz-túlkínálat óriási többletkibocsátáshoz vezethet az IEA forgatókönyvéhez képest, a CAT becslése szerint a fennmaradó karbon-költségvetés 10%-át felemésztené, vagyis

a tervezett LNG-infrastruktúra-bővítés alapjaiban ássa alá a 1,5°C-os klímacélt, pedig ha azt tartani akarjuk, akkor már megépítése pillanatában soha meg nem térülő beruházássá („stranded asset”) válik.

A globális LNG-fogyasztásból származó kibocsátás 2015 és 2050 között a meglevő, épülő és tervezett infrastruktúra alapján. A narancssárga vonal az IEA nettó nulla kibocsátási forgatókönyvét jelöli, mely összhangban van a 1,5°C-os klímacéllal. (Forrás: CAT)

Ráadásul ezek a becslések csak a mért kibocsátási adatokon nyugszanak. A gáz- és olajmezők, valamint a szállító infrastruktúra mentén történő jelentős mértékű metánszivárgással az országok és cégek még csak most kezdtek el érdemben foglalkozni (pl. a COP26-on létrehozott Global Methane Pledge keretében). A szivárgás felszámolására vonatkozó szabályozás az Európai Unióban még tárgyalás alatt van, de

az ebben foglalt kötelezettségeket Magyarország és Románia aktívan gyengíteni próbálja.

Különadó az olaj- és gázipar rekord nyereségére

Mindeközben az olaj- és gázóriások a háború által felhajtott árakból rekord nyereségekre tettek szert, a kőszén iránti kereslet is megugrott, és a befektetők továbbra is ún. „szénbombák” (óriási potenciállal rendelkező kőolaj, földgáz és kőszén projektek) sokaságán ülnek, amelyek kiaknázása esetén a 1,5 °C-os küszöbérték betartásának végképp búcsút inthetünk.

A British Petrol 8,2 milliárd USD nyereségre tett szert világszerte július és szeptember között, ami több mint kétszerese a 2021 azonos időszakában elért profitjának. Az ezt megelőző három hónapban 8,5 milliárd dollár nyereséget könyvelt el. A Shell 10,1 milliárd és 11 milliárd dollár globális nyereséget jelentett be ugyanezen három hónapos időszakokra. Az IEA egy másik jelentése alapján

a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollárt halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség.

Becslésük szerint a világnak legalább évi 4 billió dollárt kell fektetnie tiszta energiával kapcsolatos beruházásokba 2030-ig, hogy a század közepére elérhessük a nettó nulla kibocsátást. Ha a globális olaj- és gázipar ezt a 2 billió dollárnyi váratlan nyereséget alacsony kibocsátású üzemanyagokba, például hidrogénbe és bioüzemanyagokba fektetné, akkor az évtized hátralévő részében az ezekhez szükséges összes beruházást finanszírozni tudná. Sőt, az IISD szerint,

ha a tervezett olaj- és gázbefektetésekre szánt évi 570 milliárd dollárt átirányítanánk, akkor az teljes mértékben finanszírozhatná az ezeket kiváltó szél- és napenergia felskálázását a 1,5 °C-os céllal összhangban.

Néhány – többségében európai – kormány a váratlan nyereség megadóztatásával igyekszik fedezni az energiaválság terheit enyhítő programokat. Spanyolország, Görögország, Olaszország, Románia, Bulgária és Magyarország is bevezetett ilyen ideiglenes adót, hazánkban a Molnak kell ezt fizetni.

Az Egyesült Királyságban a kormány három éven át tartó 25%-os energianyereség-illetéket vetett ki májusban az északi-tengeri olaj- és gáztermelőkre, majd azt decemberben 35%-ra emelte, és meghosszabbította egészen 2028-ig. Ugyanakkor a Shell azt mondta, hogy 2022-ben nem fizeti ezt meg, mivel a nyereséget az északi-tengeri mezőkbe fektették – egy kiskapu, amit környezetvédelmi szervezetek rejtett adótámogatásnak tituláltak.

De végső soron a váratlan nyereségadó csak egy rövid távú megoldás egy sokkal mélyebb problémára.

Az egyetlen hosszabb távú megoldás a megfizethetetlen energiaszámlákra valójában a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése az energiatermelésből, és az újabb mezők megnyitása helyett a befektetések átcsatornázása a megfizethető, megbízható és tiszta energiába, valamint az energiahatékonysági fejlesztésekbe.

Bár a COP27 klímatárgyalásokon erősen érezhető volt a gáz- és olajlobbi jelenléte , és befolyásuk tetten érhető a klímacsúcs kimenetelében is, némi reményre ad okot, hogy nagy visszhangot kapott a fosszilis cégek extraprofitjára kivetett „globális adó” ötlete, ami például a klímaváltozás által okozott károk és veszteségek kárpótlását is segíthetné.

Emellett fontos előrelépés történt a klímasemlegességi célok hitelességének felülvizsgálatára, hogy azokat a cégek, városok és pénzügyi intézmények ne használhassák „zöldre mosásra”. A megbízott szakértő csoport ajánlásai alapján az új, kidolgozás alatt lévő szabályok nem fogják engedni a nettó nulla célok hitelesítését, ha tevékenységükkel továbbra is támogatják az új fosszilis beruházásokat vagy nem veszik komolyan a fosszilis tüzelők kivezetését a portfoliójukból.

Borítókép: Az első horvát LNG terminál a Krk szigeten (Forrás: ec.europa.eu)


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Forradalmi akkumulátorok: 1,6 millió kilométeren át működő elektromos kocsi, egy perc alatt feltöltött mobil
Az energiatárolás óriási fejlődésen esik át: az új technológiák messzebbre viszik az elektromos autókat és növelik az elektronikai cikkek akkumulátorkapacitását. Ráadásul megdőlt a fizika egyik törvénye, amivel lehetségessé válik az egyperces telefontöltés is.


Az akkumulátorok megállíthatatlanul és egyre gyorsuló tempóban fejlődnek. Már ma léteznek olyan technológiák, amelyekkel az elektromos autók futásteljesítménye felveszi a versenyt a legtartósabb belső égésű motorokkal, illetve vannak új akkumulátorok, amelyek sokszorosára növelhetik a kisebb eszközök (pl. okosórák, Bluetooth fülhallgatók) kapacitását és élettartamát. Ezeket az új vívmányokat még különlegesebbé teheti egy közel 180 éve felállított fizikai törvény megdöntése, amivel elérhető közelségbe került az egyperces telefontöltés, illetve a tízperces elektromos autó-feltöltés.

Szélsőséges hőmérsékleten is biztonságos, szupertartós akkumulátor

Az egyik legfontosabb újítás, ami az energiatárolás területén az utóbbi időben nyilvánosságra került, a Farasis Energy nevéhez kötődik. Ez a cég már 27 éve jelen van piacon, így eleve köztiszteletben áll, de amivel a júniusban rendezett ASEAN Automotive Ellátási Lánc Konferencián előállt, attól az egész szakmának leesett az álla. A legújabb fejlesztéseket a cég képviseletében Jack Peng (lenti képünkön) mutatta be. A szakértő szerint a Farasis által kifejlesztett új akkumulátortípus különösen jól alkalmazkodik a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokhoz, de ennél szó szerint jóval messzebbre mutatnak az előnyei.

Fotó: Farasis Energy

„Az általunk kifejlesztett akkumulátorok -30 és 65 Celsius fok között is képesek normálisan működni. 25 fokos környezetben egyetlen cella 2500 ciklust bír ki, miközben 45 fokos hőmérsékleten is 1500 ciklust ér el, és az állapota még ezek után is meghaladja a 70 százalékot” – magyarázta Peng a technológiáról, amelyhez képest a mai eszközök, kis túlzással, kanyarban sincsenek.

A Farasis új akkumulátorai nemcsak az autóiparban, hanem olyan új alkalmazási területeken is megjelenhetnek, mint az eVTOL-ok (függőlegesen fel- és leszálló elektromos járművek), de az elektromos motorkerékpárok piacára szintén sikeresen bevezethetők. Az új, fél-szilárd akkumulátortechnológia révén a cellák stabilitása és élettartama jelentősen növelhető – állítja a vállalat, amelynek laboratóriumi tesztjei alapján ezek az új akkumulátorok több mint 5000 ciklust is kibírnak. Ez 1,6 millió kilométernyi megtett távolságot jelent egy elektromos autó számára, ami még a belső égésű motorral rendelkező társaitól is ritkaságszámba megy.

Százszoros energiasűrűségű szilárdtest akkumulátorok a kisebb kütyükbe

Miközben a Farasis az elektromos járművek akkumulátor-ellátását forradalmasíthatja, az egyik legnagyobb Apple-beszállító TDK Corporation ugyancsak jelentős áttörést ért el a szilárdtest akkumulátorok terén. A tokiói vállalat kifejlesztette a CeraCharge nevű új akkumulátort, ami 1000 Wh/L energiasűrűséget produkál.

Ez 100-szor annyi, mint a TDK hagyományos szilárdtest akkumulátorainak energiasűrűsége.

A fejlesztést elsősorban viselhető eszközökbe, például vezeték nélküli fülhallgatókba, hallókészülékekbe és okosórákba szánják. Utóbbiak piacán és különösen az Apple-nél ennek nagyon nagy jelentősége lehet – annak tudatában pláne, hogy még a legújabb iWatch akkumulátora sem bírja tovább 18-36 óránál egy feltöltéssel.

A CeraCharge apró akkumulátor, mégis százszoros energiasűrűséggel bír. Fotó: TDK

„Az oxid alapú szilárd elektrolit alkalmazása rendkívül biztonságossá teszi az akkumulátorokat,” áll a TDK közleményében, amivel nemcsak arra utal, hogy növelhető a biztonság (az akkumulátorokban lévő lítium meglehetősen gyúlékony), hanem arra is, hogy a CeraCharge lehetővé teszi kisebb méretű, de közben jóval nagyobb kapacitású eszközök gyártását. Az új technológia révén a gyártó nagyobb élettartamot, jelentősen több töltési ciklust, gyorsabb feltöltést és hosszabb állásidőt is remélhet az akkumulátoraitól.

Az Apple-rendszerekre specializálódott 9to5Mac azt írja, az amerikai gyártó partnereként a TDK új terméke idővel olyan Apple-eszközök töltési kapacitását és tartósságát növelheti, mint a MacBook, az iPhone vagy az iWatch, de egyelőre nem bizonyos, hogy ez megtörténik-e, és ha igen, mikor. Az oldal szakértője szerint a legvalószínűbb az, hogy először az eldobható elemeket használó AirTag nyomkövetők kapják meg a CeraCharge akkumulátort. Ennek fő oka, hogy

az Európai Unió egyre vehemensebben követeli a műszaki cikkek gyártóitól az egyszerhasználatos elemek kivezetését.

A TDK-nak egyébként feltett szándéka, hogy továbbfejlessze a jelenlegi akkumulátorai cella- és csomagstruktúráját, és növelje például a kapacitást (többrétegű laminálási megoldással), valamint kibővítse a működési hőmérséklet tartományát. Ehhez minden lehetőség a rendelkezésére áll, hiszen autóipari, fogyasztói elektronikai, valamint információs és kommunikációs technológiai piacokat megcélzó, százezernél is több embert foglalkoztató vállalatként világszerte rendelkezik tervező és gyártó helyszínekkel. A pénzügyi források pedig aligha jelentenek majd akadályt: a TDK a 2024-es pénzügyi évben 14,6 milliárd dollár (5329 milliárd forint) árbevételt ért el, amiből bőven futná neki Magyarország tavalyi költségvetési hiányára (4593 milliárd forint) és 7-8 új Duna-hídra is (a legutóbb átadott, Kalocsa-Paks Duna-híd a becslések szerint 92 milliárd forintból épült).

Az akkumulátorok jövője a gyorsabb töltéstől is függ

Amíg a fentebb írt két vezető technológiai vállalat áttörő megoldásokkal rukkolt elő, a tudomány sem pihenhet, hiszen nem csak a nagyobb teljesítmény és biztonság, vagy a minél fenntarthatóbb felhasználás fontos a piacképes új akkumulátorok létrehozásához, hanem a töltés gyorsasága is. A Farasis Energy és a TDK Corporation technológiai innovációi új helyzetet teremthetnek mind az autóipar, mind pedig a viselhető eszközök és számos más alkalmazási terület számára.

A sikeres energiaátmenet viszont csak akkor lehetséges, ha az új akkumulátorok akár percek alatt feltölthetők. Igen, az elektromos autók is.

A Colorado Boulder Egyetem tudósainak új eredménye olyan jövőt vetít előre, amiben ez már egyáltalán nem lehetetlen.

Az amerikai kutatók lényegében megdöntöttek a fizika egyik, majdnem 180 éve kőbe vésett törvényét,

amikor rájöttek, hogy az ionok bizonyos körülmények között máshogy mozognak, mint ahogy azt Kirchhoff 1845-ben leírta. Az áram elektromos áramkörökben történő áramlásáról szóló tankönyvi anyag szerint „a csomópontba befolyó áramok összege megegyezik az onnan elfolyó áramok összegével”.

Nos, nem feltétlenül – állítja a meg Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban megjelent tanulmány. Ennek vezető szerzője, Ankur Gupta közleményben azt írja, „a szuperkondenzátorok elsődleges vonzereje a sebességükben rejlik, de hogyan tehetjük gyorsabbá az energia töltését és felszabadítását? Nos, az ionok hatékonyabb mozgásával”.

A szuperkondenzátorok előnyei

A tudós és csapata laboratóriumi kísérletekkel kutatta, hogy hogyan mozognak az ionok egy apró pórusokból álló, bonyolult hálózatban. Megállapították, hogy az elektronokkal ellentétben elektromos mezők és a diffúzió hatására mozgó ionok másképpen viselkednek a pórusok kereszteződéseiben lévő csomópontokban, mint ahogy azt Kirchhoff gondolta. Az amerikai egyetem tanulmánya előtt az ionok mozgását csak egyenes pórusban írta le a szakirodalom, de az új felfedezés révén kiderült, hogy a folyamat több ezer összekapcsolt pórus bonyolult hálózatában is jól szimulálható és előre jelezhető, nagyon rövid idő alatt. A kutatás nyomán lehetségessé válik olyan szuperkondenzátorok építése, amelyekkel

a laptop- vagy telefontöltés egyetlen perc alatt megoldható, de még egy elektromos autóra sem kell majd 10 percnél többet várni a töltőállomás mellett.

Guptáék felfedezése nemcsak az elektromos kocsikban és a mindennapi elektronikai cikkekben lévő akkumulátorok energiatárolása, hanem az elektromos hálózatok miatt is jelentős, hiszen az ingadozó energia-felhasználás egyre hatékonyabb tároló megoldásokat igényel, hogy kisebb kereslet esetén csökkenjen a pazarlás, míg magasabb kereslet idején biztosított legyen a gyors kiszolgálás.

Az új szuperkondenzátorok – amelyek az ionok felhalmozódására támaszkodnak – rövid töltési idővel és nagyobb élettartammal rendelkeznek majd, mint a ma ismert hagyományos akkumulátorok. És éppen ilyen eszközök gyártása vált lehetségessé az amerikai egyetem felfedezése által.

A – nem is annyira távoli – jövő összességében jóval hatékonyabb, biztonságosabb, fenntarthatóbb és villámgyorsan feltölthető akkumulátorok felé mutat. Már csak az kell, hogy az innovatív vállalatok legújabb termékei és a következő generációt segíteni akaró tudósok eredményei kikövezett utat kapjanak a piacra lépés felé. És éppen ez az egyik legnehezebb kérdés, mert egyszerre kell rá nyitottá válnia felhasználónak, gyártónak és törvényalkotónak. Nagyon drukkolunk, hogy így legyen!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Segít a kémia: már 15 perc alatt újra lehet hasznosítani a kidobásra szánt ruhákat – szakértők szerint ez lehet a végső megoldás
Új technológia áttörést hozhat a textilhulladék újrahasznosításában, és egy lépéssel közelebb hozhatja a fenntartható jövőt.


A divatipar évente több millió tonna textilhulladékot termel, amely óriási terhet ró bolygónkra. A ruhák nagy része, amely nem kerül tudatos újrahasznosításra vagy a használtruhaüzletek polcaira, egyszerűen a szemétbe vagy égetőkbe jut, ami hosszú távon egyre súlyosabb problémát jelent. Ezt a krízist most egy ígéretes technológiai fejlesztés enyhítheti, amelyet az amerikai Delaware-i Egyetem kutatói dolgoztak ki - írja a hvg.hu.

A kutatócsoport eredményeiről a Science Advances című tudományos folyóiratban számoltak be, ahol egy új kémiai eljárás részleteit ismertették.

A módszer képes a szövetekben lévő különböző anyagokat – például műszálat és pamutot – újrafelhasználható molekulákká bontani.

Dionisios Vlachos, a tanulmány társszerzője szerint, ha ezt a folyamatot sikerül ipari méretekben is alkalmazni, az radikálisan csökkentheti a divatipar hulladéktermelését.

A probléma mértékét jól szemlélteti, hogy a textíliák mindössze kevesebb mint 1 százalékát hasznosítják újra világszerte. A többi a szeméttelepeken vagy égetőkben végzi, és jelentős része mikroműanyag formájában az óceánokba jut. A szakértők szerint a Delaware-i Egyetem fejlesztése

az újrahasznosítás utolsó mentsvára lehet, és egyúttal rendkívül hasznos eszköz az ipar számára.

A hagyományos mechanikus újrahasznosítási technológiák nehezen birkóznak meg a kevert anyagokkal, így az újrahasznosított anyagok minősége is gyakran elmarad az eredetitől. Ezt a problémát hivatott megoldani a kutatók által alkalmazott mikrohullámmal gerjesztett glikolízis nevű kémiai reakció, amely a nagy molekulaláncokat, vagyis polimereket bontja le kisebb egységekre hő és katalizátor segítségével.

A technológiát különböző anyagokon tesztelték, többek között 100 százalékban műszálas, valamint 50-50 százalékban műszálas és pamut keverékű ruhákon. Az eredmények ígéretesek: a 100 százalékban műszálas ruhák esetében a poliészter 90 százalékát sikerült olyan molekulává alakítani, amely újra felhasználható textíliák előállításához. A vegyes anyagú ruháknál pedig a pamut érintetlen maradt, így mindkét anyagot újra lehetett hasznosítani.

A kutatók ráadásul sikeresen optimalizálták a reakció körülményeit, így

a teljes folyamat mindössze 15 percet vesz igénybe, szemben a hagyományos módszerekkel, amelyek napokat igényelnek.

Ez hatalmas előrelépést jelenthet a textilhulladék kezelésében.

Ugyanakkor a módszer nem minden esetben bizonyult hatékonynak: a festett textíliák, valamint a tűz- és UV-álló anyagok esetében kisebb hatásfokkal működött. Mindezek ellenére a kutatók optimisták: becsléseik szerint a technológia alkalmazásával a világ textilhulladékának akár 88 százalékát is újra lehetne hasznosítani.

Ez az új fejlesztés lehet a válasz a divatipar égető környezeti problémáira, és egy lépéssel közelebb hozhatja a fenntartható jövőt.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Döbbenetesen pontosan pusztító lézerfegyverek jelentek meg, amik sokkal olcsóbbak a hagyományos lövedékeknél
A modern hadseregek egy kilométerről is tűpontos, hang nélküli és láthatatlan lövésekre képes fegyverekkel készülnek a jövő fenyegetéseire, például a drónok ellen vívott háborúkra. Dél-Korea sokatmondóan úgy hívja saját fejlesztését: Star Wars projekt.


A jövő fegyvereit már élesben tesztelik a világ több pontján. Az eszközök tulajdonságait biztonsági okokra hivatkozva általában féltve őrzik a fejlesztő országok, de ha friss eredmény születik, és kipróbálnak egyet-egyet, annak a híre hamar bejárja a nemzetközi sajtót.

Az utóbbi hetekben két jövőbe mutató lézerfegyver tesztelése zárult sikerrel: az egyik itt, Európában, a másik pedig Ázsiában. Jelenleg ez a két technológia az, amire érdemes figyelni, mert szinte biztos, hogy hamarosan megjelennek a bevethető eszközök között – az egyiknek konkrétan idén meg is kezdik a tömeggyártását.

A brit lézerfegyver csendes, láthatatlan gyilkos

Az Egyesült Királyság Védelmi Tudományos és Technológiai Laboratóriuma (Dstl) több hazai és nemzetközi ipari szereplő együttműködésével sütött el egy vadonatúj, nagy teljesítményű lézerfegyvert, amit a brit hadsereg egyik harci járművére szereltek. A júliusban végrehajtott kísérletre ellenőrzött körülmények között, egy tesztpályáján, Porton Downban került sor, és a Dstl közleménye szerint máris képesek voltak vele ártalmatlanítani egy 1 kilométerre lévő célpontokat.

Az új fegyver a nyilvánosságra került információk alapján könnyű, hordozható és költséghatékony, amit például ellenséges drónok ellen terveznek bevetni. Az egyelőre név nélküli eszközt (bár korábban DragonFire néven emlegette a védelmi minisztérium) egy rendkívül mozgékony, jól rejtőzködő Wolfhound páncélozott felderítő járműre szerelték, de a Dstl azt állítja, más rendszerekbe és járművekbe is fennakadás nélkül integrálható, vagyis különböző hadműveleti igényeket kielégít.

„A nagy teljesítményű lézerfegyver sikeres tesztelése fordulópontot jelent a brit hadsereg jövőbeli képességeinek fejlesztésében. Ez a technológia pontos, erős és költséghatékony eszköze a légi fenyegetések legyőzésnek, és nagyobb védelmet biztosít a haderőnek” – érvelt a lézerfegyver mellett Matt Cork, a Dstl programvezetője.

Harcra kész és fillérekből tüzel

Brit felségjelű szárazföldi járművön most használták először, de nem brit fejlesztés, hanem amerikai, hiszen a Raytheon gyártja.

A cég Angliában működő részlegének vezérigazgatója, James Gray szerint „azzal, hogy az Egyesült Királyságban sikeresen elsütötték az első lézerfegyvert, amit szárazföldi járműre szereltek, a Dstl bebizonyította, hogy a Raytheon nagy energiájú lézerfegyvere képes követni, eltalálni és legyőzni a megjelölt célpontokat”.

A vállalatvezető most arra számít, hogy a laboratórium tudósai után a brit hadsereg is kipróbálja és meggyőződik róla, hogy „harctéri bevetésre kész” technológia került a kezükbe, így hamar hadrendbe kerül.

Így működik a korábban bemutatott DragonFire

A brit Védelmi Minisztérium berkein belül a SkyNews szerint azt mondják, „a lézerfegyver egyetlen lövése kevesebbe kerül, mint egy csésze tea”.

Ha a hadsereg jóváhagyja a használatát, sokkal költséghatékonyabb és olcsóbb módja lesz a fenyegetések elhárításának, mint a rakéták vagy más lőszerek. A szigetország hadserege ettől függetlenül nem bízza magát csak erre az egy jelenleg is fejlesztés alatt álló lézerfegyverre. John Healey védelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy a szigetország kormánya tízéves, 6,5 milliárd font (3000 milliárd forint) értékű szerződést írt alá a brit-francia MBDA fegyvergyártó vállalattal, új, kifinomult rakéták beszerzésére.

Dél-Korea „Star Wars” projektje

A távolkeleti ország találóan nevezte el a klasszikus sci-firől a lézerfegyver programját, amit július elején jelentett be. A céljuk az, hogy lézerekkel, hangtalanul és láthatatlan módon szedjék le az égből az ellenséges drónokat. A projektért a Védelmi Beszerzési Program Ügynökség (DAPA) felel – írja a The Register, amely szerint

a távolkeleti nemzet hadserege megkezdte a felkészülést az új, hamarosan tömeggyártásba kerülő lézerfegyver bevetésére.

„Ez a lézeres légvédelmi fegyver egy új koncepciójú rendszer, ami közvetlenül egy fényforrás lézerével semlegesíti a célpontokat, és képes pontosan eltalálni a kis, pilóta nélküli légi járműveket, illetve multikoptereket” – magyarázta a DAPA.

Az ügynökség hozzátette: az ő lézerük is láthatatlan és csendes, a működéséhez pedig nincs szükség lőszerre, csak elektromos áramra. Bár jelenleg csak egy prototípus létezik belőle, már aláírtak egy szerződést a gyártóval, a Hanwha Aerospace-szel arról, hogy induljon meg az eszköz tömeggyártása. A fegyverről eddig elég kevés információt és csupán egy homályos képet osztottak meg:

A dél-koreai hadseregnek már 2024 végén leszállítják a lézerfegyver első példányait, és az ellátás folyamatos lesz – nyilatkozta a DAPA irányított fegyverek részlegének vezetője. Lee Dong-seok úgy fogalmazott, a rendszer erősíteni fogja az ország katonai válaszát Észak-Korea jövőbeli „drónprovokációira.”

Észak- és Dél-Korea között feszült és ellenséges viszony áll fenn. Az 1950-1953-as koreai háború után a két ország fegyverszüneti megállapodást kötött, de hivatalos békeszerződés sosem született, így technikailag még mindig háborúban állnak.

Demilitarizált övezet választja el őket, ami a világ egyik legszigorúbban őrzött határvonala. Időnként előfordulnak diplomáciai próbálkozások és találkozók, de a viszonyuk továbbra is bizonytalan. Ezen a helyzeten csak tovább ront, hogy Észak-Korea számos katonai drónt fejleszt és birtokol, felderítési és támadó céllal.

Ezek közé tartoznak a kisebb felderítő drónok, amelyek képesek fotókat és videókat készíteni, valamint a nagyobb, akár fegyvereket is hordozni képes drónok. Az évek során Észak-Korea többször is megsértette a dél-koreai légteret. Ezek az incidensek növelik a feszültséget a két ország között és Szöul szerint komoly biztonsági kockázatot jelentenek.

Nagyon olcsón harcoló lézerfegyver született

A dél-koreaiak tömeggyártás előtt álló drónelhárító lézerfegyverének egyetlen lövése (áramköltség formájában) csupán 2000 wonba (520 forintba), vagyis nagyjából annyiba - ha nem kevesebbe - kerül, mint elsütni egy egyszerű pisztolyt, ráadásul tényleg csak villamosenergiát igényel. Az persze nem teljesen világos, hogy hány lövés szükséges egy drón leszedéséhez, de a precizitását ismerve akár egy is elég lehet, hiszen a DAPA szerint a lézerfegyver a valós lövészeti tesztek során 100 százalékos pontosságot ért el.

A fegyver állítólag a drón motorját vagy más elektromos berendezését veszi célba a fénysugarakkal, amelyeket 10-20 másodpercig tart a megfelelő irányban, hogy felgyújtsa az objektum kritikus alkatrészeit. Simán elképzelhető, hogy egy drón ártalmatlanításához ennyi bőven elég.

Bár a működése olcsó, a megépítésére 87,1 milliárd wont (kb. 22,7 milliárd forintot) költöttek a program 2019-es rajtja óta. És ez még nem a számla vége, hiszen a DAPA szeretné, ha a lézerfegyver további fejlesztéseken esne át és a jövőben képes lenne ártalmatlanítani repülőgépeket és ballisztikus rakétákat is. Ehhez várhatóan jelentősen meg kell növelni a lézeroszcillátor teljesítményét, és az elsütését sem lehet majd megúszni egy tejeskávé árából.

Az, hogy Szöul komoly összegeket fektet modern katonai eszközök kifejlesztésébe, egyáltalán nem meglepő, hiszen Észak-Korea évtizedek óta változó intenzitással, de folyamatosan fenyegeti déli szomszédját. Ezt nem csak ballisztikus rakétatesztek formájában teszi, hanem határsértő drónokkal is, amelyeket hírszerzési céllal vet be.

A „Star Wars projekt” ugyan a DAPA programja, de az egész régió – minden bizonnyal a sokszor provokált Japán is – azt várja tőle, hogy erősíteni fogja az észak-koreai fenyegetések ellen felállt légvédelmet és serkenti a technológiai fejlődést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Nyolc napra indultak, de már ötven napja a Föld körül keringenek a NASA űrhajósai
A mérnökök a sivatagban dolgoznak az elromlott hajtóműveken. Közben a két űrhajós lassan két hónapja tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson.


Butch Wilmore és Suni Williams, a NASA űrhajósai még június 5-én indultak nyolcnapos expedícióra a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az út során azonban sorozatos meghibásodások léptek fel, melyek miatt immár 50 napja az űrben rekedtek, írja a Unilad.

Az űrhajósokat a Boeing új Starliner kapszulája juttatta az űrbe, ám a hajtóművek váratlan meghibásodása és héliumszivárgás miatt a NASA kénytelen volt a két űrhajóst tovább az ISS-en tartani. A kapszula öt manőverező hajtóműve hibásodott meg, és a héliumszivárgások mellett egy hajtóanyagszelep sem záródott be teljesen a dokkolás előtt.

A NASA legutóbbi tájékoztatása szerint az űrhajósok visszatérésének időpontja még nincs kitűzve. Steve Stich, a NASA kereskedelmi legénységi programjának vezetője elmondta, hogy a mérnökök jelenleg dolgoznak a problémák megoldásán, és csak akkor hoznak döntést a visszatérésről, ha teljes biztonsággal megoldották a hibákat. Stich hozzátette, hogy több alternatív lehetőséget is vizsgálnak, például a SpaceX Dragon kapszuláját, amely szintén képes űrhajósokat szállítani az űrállomásra és vissza.

A mérnökök jelenleg az új-mexikói sivatagban tesztelik a tartalék hajtóműveket, hogy rájöjjenek, mi okozta a Starliner meghibásodását. Az eredeti tervek szerint a Starliner 45 napig dokkolhatott volna az ISS-en, de szükség esetén ezt 72 napra is meghosszabbíthatják.

Annak ellenére, hogy a Starliner legénységgel végzett első tesztrepülése során ilyen komoly hibák jöttek ki, a NASA bízik abban, hogy Wilmore és Williams biztonságban haza tud térni. Az amerikai űrügynökségnek mindig vannak vészhelyzeti tervei, és minden erőforrást bevetnek, hogy a két űrhajós épségben visszatérjen a Földre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk