„Ez egy gyomros A besúgónak” – alkotókat kérdeztünk az HBO-ügy kapcsán
Ahogy mi is megírtuk, az HBO egy központi döntés következtében felhagy a közép-európai tartalomgyártással. Az is meglepett sokakat, hogy június 29-én minden előzmény nélkül nélkül lekerült az HBO Max kínálatából a magyar gyártású A besúgó című sorozat, ahogy az Aranyélet harmadik évada, és más európai gyártású sorozatok is.
Balsai Móni így reagált Facebook oldalán:

Thuróczy Szabolcs megkeresésünkre elmondta, hogy ő is csak egy nappal a hivatalos bejelentés előtt értesült az HBO döntéséről:
– A producerünk hívott egy nappal korábban, hogy nyilvánosságra került volna az HBO döntése. De így is váratlanul ért.
Tudni kell ehhez az is, hogy ez a döntés egész Kelet-Közép-Európát, Skandináviát is érintette. Nagyon kis pontok vagyunk mi ebben a dologban, fogalmunk sincs, hogy mi lehet ott a háttérben. Dollármilliárdokról van szó, nem forintokról, amit gyakorlatilag lehúztak a vécén.
– Úgy érzem, téged nagyon szíven ütött a dolog.
– Bevallom, csak később gondoltam bele, miután olyan sokan kérdezték. Addig ez nem volt annyira megrázó. De végiggondoltam, milyen sok mindent köszönhetek az HBO-nak az elmúlt 10-12 évben. Az ember persze bizakodik, hogy vissza lehet ezeket a tartalmakat valahol másképpen csempészni, hogy az emberek láthassák.
– Mit jelentett a szakmának az HBO?
– Európai hangulat volt. Kimagaslóan szervezett, világszínvonalú magyar stáb. Megbízhatóságot adott, nyugalmat, nem volt kapkodás, nem volt vergődés, nem volt hiszti. Nem kellett megfelelni, alkalmazkodni, ami óriási szabadságot adott az alkotóknak.
Öt évet ugrott volna a történet, 1990-be. Reméljük, hogy nem töri le a szárnyát Szentgyörgyi Bálintnak ez a gyomros. De ő annyira ügyes és tehetséges, hogy meg fogja találni a módját, hol lehetne folytatni.
– Én is csak a sajtóból értesültem róla. De én olyan régen voltam kapcsolatban az HBO-val személyesen, hogy ez nem feltétlenül meglepő – mondta megkeresésünkre Simon Kornél.
– Persze ettől függetlenül megdöbbentett. Történt már ilyen, hogy az HBO kivonult a magyar tartalomgyártásból. Ezzel együtt, a mostani döntésnek vannak olyan aspektusai, amelyek számomra is érthetetlenek.
A besúgó például még egyáltalán nem futotta ki a formáját. Egy ilyen tartalomszolgáltató esetében joggal számíthat arra a forgalmazó, hogy egy ilyen új alkotás, különösen az elmúlt hónapok hírverését látva, még bevonzhat új előfizetőket.
– Téged nem csak színészként érint, hiszen a Zuniverzum is az HBO-n futott.
– Így van, de az is egy lezárt történet. Született egy szerződés, megkaptuk az ellenértéket, és azóta saját életet él a film.
– Egy ilyen döntés hogy érint alkotóként? Rosszul esik, vagy ezek számodra már lezárt történetek, továbbléptél?
– Abban a tekintetben mindenképp rosszul esik, hogy az HBO egyet jelentett a minőségi tartalomkészítéssel Magyarországon is. Ráadásul független tartalomkészítésről beszélünk, nem kellett egyik politikai oldallal sem jóban lenni. Ami jó ötletnek tűnt, az lehetőséget kapott.
Maga a gyártás leállítása egyébként nem annyira meglepő, mert már A besúgó előtt is tartalomgyártási moratórium volt. Hozzáteszem, a történetet én is csak a „zuhanyhíradóból” ismerem, de állítólag amikor feltűnt A besúgó forgatókönyve, akkor az HBO fejesei – azt nem tudom, hogy a régióban, vagy felsőbb szinten – úgy döntöttek, hogy ezt mindenképp meg kell csinálni Magyarországon, magyar szereplőkkel, ezért gyakorlatilag felfüggesztették ezt a moratóriumot.
Ez persze reményt adott nekünk, a többi alkotónak is, hogy ha előállunk valami igazán jó ötlettel, akkor azért az HBO-hoz lehet fordulni vele.
Mátyássy Áron, az Aranyélet és a Besúgó rendezője elmondta, hogy az HBO döntésének részleteiről és hátteréről nem beszélhet, mivel titoktartási szerződés köti. Arról viszont szívesen mesélt, mit jelentett az HBO-val dolgozni.
– Nagyon jó körülmények között, jó csapattal dolgozhattam az HBO-nál. Szerettem, hogy fogaskerék vagyok egy gépezetben, nem pedig valami magányos ronin, ahogy néha egyéb forgatásokon tudja magát érezni egy rendező.
Mindenki a lehető legjobb végeredményt akarta létrehozni. Sok mindent ki lehetett próbálni, nagyon jó anyagi körülmények között alkothattunk.
Amit leginkább becsültem az HBO-ban, hogy közszolgálati munkát végeztek.
Ezek a tartalmak jellemzően kicsit háttérbe szorultak a magyar médiapiacon az elmúlt években. Jó érzés volt olyan sorozatokat készíteni, amelyek relevánsak, hatásuk van a közönségre.
És ez nem csak az Aranyéletre, vagy A besúgóra igaz, hanem a Terápiára, a Társas játékra, és a remek HBO-s dokumentumfilmekre is. Társadalmilag karcosabb témákat is megpiszkáltak, nem riadtak vissza ezektől piaci óvatosság miatt.
Nekem ez az aspektusa fog nagyon hiányozni a HBO saját gyártású tartalmainak, de bízom benne, hogy ez a fajta hozzáállás, gondolkodásmód valamilyen formában azért még teret kap a jövőben is Magyarországon.