Elhallgatták az orosz hatóságok a 2017-es titokzatos radioaktív felhő okát
A Majak „vegyi” üzem fennállása alatt több baleset is történt, aminek következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag szabadult fel. Ezek között szerepel az 1957-es Kistim-tragédia, amely azzal írta be magát a nukleáris katasztrófák közé, hogy
az okozott kár és nukleáris szennyezés felülmúlta a csernobili katasztrófát
valamint a totális katasztrófába fulladt amerikai Castle Bravo kódnevű csendes-óceáni tesztrobbantást is.
A média tájékoztatása az 1986-os csernobili atomkatasztrófa kapcsán sokkal szélesebb körűnek bizonyult, így többet tudunk róla ma, mint a Majak-balesetekről, és ezért Csernobilt nevezzük legtöbbször a „legsúlyosabb nukleáris katasztrófának”. Mivel a szennyezés az Urál régióira korlátozódott, így nem is volt a nyugat számára mérhető a balesetekből származó radioaktivitás. Egészen az utóbbi évekig a Majakban történt balesetekről nem értesülhetett a világ. Több információ csak Gorbacsov 1980-as évekbeli nyugat felé irányuló nyitása után vált elérhetővé.
A kiáramlott radioaktív anyag tekintetében a majaki szennyezés 8·1017, illetve 4·1018 Bq, ami duplája a csernobili katasztrófának. A másik különbség, hogy míg Csernobilban a szennyezés jórészt helyi és regionális volt és a lakosságot jórészt evakuálták, addig Majakban a felhő nagy területen szórta szét a szennyeződést és a lakosságnak csak kis részét evakuálták és őket is több éven keresztül tartó kitelepítés formájában. Az akkori politikai és katonai vezetők nagyon kevés információt osztottak meg a lakossággal - írta a Wikipédia.
A Roszatom az üggyel kapcsolatban az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe:
"A Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA (PNAS) című tudományos folyóiratban a 2017 szeptemberében bekövetkezett radioaktív szivárgás eredetével kapcsolatban megjelent kutatási eredmények kapcsán a következőket tartjuk fontosnak közölni.
A PNAS beszámolója a 2017 szeptemberében bekövetkezett ruténium-106 izotóp eredetével kapcsolatban nem tartalmaz új felvetést és következtetést. A jelentésben közölt adatok gyakorlatilag megegyeznek azokkal, amelyeket korábban a számos szakértőt, valamint a francia, finn, svéd, német, norvég, brit és orosz tudósokból álló speciális nemzetközi független tudományos bizottság tett közzé, amelyek nem találtak kapcsolatot a ruténium-106 megjelenése és az oroszországi atomipari ágazat vállalatainak tevékenysége között.
A PNAS jelentése feltételezésekre épül, és a szerzők a Majak újrafeldolgozó létesítményre utalnak, hangsúlyozva annak felelősségét a szivárgás miatt. A szakemberek és a tudósok már többször megvizsgálták ennek lehetőségét. A szabályozó testületek szakértők és bizottságok bevonásával számos belső és külső ellenőrzést végeztek el, amelyek megállapították: a Majaknak nem volt köze a szivárgáshoz.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Majak szakemberei már korábban is nyilatkoztak a ruténium megjelenésének „cérium változata” kapcsán. A cérium-144 radioizotóp előállításához kapcsolódó munkák során semmilyen körülmények között nem következhet be ruténium-106 kibocsátás.
A 2017 augusztusa és novembere között a cérium-144 előállításához csak ritkaföldfémekből álló koncentrátumot használtak, amely csak „nyomokban” tartalmazhatott ruténium-106-ot. Az előkészítési szakaszban keletkező összes folyékony oldatot – beleértve a ruténium izotópokat is – még 2017 júliusában speciális tárolókba szállították."
Fotó: Illusztráció
