Egyszer csak összeesett és elpusztult 200 ezer antilop, máig nem tudják, miért
Több mint 200 ezer antilop, a globális populáció nagy része veszett oda 2015-ben: az állatok egyik pillanatról a másikra összeestek, majd 1-2 napon belül mind elpusztultak. Akkoriban azt állapították meg, hogy a tömeges halálnak egy vérmérgezéssel járó baktérium-fertőzés volt az oka.
Az újabb adatok viszont arra utalnak, hogy más tényezők is közrejátszottak e katasztrófában, köztük a levegő szokatlan nedvesség-tartalma és a hőség is. A kutatók szerint, aki megállapításaikat a Science Advances-ben tették közzé, ez utóbbiak önmagukban is a baktériumok rohamát. Úgy vélik, hogy a térség előrejelzett klímaváltozása miatt nagy a valószínűsége egy újabb pusztulási hullámnak.
Richard Kock professzor, a londoni Royal Veterinary College kutatója tagja volt az első mentőegységeknek. Szerinte az antilopok pusztulási aránya nagyobb volt annál, mint amit egy bakteriális fertőzés okozhatott.
Nem ez volt az első ilyen eset: 1981-ban és 1988-ban ugyancsak tömegesen pusztultak el antilopok Közép-Ázsiában.
Kock professzor szerint elméletileg elképzelhető egész faj kihalása is. Éppen ezért szükség van e súlyosan veszélyeztetett állatokat megvédjék az orvvadászoktól, és a tenyészállatoktól terjedő betegségektől.
Steffen Zuther, a frankfurti zoológiai társaság és a kazahsztáni biodiverzitást megőrzésére létrehozott egyesület tagja szerint a tömeges pusztulás a legnagyobb fenyegetés a szajga antilopokra nézve, mert néhány nap ez semmissé teheti a faj megóvására tett több éves erőfeszítéseket.
A szajga antilop Közép-Ázsia füves területein él, hatalmas, nem egyszer több ezres csordákban. Az orvvadászok elsősorban a kínai gyógyászatban használt szarvukért lövik ki őket, de veszélyezteti létüket élőhelyük zsugorodása, valamint a legelőket pusztító tüzek is.
