Egy alapítvány, amelynek köszönhetően lassan újra otthonra lelnek erdeinkben a farkasok és hiúzok
Ha ma körülnézünk a Földön, sajnos már nem azt a sokszínű édent látjuk, ami akár csak pár évtizeddel korábban létezett. A XX. század közepe óta az emberi tevékenység mértéke exponenciálisan nő, a természet, és vele minden erőforrás, amit az emberek számára biztosít, egyre nagyobb veszélybe kerül, miközben a gerinces állatfajok populációi 1970 óta 58%-al csökkentek.
Ma már a bolygó számos pontján az emberek is a pusztuló természet áldozatává válnak. A helyzet drámai, de ha összefogunk, együtt változtathatunk!
Fotó: Sergey Gorshkov Ismerd meg a WWF Magyarországot
A természetvédő szervezet munkája során a hazai vizesélőhelyek, természetes erdőségek és erdei élőhelyek megőrzése mellett a természetközeli erdőgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés népszerűsítésén is dolgozik. Emellett kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatos szemlélet minél szélesebb körű elterjesztésére.
Szorosan együttműködnek a nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, az üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal.
Mióta?
A Természetvédelmi Világalapot, vagyis a WWF-et 1961-ben alapította a kor néhány kiemelkedő természetvédelmi szakembere, köztük Luc Hoffman, svájci zoológus, vagy Sir Peter Scott, a híres brit sarkkutató fia. Magyarországi alapítványuk bejegyzése 1995-ben történt meg, azóta önálló civil szervezetként működünk.
Miért?
A WWF küldetése egy olyan jövő megteremtése, amelyben az emberiség és a természet harmóniában él egymással. Céljuk a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése, a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése.
Hogyan?
Az élővilág sokféleségének megőrzését és természeti kincseink védelmét az élőhelyek és a veszélyeztetett fajok védelmét célzó projektjeik segítségével érik el. Ilyen például a Csarna-völgy megóvása, a dunai Szabadság-sziget helyreállítása, a tiszatarjáni fenntartható területhasználati mintaprojektjük, a Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek megmentése vagy a barcsi Ó-Dráva rehabilitációja.
A WWF Magyarország régóta védi a magyar erdőket. 2009-ben elérték, hogy az új erdőtörvényben az állami erdők egy részében kötelezően természetközeli és fenntartható gazdálkodási – azaz fakitermelési – üzemmódokat kell alkalmazni. Részt vettek kisebb "vadonok" kialakításában, például a Budai-hegységben a Tündérhegyi, a Balaton mellett pedig a Kopaszok erdőrezervátum kialakításában. 2012-ben sikeresen szálltak síkra Magyarország legnagyobb háborítatlan, fokozottan védett erdeje, a kb. 1000 hektáros Csarna-völgy védelméért, ahol végül nem indulhatott meg a fakitermelés.
Különféle élőhelyek rehabilitációjába az évek során szintén sok munkát fektettek. 2013 végén zárult eddigi legnagyobb projektjük, a Duna-menti Szabadság-sziget helyreállítása. Az ötéves program során megtisztították a Mohács melletti sziget mellékágát a lerakódott iszaptól, így újra elérhetővé vált a halak ívásához nélkülözhetetlen homok- és kavicsréteg.
Olyan őshonos halfajok, mint a lápi póc vagy a magyar bucó újra birtokba vehették a vizeket. 2007 óta zajlik a Tiszatarjáni élőhely-rehabilitációs projektjük. A Tisza mellékágánál található vizesélőhelyen az agresszíven terjedő gyalogakác kiszorította az őshonos növényfajokat, gyakorlatilag lakhatatlanná téve a területet az állatok számára.
A helyi önkormányzattal közösen megtisztították a területet a gyalogakáctól, energiaültetvényeket telepítettek, hogy bőségesen elláthassák energiával a falut, és munkahelyeket teremtsenek. A terület fennmaradó részét visszakapta a természet, az ártéri területen kedvükre legelhetnek a WWF Magyarország saját vízibivalyai és szürke marhái.
A szervezet 2003 óta foglalkozik intenzíven a hazánkból korábban kipusztult, mára lassan visszatérő nagyragadozókkal, a farkassal és a hiúzzal. Elsősorban a lakossági tájékoztatásban és a tudományos kutatások támogatásában vállalnak szerepet. Hét éve futó Hiúzvédelmi Programjuk célja az ismeretterjesztés mellett az állatok élőhelyeinek védelme.
Távlati céljuk a hiúzok rádiótelemetriás eszközökkel történő nyomon követése, ezáltal területhasználatuk, szokásaik feltérképezése. A farkasok védelmében együttműködnek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal – figyelik az egyedek nyomait, igyekeznek viselkedésüket megismerni, egyedszámukat megbecsülni, illetve szemléletformálással az illegális kilövések számát csökkenteni. Mindebben a WWF Magyarország is segítséget nyújt – szeretnék, ha ezek az eredetileg őshonos ragadozók ismét otthonuknak éreznék hazánk erdeit.
Most úgy támogathatod a WWF Magyarországot, hogy az Neked semmibe nem kerül: ajánld fel szervezetüknek személyi jövedelemadód 1 %-át! Veled együtt sikerülhet egy olyan jövőt teremtenünk, amelyben az ember harmóniában él a természettel. A WWF Magyarország csapata, ezért dolgozik– immár 25 éve.
Tarts velük Te is! Adószámuk: 18226814-2-42
