Az infláció enyhítésére csak Magyarország nem adott direkt támogatást a rászorulóknak
Az infláció Európa minden kormányának komoly fejfájást okoz. A hvg.hu annak nézett utána, hogyan próbálták kezelni az eurózónán kívüli országok az inflációt, milyen döntéseket hoztak a lakosság védelmében.
Adó és áfacsökkentés
Több ország is használta az áfacsökkentést, például Svédország az üzemanyagáraknál, Bulgária pedig a kisvállalkozásokat mentette fel az áfafizetés alól 2024 decemberéig. Lengyelországban „antiinflációs pajzs” nevű csomag keretében az étel, a gáz és a növényvédő szerek áfája lett 0 százalék, a benzin és a dízel 8 százalékra, a fűtés pedig 5 százalékra csökkent hat hónapon át. Romániában az energia áfája 5 százalék lett. Csehországban az energia 0 százalékosra csökkent, és a cégek zöld átállását áfakedvezményekkel támogatták, az útdíjakat eltörölték a kamionokon kívül szinte minden járműre.
A magyar kormány azonban nem az áfabevételtől tekintett el, hanem a szociális hozzájárulási adót változtatta meg, és az önkormányzati adókat csökkentette a kkv kör számára.
Ársapkák
Bulgáriában, Csehországban és Lengyelországban a fűtés és energia árát fagyasztotta be. Romániában pedig a lakossági fogyasztásnál vezettek be korlátozást.
Magyarországon csak a lakossági fogyasztóknál van kedvezmény az átlag fogyasztás mértékig, ezen kívül egyes élelmiszerek és az üzemanyag árát fagyasztották be, az utóbbit csak egy időre.
Bónuszok és direkt kifizetések
Svédországban bizonyos feltételek esetén jár automatikusan a támogatás, például a nagy energiafogyasztó háztartások esetében. Az autósok pedig egyszeri összeget kaptak a benzin árának emelkedése miatt. Bulgáriában a vállalkozásokat segítik az energiaárak növekedése mkiatt. Csehországban a lakosság és a kisvállalkozások kapnak támogatást.
Lengyelországban a háztartások fűtését segítik a jövedelmetől és családi helyzettől függően. Romániában pedig egyszeri energetikai támogatást kaptak, amit akár energetikai korszerűsítésre is használhattak. De volt energia-és gázszámla-kompenzáció is a családoknak, civil szervezeteknek, kórházaknak és oktatási intézményeknek is.
Egyedül Magyarország nem adott közvetlenül pénzt az általa sérülékenynek minősített társadalmi csoportoknak, minden más vizsgált ország valamilyen konstrukcióban élt ezzel a lehetőséggel - teszi hozzá a 24.hu.