Az ápolók negyede elhagyná az egészségügyet egy felmérés szerint
Az ápolók 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyja a szakmát, további kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát - írja a Népszava egy, a Független Egészségügyi Szakszervezet által készítette felmérés alapján. A cikkben emlékeztetnek, hogy az egészségügy alapjáraton való működtetéséhez már 2020-ban is valamivel több mint 3,5 ezer szakdolgozó hiányzott a rendszerből. Bár ennél frissebb KSH adat nincs, de a lap már forrásokból úgy tudja: a helyzet az elmúlt két évben csak rosszabb lett. Mint írják,
Május 31-én ráadásul megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban korábban azt mondta, hogy a kormány nem számít tömeges felmondásra, szerinte "a nagyarányú béremelések elegek ahhoz, hogy a veszélyhelyzet lejárta után is a pályán maradjanak az orvosok és ápolók".
A Népszava cikke szerint az ágazati béremelésekre a kormány 410 milliárd forintot fordított. Ebből a 17-20 ezer orvosra 330 milliárd, a 90 ezer szakdolgozóra viszont mindössze 80 milliárd jutott. Így
"Az érintettekre nemcsak a járvány rótt óriási munkaterhelést, komoly egzisztenciális és munkahelyi feszültségek is kialakultak a bérproblémák kezelése miatt" - írja a Népszava.
Hogy ez mennyire riasztotta el őket a pályáról az a felmondási tilalom miatt eddig nem derülhetett ki. A Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből mindenesetre az látszik, hogy bár a kormány sikerként tekint a szakdolgozói béremelésre, az érintettek többsége nem elégedett ennek mértékével. A kérdőívükre több mint hétszáz, jellemzően magasan képzett ápoló válaszolt, 83 százalékuk pedig a béremelést követően sem elégedett a keresetével.
