Aloe – a növény, amiről a többség hallott, de csak kevesen ismerik
Ha az aloét úgy szeretnénk jellemezni, mint egy embert, akkor azt mondhatnánk, hogy ő az a figura egy közösségben, akit mindenki ismerni vél felszínesen.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagjai szerkesztik azt a portált, ahol hasznos, szakszerű és érdekes cikkeket olvashattok a gyógynövényekről. Céljuk a szakszerű gyógynövény-alkalmazás terjesztése, propagálása és az olvasók célzott tájékoztatása egy-egy gyógynövénnyel kapcsolatban.
Vannak elképzelések honnan jött, mi a szerepe, és a legtöbben találkoztak vele. Ismerkedjünk meg vele most egy kicsit részletesebben.
Az Aloë drog nem csupán egy növényfajból származik, hanem mindjárt két képviselőjét be kell mutatnunk a liliomfélék családjának. Az Aloë capensis, vagy ismertebb nevén Kap-aloë hazája Dél- és Kelet Afrika, míg az Aloë barbadiensis/vera, másik nevén Curacao-Aloë, a Nyugat-Indiai szigetvilágban termesztett. A gyógyászatban mindkét fajt felhasználják.
Figyelem! A DROG szó eredeti jelentése: egy növény gyógyászatban része vagy terméke
Előbbi drogját Aloë feroxnak, utóbbiét Aloë barbadiensisnek hívjuk. Szukkulens növények, a trópusi területeket kedvelik, de itthon is találkozhatunk velük hobbikertészek büszkeségeként.
Ha egy aloe levelet keresztben szétvágunk, szabad szemmel egy külső kemény, zöld réteget és egy belső gélállományt fedezhetünk fel. Utóbbi a központi helyzetű nyálkatermelő sejtek poliszacharid típusú terméke, mely nagy mennyiségű vizet köt meg.
Az aloe-gél a különböző kozmetikai készítmények – krémek, tusfürdők, testápolók- vagy éppen italok összetevőjeként terjedt el a köztudatban. Az aloe-gél különböző bőrgyógyászati panaszok, mint a bőrirritáció, enyhe bőrgyulladás esetén használható, belsőleg ne alkalmazzuk.
A gél a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben nem hivatalos. Kinyerésekor ügyelni kell a zöld réteg eltávolítására, ugyanis abban teljesen más célra használt vegyületek találhatóak.
A növény Gyógyszerkönyvben is hivatalos drogja a beszárított sejtnedv. A levél zöld részéből elmetszés után kicsorog a tejnedv, amelyet vagy a napon szárítanak meg (aloe hepatica) vagy tűz felett (aloe lucida), esetleg vákuum alkalmazásával. A végeredmény egy fekete színű, szilárd anyag, mely porítva zöldesbarna színű.
A drog antranoid-vegyületeket tartalmaz, melyek hashajtóhatásúak. Felhasználható akut székrekedés esetén (max. 2 hét) vagy diagnosztikai célú vizsgálatok előtt egyszeri erőteljes hashajtásra. Mivel hatásának kialakulásához 5-10 óra kell, célszerű este elfogyasztani. Várandósok számára ellenjavallt, mert alhasi vérbőséget okoz. Ugyancsak kerülendő 12 év alatti gyermekek, gyomorbélrendszeri elzáródással küzdők vagy bélgyulladás esetén. Hosszú távú szedése esetén pseudomelanosus colit, a vastagbél visszafordítható barna elszíneződését figyelték meg.
A tudatos gyógyszer-és gyógynövényhasználathoz hozzátartozik, hogy tudjuk, mit és milyen céllal szeretnénk alkalmazni. A kerti aloe géltől ne várjunk hashajtóhatást, míg az esetleg kicsepegő tejnedvet ne kenjük sebre, vagy gyulladt bőrfelületre.
Fontos tehát, hogy az aloe-gélt ne fogyasszuk el, mert azt csak külsőleg lehet használni és a nem megfelelően tisztított gél esetleg tartalmazhat hashajtóhatású anyagokat. Reméljük, cikkünkkel segítettük az eligazodást a termékek kavalkádjában.
A Gyógynövénylap blogon a gyógyszerészektől mindent megtudhatsz a gyógynövények felhasználásáról. Keresd őket a Facebookon is!
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagjai szerkesztik azt a portált, ahol hasznos, szakszerű és érdekes cikkeket olvashattok a gyógynövényekről. Céljuk a szakszerű gyógynövény-alkalmazás terjesztése, propagálása és az olvasók célzott tájékoztatása egy-egy gyógynövénnyel kapcsolatban.
Vannak elképzelések honnan jött, mi a szerepe, és a legtöbben találkoztak vele. Ismerkedjünk meg vele most egy kicsit részletesebben.
Az Aloë drog nem csupán egy növényfajból származik, hanem mindjárt két képviselőjét be kell mutatnunk a liliomfélék családjának. Az Aloë capensis, vagy ismertebb nevén Kap-aloë hazája Dél- és Kelet Afrika, míg az Aloë barbadiensis/vera, másik nevén Curacao-Aloë, a Nyugat-Indiai szigetvilágban termesztett. A gyógyászatban mindkét fajt felhasználják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy
a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.
Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.
Az idei év elején indult új járvány azonban sokkal súlyosabbnak ígérkezik.
Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 14 ezer fertőzöttet és 524 halálesetet regisztráltak, és a vírus már olyan afrikai országokban is megjelent, ahol korábban soha nem fordult elő. A jelenlegi variáns most először terjed szexuális úton is, és fiatal nőket és férfiakat egyaránt érint, miközben virulensebb és halálosabb is lett –
míg két éve a fertőzöttek 0,2 százaléka halt bele, most ez az arány már 3 százalék körül mozog.
Bár a majomhimlő ellen létezik két oltás is, a WHO nemrég felszólította a gyártókat, hogy gyorsított eljárásban nyújtsanak be kérelmet a vakcinák elfogadtatására. Boldogkői Zsolt biológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője az RTL Híradójának elmondta, hogy a betegség várhatóan Európában és Magyarországon is felbukkan majd, de egyelőre csak azoknak javasolja a Magyarországon is elérhető védőoltást, akik Afrikába utaznak.
A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy
a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.
Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.
Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.
„A szexuális aktivitás fontos az általános kardiovaszkuláris egészség szempontjából, mivel csökkenti a szívritmus változékonyságát és növeli a véráramlást”
– írják a szerzők.
„Eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a szélesebb értelemben vett szexuális aktivitás enyhítheti az életkorral és a betegségek előrehaladtával járó funkcióvesztést”
– teszik hozzá.
A következtetésekhez a kutatók 14,542 amerikai adatát elemezték, amelyeket egy 2005 és 2010 között végzett nemzeti egészségügyi felmérés során rögzítettek. Összesen 2,267-en adtak részletes információt szexuális életükről, közülük 94.4 százalék havonta legalább egyszer hódol az örömöknek, míg 38.4 százalék heti több alkalommal is megteszi.
Korábbi tanulmányok szerint
az átlagos amerikai felnőtt évente 54 alkalommal, vagyis körülbelül heti egyszer szexel,
így a kutatók azokat a személyeket, akik hetente több mint egyszer élnek nemi életet, magas, míg azokat, akik ritkábban, alacsony szexuális aktivitású csoportba sorolták.
Általánosságban a ritkán szexelő nők 1.7-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból 2015 végéig, mint azok, akik gyakrabban bújtak ágyba.
Fontos megjegyezni, hogy ez a hatás dózisfüggő mintát követett, vagyis minél kevesebbszer szexelt egy nő, annál nagyobb volt a halálozási kockázata. Bár a férfiaknál nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók meglepve figyelték meg, hogy a szex enyhíti a depresszió negatív egészségügyi hatásait mindkét nemnél.
Valóban, a kockázati tényezők, mint például az elhízás, idősebb kor és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz figyelembevételével a kutatók megállapították, hogy
a depresszióval küzdő emberek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg a követési időszak alatt, ha ritkán éltek nemi életet.
Fontos megjegyezni, hogy ezekből a korrelációkból nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni, bár korábbi kutatások kimutatták, hogy
az emberek hajlamosak javuló hangulatot és nagyobb életcélt érezni a szex utáni napon, ami hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.
Ezek az eredmények összhangban vannak egy izraeli felnőttekkel végzett kisebb tanulmánnyal, amely szerint a gyakoribb szex jobb túlélési esélyeket eredményezett szívrohamot átélt embereknél.
Összességében tehát a tanulmány szerzői nem állítják, hogy egy heti hancúr megmentheti az életét, de ezen bizonyítékok alapján biztosan nem árt.
Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.
Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.
"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."
- kezdte sorait Kunetz.
A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk.
"A Győri Petz Aladár Megyei Kórház a nyugat-magyarországi régió legnagyobb traumacentruma volt, idáig. Itt a hagyományos baleseti sebészet mellett megtalálható mellkas- és idegsebészet is, ahová nemcsak a megyéből, hanem szinte az egész észak-balatoni rész betegeit is ellátták. Eddig. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy azon betegek ellátása, akik valamely baleset, vagy egyéb megbetegedés miatt sürgős mellkassebészeti ellátásra szorulnak, most Győr helyett a sokkal messzebb levő valamely budapesti, vagy a Szombathelyi Megyei Kórházba kell vinni, ha odaér még élve."
A szakorvos szerint a baleseti ellátásban közismert az "aranyóra" fogalma, amely tömören azt jelenti, hogy a baleset bekövetkeztétől, ha egy órán belül a beteg a definitív - azaz a sérülésének megfelelő - ellátóhelyre kerül, akkor a túlélés kilátásai jelentősen növekednek.
"Nem véletlen az sem, hogy - emlékezzünk csak! - Robert Ficot nem a fővárosi, a pozsonyi traumacentrumba, szállították annak nagyobb távolsága miatt, hanem a besztercebányaiba. Az ok pontosan ez volt, a minél előbbi definitív, végleges ellátóhelyre való szállítás.
Ez ma nem lehetséges mellkassebészeti sérülés esetén egész Közép-Dunántúl és Nyugat-Magyarország egy jelentős részén.
Ehelyett a betegeket annak az Országos Mentőszolgálatnak kellene elszállítania a minimum egy órára levő valamely egyéb ilyen betegeket is ellátó intézménybe, amely éppen szoftvert frissít."
Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.
"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."
- kezdte sorait Kunetz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egészségügyi figyelmeztető jelzést tenne a McDonald's egyik termékére a Michelin-csillagos séf
Curtis Stone szerint az egyik termék kifejezetten káros lehet az egészségre, akár már rövid távon is. Mindemellett tippeket is adott a kiegyensúlyozottabb táplálkozásra.
Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.
Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.
A szakácsot a McDonald's egyik (időszakosan Magyarországon is kapható) terméke, a Double Big Mac aggasztja.
Stone szerint ezt a hamburgert egészségügyi figyelmeztetéssel kellene ellátni, azaz olyan jelzéssel, ami felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy amit eszik, különösen káros lehet az egészségére.
Amint azt a neve is mutatja, a Double Big Mac egy olyan, alaphelyzetben sem kis hamburger, amiben a megszokotthoz képest is kétszer több hús található.
A séf természetesen nem tartja életveszélyesnek az időnkénti "mekizést", de azt gondolja, hogy egy hamburgerben négy húspogácsa egyszeri alkalommal is megterhelő lehet a szervezet emésztőrendszerének.
„Egyes cégek egészen nevetséges dolgokat szolgálnak fel, őrült kalóriabevitellel, és egyszerűen nem tudom, hogyan tehetik meg ezt rendszeresen a fogyasztókkal”
– fakadt ki Curtis Stone.
A híres szakács emellett tanácsokat is igyekszik adni, hogy mit kell tenni a kiegyensúlyozott étrendért. „Gondoskodjunk arról, hogy egyensúlyban tartsátok a dolgokat. Fontos volna, hogy többször együnk, de kisebb adagokat. Fontos a böjt, sokan beszélnek róla, és azt gondolom, hogy rendben van ez a módszer is. De arra ebben az esetben is figyeljünk, hogy ne éheztessük túl magunkat.”
Stone egy nagyon fontos mondattal összefoglalja "ars poeticáját" az étkezésről:
„Mindig olyan dolgot együnk, ami a földből jött, és ne olyat, ami a csomagolásból!”
Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.
Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
