A lelkünket is megbetegíti a szennyezett levegő: 50 százalékkal növeli a depresszió kockázatát
A kifejezetten rossz levegőjű nagyvárosokban, ipari területeken élő emberek között az enyhe, középsúlyos vagy súlyos depresszió 50 százalékkal nagyobb arányban, míg a bipoláris zavar (ez elsősorban a mániás depressziót jelenti) 27 százalékkal többször fordult elő.
Ha az összes mentális zavart nézzük egyben (tehát a depresszió különböző formáit, a szorongásos megbetegedéseket, a pánikzavart, a skizofréniát és a már orvosi kezelést igénylő személyiségzavarokat), akkor az jött ki, hogy
ezek a lelki betegségek átlagban 29 százalékkal nagyobb arányban fordultak elő a rossz levegőjű, lakott területeken, mint ott, ahol a levegő nem, vagy alig volt szennyezett.
A kutatást végző tudóscsoport egyik biológusa, Atif Khan arra is felhívta a figyelmet, hogy a mentális betegségekben szenvedők között meglepősen sok volt a gyerek.
A tudós így fogalmazott: "Az adatok alapján kijelenthetjük, hogy ha valaki gyermek- és fiatalkorában magas légszennyezettségű helyen él, az számottevően megnöveli a későbbi pszichés zavarok kockázatát."

A mentális zavarok így már sajnos tudományosan is hozzáadódnak a légszennyezettség által okozott, testi megbetegedésekhez. Az ENSZ statisztikái szerint a levegőben lévő szennyező anyagok, különösen a nitrogén-dioxid óránként 800 embert ölnek meg a világban (ez természetesen egy átlagérték).
Az sem új felfedezés, hogy azok, akik erősen szennyezett levegőjű városokban születnek és nőnek fel, könnyebben válnak áldozataivá a különböző légúti, valamint szív- és érrendszeri betegségeknek.