"Mi magyarok több mint két Földnyit fogyasztunk" - interjú a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjével

- Akkor az ilyen tevékenységek védhetik meg az olyan erdőket is, mint a 180 éves bükkösök, amelyeket múlt héten vágtak ki?

- Nagyon fontos üzenetünk, hogy az öreg erdők különleges, gyakorlatilag pótolhatatlan értéket képviselnek, és hogy ez az érték mindenki számára fontos legyen. A zónarendszer pedig, amelyet említettem, ezen a téren is egy lényeges mérföldkő lenne.

- A Föld Órája kapcsán idén olyan tippeket is megosztottatok, hogyan lehet a hétköznapokban fenntarthatóbb életet kialakítani. Mesélnél róla, hogy miként lehet a mindennapokban picit környezettudatosabban alakítani az életünket?

- Az emberiség ökológiai lábnyoma akkora, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Mi magyarok már több mint két Földnyit fogyasztunk, azaz ha mindenki úgy élne, mint mi, akkor igazából már két Földet élnénk fel. Nyilvánvalóan ez nem fenntartható. Hét és fél milliárd embert kell eltartania a Földnek, és komoly kihívás elé állít bennünket, hogy miként oldjuk meg azt, hogy egyre több embert kell például élelemmel ellátni, miközben a természeti erőforrásokat túlhasználjuk. Ezt a túlhasználatot szeretnénk mérsékelni. Ezért elengedhetetlen, hogy a kormányok meghozzák a megfelelő döntéseket, és a vállalatoknak is át kell állniuk egy fenntartható működésre, innovációk beépítésére, de egyénileg is nagyon sokat tehetünk.

A szemléletformáló kampányaink, mint amilyen a Föld Órája, azt a célt szolgálják, hogy együtt, közös erővel, egymást inspirálva elsajátítsuk a fenntartható életmódot.

Idén ennek érdekében egy négy hetes kihívással készültünk, amiben bemutattuk, hogy nagyon egyszerű, apró lépéseken keresztül is megtehetjük ezt, és nem kell drasztikus dolgokra gondolni. Szembesülünk azzal, hogy most már nem megy úgy, ahogy eddig, és mindig van hova fejlődni. Ehhez igyekszünk minél több segítséget adni, hogy milyen egyszerű lépésekkel érdemes kezdeni.

- Mik ezek a lépések?

- A WWF.hu/tulfogyasztas oldalon számos tippet összegyűjtöttünk. Elsőre egy dolgot érdemes beemelni, olyat, amit viszonylag egyszerűnek érzünk. Ez lehet az, hogy heti egy húsmentes napot beiktatunk az életünkbe, vagy házilag készített tisztítószereket kezdünk el használni, esetleg szelektíven gyűjtjük a hulladékot vagy az autót tömegközlekedésre, biciklire cseréljük. De az élelmiszerpazarlás mérséklése is valójában nagyon egyszerű, némi tervezéssel minimalizálhatjuk a hulladékot. Próbáljuk meg személyre szabni, hogy mivel kezdjük, így hamar rá fogunk jönni, hogy a jólétünk, a komfortérzetünk abszolút nem csökken.

Sőt, a pénztárcának hosszútávon még kedveznek is ezek a lépések.

-Az utóbbi időben a médiában is kiemelt szerepet kap a környezetvédelem, a bolygónk védelme, de egyre több ismerősömön is látom, hogy vászontáskára, hordozható bögrére vált, figyel a szelektív gyűjtésre, és fesztiváloknál is téma lett, miként lehetnek fenntarthatóbbak. Ezeknek van bármilyen hatása a tevékenységetekre, esetleg több önkéntesetek van?

- Az önkénteskedés szerencsére viszonylag divatos tevékenység, viszont azt látjuk, hogy tényleg egyre nagyobb igény van a konkrét cselekvésre és tippekre – hogy mit mivel érdemes helyettesíteni, miként érdemes elindulni ezen az úton. 2010-ben és 2016-ban végeztünk egy kutatást lakossági szinten Magyarországon, amiben azt láthattuk, hogy egy-két egyszerű lépést – mint amilyen a szelektív hulladékgyűjtés – egyre jobban alkalmaznak a háztartások. A felmérésekből az is feltűnt, hogy erre inkább a városi emberek nyitottak, de ennek nagyon egyszerű az oka: az ő ökológiai lábnyomuk kétszer vagy akár négyszer is nagyobb, mint a nem városban élőké.

Így aztán nem csoda, hogy először a városokban élőkben merül fel, miként is lehetne fenntarthatóbban élni, hiszen a vidéken élőknél jellemzően kisebb az ökológiai lábnyom. Bár van hajlandóság a fenntarthatóbb életre, ez még nem érett be annyira, hogy kézzelfoghatóan csökkenjen az ökológiai lábnyomunk. Az élelmiszerpazarlás például a mai napig hatalmas, globálisan a megtermelt élelmiszer 30%-a kukában végzi. Pedig ez is egy nagyon egyszerű első lépés lenne, ahogy a szezonális étkezés, a pálmaolaj kerülése és egyáltalán az, hogy ne vegyünk új elektromos készülékeket és ruhákat hetente, hanem próbáljuk meg megjavíttatni, ami elromlott, és minél hosszabb ideig használni a tárgyakat.

- A Föld Órája mellett a másik nagyobb, közönség megmozgató tevékenységetek a Nagy Ugrás. Mit lehet erről tudni?

- A Nagy Ugrás egy európai kezdeményezés, az édesvizeink fontosságára és azok védelmére hívja fel a figyelmet. A lényege, hogy július második vasárnapján délután háromkor egyszerre beugrunk valamilyen természetes édesvízbe. Többnyire ilyenkor mi a folyókra és azok fontosságára koncentrálunk, de volt már több olyan település és közösség is, akik egy helyi tóba vagy patakba ugrottak, vagy akár egy kiszáradt patak medrét sétálták végig víz hiányában. Itt is az a lényeg, hogy a helyi értékek egy kicsit előtérbe kerüljenek, tehát bármilyen közösség vagy település megünnepelheti ezt a napot a legkreatívabb módon, ahogy szeretné.

- Milyen terveitek vannak még erre az évre?

- Szeretnénk még nagyobb hangsúlyt fektetni az egyéni felelősségvállalásra. Egy ökológiai lábnyom-számító applikációt készítünk éppen, ami reményeink szerint szeptemberben startol. Ennek elindítottuk az első lépését WWF Léptem Első Csepp néven, melyben az emberek a saját direkt vízhasználatukat mérhetik. Ez már egy létező applikáció, melyet az Ó-Dráva projekt keretében sikerült elindítanunk és ez lesz az első lépése annak, hogy a saját lábnyomunkkal elkezdjünk ismerkedni.