EGÉSZSÉG
A Rovatból

200 tünete van a long Covidnak, és tízmilliók szenvednek tőle – most rájöhettek az okára

Kiderült, hogy a koronavírus több testszövetben és szervben még évekig jelen lehet, például a bélfalban, a bőrben és a tüdőben. Változatos tüneteket okozhat, a fejfájástól a depresszión keresztül az agyi ködig.


Miközben Magyarországon ismét rengetegen esnek át Covid-fertőzésen, a többség hajlamos úgy tekinteni rá, mint az influenzára, az RSV-re, vagy más, szezonális fertőzésekre. Csakhogy a koronavírusnak lehet egy olyan következménye, amihez hasonlót az influenzánál sohasem tapasztaltak: ez az úgynevezett long-Covid vagy poszt-Covid, ami továbbra is zavarba ejti az orvosokat.

Az első Covid-fertőzések után csaknem négy évvel a világon már több millió ember szenved long-Covidban, ami a New Scientist szerint a világon 65 millió embert sújthat jelenleg is.

A SARS-CoV-2 koronavírus 2020 elején ütötte fel a fejét. Hamar kiderült, hogy egyes fertőzöttek esetében a tünetek makacsul fennállnak. Az elhúzódó, vagy long-Covid kifejezést 2020 májusában használták először.

A legjellemzőbb tünetei közé tartozik a fejfájás, az úgynevezett agyi köd, kimerültség, fáradékonyság, ahol egy minimális aktivitás is kifulladást okoz. De ez csak néhány a több mint 200 tünet közül, amelyek a depressziótól az emésztőszervi problémákig terjednek.

Bizonytalan, hogy a covidosok hány százalékát érinti ez a betegség. Az orvosok többsége nagyjából a 10 százalékban ért egyet. Egy londoni egyetem tavaly októberi felmérésében 242 ezer felnőtt fertőzött betegútját vizsgálták, és azt állapították meg, hogy a tünetek átlagosan 1,3 hétig tartottak, vagyis a legtöbb ember hamar átesik a betegségen. Ugyanakkor a fertőzöttek 7,5 százalékánál a tünetek 12 hét után is, 5,2 százalékuknál pedig egy év után is fennálltak.

Egy svájci tanulmányból pedig, amelyben 1106 olyan oltatlan embert vizsgáltak, akik átestek a fertőzésen, az derült ki, hogy 22,9 százalékuknál 6 hónap után is, 17,2 százalékuknál pedig két év után is kitartottak a tünetek.

Tíz éven belül az elhúzódó Covidban szenvedők száma 200 millióra nőhet világszerte, ami már szinte olyan nagyságrendű, mint amennyien jelenleg szívproblémákkal küzdenek.

Az elhúzódó Covid kockázata függ a vírusvariánstól: akik a régebbi, Delta variánst kapták el, azok 11 százalékánál alakult ki a long-Covid, míg a 2021 végén megjelent Omikronnal megfertőzöttek esetében ez az arány 4,5 százalék.

Az is kiderült, hogy a nők nagyobb eséllyel szenvednek tőle, mint a férfiak, és az is – ahogy a svájci tanulmány is bizonyítja –, hogy az oltatlanok veszélyeztetettebbek az oltottaknál. A valamilyen alapbetegséggel – például asztmával, autoimmun betegséggel, izületi gyulladással, depresszióval – küzdőknél is nagyobb a long-Covid kialakulásának kockázata. A 35 és 49 év közötti felnőttek a legveszélyeztetettebbek.

A Wahington Post szerint a betegségnek már a diagnosztizálása sem egyszerű. Szeptemberben a Nature folyóirat publikált egy tanulmányt, amely kimutatta, hogy a long-Covidban szenvedő emberek vérének biomarkerei eltérnek a többiekétől – ez a felfedezés diagnosztikus vérvizsgálatok kidolgozásához vezethet.

A lap azt írja, hogy jelenleg nincs biztos módszer a long-Covid kialakulásának megelőzéséra. De vannak jelek arra, hogy a Paxlovid nevű vírusellenes szer szedése csökkentheti a kialakulásának kockázatát. Az egyik cukorbetegség elleni gyógyszer, a metformin is megelőző hatású lehet. Ugyanakkor ezeket a megállapításokat klinikai vizsgálatok egyelőre nem támasztják alá.

Mikro vérrögök

Az elhúzódó Covidot az egyik legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a véráramban kialakuló rendellenes részecskék, az úgynevezett mikro vérrögök okozzák. Ezeket különféle gyógyszerkombinációkkal vagy vértisztítással próbálják orvosolni, de ezek hatásossága tudományosan egyelőre nem bizonyított.

A „hagyományos” vérrögök ellen ismert gyógymódok nem alkalmazhatók a mikro vérrögök esetén, mert más a felépítésük.

Orvosi értelemben a vérrög vérlemezkéknek nevezett sejteket, és fibrin vagy fibrinogén nevű fehérjéket tartalmaz. A mikro vérrögökben is megvannak ezek a fehérjék, a vérlemezkék azonban nem: helyettük egy másik fehérje, amyloid található bennük.

Sok bizonyíték szól amellett, hogy az elhúzódó Covid során az immunrendszer rendellenesen működik. De azt, hogy pontosan hol van benne a hiba, egyelőre nem tudni.

Az egyik elmélet szerint néhány ember immunrendszere nem termel kellő ellenagyagot az első fertőzéskor, ez vezet a betegség elhúzódásához. Más betegek immunrendszere pedig folyamatosan aktív állapotban van, ezért nem múlnak a tüneteik. Egyes tanulmányok szerint az elhúzódó Covidban szenvedők immunrendszerének bizonyos részei túlságosan is aktívak, míg más részei nem érik el a szükséges aktivitási szintet. Az is előfordul, hogy autoimmun betegség alakul ki, amelyben az immunrendszer megtámadja a testet.

Egyelőre annyi tűnik valószínűnek, hogy a szervezet folyamatosan harcol valami ellen az elhúzódó Covid során.

A legszembetűnőbb változás a long-Covidban szenvedőknél hormonális: a szervezetükben a reggeli órákban alacsony a kortizol szintje. A kortizolnak számtalan funkciója van, például szabályozza az immunrendszer válaszait: elfojt bizonyos immunfunkciókat, másokat pedig felerősít. A reggeli ébredésünkért is ez a hormon felel. Az orvosok azt várták, hogy az elhúzódó covidosok reggeli kortizolszintje kiugróan magas lehet, de a valóság az, hogy nincs benne változás. Az is látható, hogy a szervezetükben a gyulladás jelei mutatkoznak, és a fehérvérsejtjeik egy része hibásan működik.

Mit tesz a vírus az aggyal?

A Covid-fertőzés neurológiai tünetekkel is járhat, ezek terjedhetnek az agyi ködtől a fejfájáson át a sztrókig.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az immunrendszer rendellenes működése a test más területeire is kihat, ideértve a hormonrendszert és az agyat is, ezért olykor a depresszió kialakulásához is hozzájárulhat.

A Covid-fertőzés után néhány beteg súlyos depresszióra panaszkodik, és ez egybecseng azzal a korábbi feltételezéssel, hogy a depressziósok immunrendszere rendellenesen működik.

Korábban már szó esett arról a feltételezésről, hogy az elhúzódó Covidban a szervezet folyamatosan harcol valamivel. De miután a vírus a fertőzés után pár héttel már nem mutatható ki a vérben, azt a feltételezést korábban elvetették, hogy a szervezet még mindig a koronavírussal hadakozna. Idén szeptemberben azonban biopsziás és autopsziás vizsgálatok nyomán az derült ki, hogy a koronavírus számos testszövetben és szervben a vírus továbbra is jelen lehet, például a bélfalban, a bőrben és a tüdőben.

Ezért meglehet, hogy az elhúzódó Covidra az a magyarázat, hogy a SARS-CoV-2 vírus megbújik a szervezetben, jóval a fertőzés után is.

Ez azonban nem ilyen egyszerű, mert sokunk szervezetében jelen vannak látens vírusok, például herpeszvírusok. Ezeket reaktiválhatja a Covid, és ez is szerepet játszhat a long-Covid kialakulásában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A Covid után most egy új járvány miatt hirdetett globális vészhelyzetet a WHO, Magyarországot is elérheti a betegség
Az eddigi 0,2 százalék helyett már 3 százalékos a mortalitás. Ráadásul az új vírus most először szexuális úton is képes terjedni.


A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy

a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.

Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.

Az idei év elején indult új járvány azonban sokkal súlyosabbnak ígérkezik.

Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 14 ezer fertőzöttet és 524 halálesetet regisztráltak, és a vírus már olyan afrikai országokban is megjelent, ahol korábban soha nem fordult elő. A jelenlegi variáns most először terjed szexuális úton is, és fiatal nőket és férfiakat egyaránt érint, miközben virulensebb és halálosabb is lett –

míg két éve a fertőzöttek 0,2 százaléka halt bele, most ez az arány már 3 százalék körül mozog.

Bár a majomhimlő ellen létezik két oltás is, a WHO nemrég felszólította a gyártókat, hogy gyorsított eljárásban nyújtsanak be kérelmet a vakcinák elfogadtatására. Boldogkői Zsolt biológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője az RTL Híradójának elmondta, hogy a betegség várhatóan Európában és Magyarországon is felbukkan majd, de egyelőre csak azoknak javasolja a Magyarországon is elérhető védőoltást, akik Afrikába utaznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Akár bele is halhatunk, ha nem szexelünk rendszeresen – állítja egy friss tanulmány
Legalábbis egy új kutatás szerint. A szex hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. július 31.



Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.

Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.

„A szexuális aktivitás fontos az általános kardiovaszkuláris egészség szempontjából, mivel csökkenti a szívritmus változékonyságát és növeli a véráramlást”

– írják a szerzők.

„Eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a szélesebb értelemben vett szexuális aktivitás enyhítheti az életkorral és a betegségek előrehaladtával járó funkcióvesztést”

– teszik hozzá.

A következtetésekhez a kutatók 14,542 amerikai adatát elemezték, amelyeket egy 2005 és 2010 között végzett nemzeti egészségügyi felmérés során rögzítettek. Összesen 2,267-en adtak részletes információt szexuális életükről, közülük 94.4 százalék havonta legalább egyszer hódol az örömöknek, míg 38.4 százalék heti több alkalommal is megteszi.

Korábbi tanulmányok szerint

az átlagos amerikai felnőtt évente 54 alkalommal, vagyis körülbelül heti egyszer szexel,

így a kutatók azokat a személyeket, akik hetente több mint egyszer élnek nemi életet, magas, míg azokat, akik ritkábban, alacsony szexuális aktivitású csoportba sorolták.

Általánosságban a ritkán szexelő nők 1.7-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból 2015 végéig, mint azok, akik gyakrabban bújtak ágyba.

Fontos megjegyezni, hogy ez a hatás dózisfüggő mintát követett, vagyis minél kevesebbszer szexelt egy nő, annál nagyobb volt a halálozási kockázata. Bár a férfiaknál nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók meglepve figyelték meg, hogy a szex enyhíti a depresszió negatív egészségügyi hatásait mindkét nemnél.

Valóban, a kockázati tényezők, mint például az elhízás, idősebb kor és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz figyelembevételével a kutatók megállapították, hogy

a depresszióval küzdő emberek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg a követési időszak alatt, ha ritkán éltek nemi életet.

Fontos megjegyezni, hogy ezekből a korrelációkból nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni, bár korábbi kutatások kimutatták, hogy

az emberek hajlamosak javuló hangulatot és nagyobb életcélt érezni a szex utáni napon, ami hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.

Ezek az eredmények összhangban vannak egy izraeli felnőttekkel végzett kisebb tanulmánnyal, amely szerint a gyakoribb szex jobb túlélési esélyeket eredményezett szívrohamot átélt embereknél.

Összességében tehát a tanulmány szerzői nem állítják, hogy egy heti hancúr megmentheti az életét, de ezen bizonyítékok alapján biztosan nem árt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kunetz Zsombor reagált arra, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban leállt az akut mellkassebészeti ellátás
A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk. Ezt írta a Facebook-oldalán.
Fotó: ATV - szmo.hu
2024. május 26.



Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.

"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."

- kezdte sorait Kunetz.

A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk.

"A Győri Petz Aladár Megyei Kórház a nyugat-magyarországi régió legnagyobb traumacentruma volt, idáig. Itt a hagyományos baleseti sebészet mellett megtalálható mellkas- és idegsebészet is, ahová nemcsak a megyéből, hanem szinte az egész észak-balatoni rész betegeit is ellátták. Eddig. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy azon betegek ellátása, akik valamely baleset, vagy egyéb megbetegedés miatt sürgős mellkassebészeti ellátásra szorulnak, most Győr helyett a sokkal messzebb levő valamely budapesti, vagy a Szombathelyi Megyei Kórházba kell vinni, ha odaér még élve."

A szakorvos szerint a baleseti ellátásban közismert az "aranyóra" fogalma, amely tömören azt jelenti, hogy a baleset bekövetkeztétől, ha egy órán belül a beteg a definitív - azaz a sérülésének megfelelő - ellátóhelyre kerül, akkor a túlélés kilátásai jelentősen növekednek.

"Nem véletlen az sem, hogy - emlékezzünk csak! - Robert Ficot nem a fővárosi, a pozsonyi traumacentrumba, szállították annak nagyobb távolsága miatt, hanem a besztercebányaiba. Az ok pontosan ez volt, a minél előbbi definitív, végleges ellátóhelyre való szállítás.

Ez ma nem lehetséges mellkassebészeti sérülés esetén egész Közép-Dunántúl és Nyugat-Magyarország egy jelentős részén.

- írta a közösségi oldalán Kunetz Zsombor.

Ehelyett a betegeket annak az Országos Mentőszolgálatnak kellene elszállítania a minimum egy órára levő valamely egyéb ilyen betegeket is ellátó intézménybe, amely éppen szoftvert frissít."

- tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egészségügyi figyelmeztető jelzést tenne a McDonald's egyik termékére a Michelin-csillagos séf
Curtis Stone szerint az egyik termék kifejezetten káros lehet az egészségre, akár már rövid távon is. Mindemellett tippeket is adott a kiegyensúlyozottabb táplálkozásra.


Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.

Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.

A szakácsot a McDonald's egyik (időszakosan Magyarországon is kapható) terméke, a Double Big Mac aggasztja.

Stone szerint ezt a hamburgert egészségügyi figyelmeztetéssel kellene ellátni, azaz olyan jelzéssel, ami felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy amit eszik, különösen káros lehet az egészségére.

Amint azt a neve is mutatja, a Double Big Mac egy olyan, alaphelyzetben sem kis hamburger, amiben a megszokotthoz képest is kétszer több hús található.

A séf természetesen nem tartja életveszélyesnek az időnkénti "mekizést", de azt gondolja, hogy egy hamburgerben négy húspogácsa egyszeri alkalommal is megterhelő lehet a szervezet emésztőrendszerének.

„Egyes cégek egészen nevetséges dolgokat szolgálnak fel, őrült kalóriabevitellel, és egyszerűen nem tudom, hogyan tehetik meg ezt rendszeresen a fogyasztókkal”

– fakadt ki Curtis Stone.

A híres szakács emellett tanácsokat is igyekszik adni, hogy mit kell tenni a kiegyensúlyozott étrendért. „Gondoskodjunk arról, hogy egyensúlyban tartsátok a dolgokat. Fontos volna, hogy többször együnk, de kisebb adagokat. Fontos a böjt, sokan beszélnek róla, és azt gondolom, hogy rendben van ez a módszer is. De arra ebben az esetben is figyeljünk, hogy ne éheztessük túl magunkat.”

Stone egy nagyon fontos mondattal összefoglalja "ars poeticáját" az étkezésről:

„Mindig olyan dolgot együnk, ami a földből jött, és ne olyat, ami a csomagolásból!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk