10 tudományos magyarázat arra, hogy miért nem létezhetnek zombik
2. Merev végtagok
Néhány film kivételével, amikben a zombik kifejezetten gyorsak, általában lassan botladozó lényekként láthatjuk őket, amiket kocogva is simán le lehet hagyni. Ám orvosilag sem lassan sem gyorsan nem tudnának mozogni.
Körülbelül két órával a halál után beáll a hullamerevség. Ennek oka, hogy eltűnik az adenozin-trifoszfát (ATP), az a vegyület, amely a mozgáshoz szükséges energiát szolgáltatja az izmoknak. Ez megakadályozza a holtakat, hogy mozogjanak. Bár a merevség 48-72 óra alatt elmúlik, az ATP nem tér vissza.
3. Az önemésztés
A zombik még a legrémesebb ábrázolásukban sem tűnnek annyira gusztustalannak, ahogy a tudomány szerint kéne kinézniük. A halál után a lágyszövetek viszonylag gyorsan lebomlanak, kétféle módon: rothadás és önemésztés.
A rothadás folyamata során a belekből kiszabadulnak az ott élő baktériumok, és lebontják a testet. Az önemésztés során pedig az oxigéntől megfosztott sejtek savassá válnak, és mérgező melléktermékeket bocsátanak ki. Ahogy felhalmozódnak ezek a melléktermékek, a sejtmembrán végül meggyengül, és az így keletkezett enzimek kijutnak a testbe.
Ez a folyamat a halál után néhány perccel megindul, ezért nevetséges a gondolat, hogy bármely hulla elég sokáig egészben maradjon ahhoz, hogy ámokfutásba kezdjen.
4. Paralízis
A zombik barikádokon másznak át, ajtókat törnek be, és egyáltalán, igen aktív izomtevékenységet és viszonylag finom motorikus képességeket mutatnak.
Ez azonban lehetetlen, mert a központi idegrendszer teljesen tönkremegy a halál után. Ha a központi idegrendszernek a legapróbb része is megsérül, lebénul a test a különböző részek közti kommunikáció hiánya miatt.
5. Zéró vegyi energia
Az „anyagcsere” egy gyűjtőnév mindazokra a testünkben zajló, kémiai folyamatokra, amelyek segítenek életben tartani a sejteket. Így hívjuk azt a folyamatot, amíg az elfogyasztott ételből ATP lesz, a vegyszer, amely energiával látja el az izmainkat.
Igaz, az anyagcsere nem áll le azonnal a halál után, körülbelül 4-10 perc, amíg minden folyamat félbeszakad. Még ha valami szörnyű csoda folytán a zombik ismét tudatra is ébrednének, az izmaik nem működnének ATP nélkül.
6. Felbomlanak a szemgolyó
Mint minden szövetet, a szemünket is érinti a halál után beinduló önemésztés. Emellett a szemet mozgató apró izmokat is eléri a hullamerevség. A pupillákat szabályozó apró izmok is megbénulnak.
Emellett vérnyomás nélkül a szemek beesnek és opálossá válnak. Így hát a sasszeműnek ábrázolt szörnyetegek semmiképp nem látnának elég jól ahhoz, hogy emberekre vadásszanak.
7. Merev állkapcsok
A hullák bebalzsamozása vallásonként és országonként változik. Az Egyesült Államokban például meg szokták változtatni a száj kinézetét. Valószínűleg azért, nehogy a hullamerevség miatt „grimaszolni” kezdjen az elhunyt, belülről összevarrják a száját, vagy összeragasztják.
De még ha ezt nem is teszik meg, a hullamerevség miatt az állkapcsok amúgy is megmerevednek. Így kicsit nehéz elfogyasztani az áldozatokat.
8. Bomlasztó környezet
Néhány halott gödrökben, folyókban vagy a vadonban végzi. Ezekből a balsorsú személyekből sajnos sosem lehet zombi. Bár két nap után a hullamerevség fokozatosan elmúlik, és előfordulhat, hogy az önemésztés lassabb lefolyású, a környezet is képes néhány nap alatt csontvázzá redukálni egy testet.
A melegebb klíma, a víz jelenléte mind gyorsíthatja a folyamatot, és akkor még nem is beszéltünk a helyi élővilágról.
9. Porladó csontok
Zombi filmekben és Michael Jackson klipekben gyakorta láthatjuk, ahogy a hullák kiássák magukat a saját sírjukból. De a csontvázuk aligha lenne alkalmas a feladatra. Akik elég régen haltak meg, azoknak már nincs is csontjuk, amivel rohangálhatnának.
A csontokban lévő protein idővel lebomlik. Ezután a csontok egész egyszerűen elporladnak. A folyamatot lassíthatja vagy gyorsíthatja a temetés módja és a klíma, de elkerülhetetlen.
10. Sírkamrák
Még ha valami csoda folytán a halottak képesek is lennének feltámadni, sosem jutnának ki a sírjukból. Mielőtt divatba jött a koporsós temetés, a halottakat két méter mélyre hantolták, hogy megvédjék őket a dögevőktől. A legtöbb ország még ma is tartja magát ehhez a szabályhoz, sőt, sokszor a koporsókat sírkamrába teszik, ami megakadályozza, hogy a föld a koporsóra omoljon.
Miután a sírkamrát lezárják, körülbelül egy méternyi földet dobálnak rá. Közel 900 kilogramm nehezedik a duplán elzárt holttestre. A menekülés szó szerint lehetetlen.
