Megtudtuk az igazi gyulai kolbász receptjét
A fesztivál második napján, szombaton parkolóhelyeket szuggerálva, agykontrollos mantrák közepette érkeztem Békéscsabára, ahová két nap alatt 100 ezer embert vártak idén a szervezők a XX. Csabai Kolbászfesztiválra.
A négynapos program része millió esemény: disznóvágás, kolbászkészítő verseny, Modern Talking, játszóház, szakmai konferencia, néptánc, tombola, gyermekelőadások, élőzene, buli sztárzenekarokkal, mulatóssal. És persze DJ Kovács József retró diszkójával - akárki is álljon a rebellis művésznév-választás mögött.
Nagyon fura volt, hogy szinte épp akkor ébredtem, és máris egy hatalmas buliba keveredtem, nagyjából reggel 9-kor.
Oké, hogy reggeli parti ez, de ráadásul olyan, amin Szijjártó Péter egy cuki gyerekkel a karján kezitcsókolomozik nekem kedvesen, mögötte Fásy Ádám adagolja mosolyogva a fűszerpaprikát elegáns, csíkos kötényben, a közelben pedig a megyei börtönparancsnok táncikál a mulatósra kolbászkészítés közben, büntetés-végrehajtásos pólóban.
Leginkább onnan tudtam, hogy valóság, hogy álomnak azért elég szürreális lett volna.


A Csabai Kolbászfeszten ugyanis már a nap elejétől, már reggel 9-kor élőzenekar várja a gyúrókat a helyi sportcsarnokban. A banda lelkesen zúzza egész nap a Republicot, az Illést, a Kilenc kis gólyát és nagyjából mindent, amit megkövetel a haza.
Nagyon vicces látni azt, hogy amikor egy-egy ismertebb nóta elindul, a kolbászra hirtelen senki nem figyel, ölelkezve rázzák az emberek késsel a kezükben, és nyakig paprikásan éneklik, hogy "párduc, oroszlán, gorillaaa!". A bátrabbak ilyenkor még azt is bevállalják, hogy "makákó”, és mindig akadnak tréfás emberek, akik ügyesen a sorok közé csempészik, hogy „búrvárszivattyú”. Kac-kac.
Visszatérve az eseményre, a kolbászfesztivál egyszerűen hatalmas rendezvény, ahol több sátorban folyik a gyúrás, idén 750 csapat nevezett, mindegyik 5 fővel, ha nem kapott volna el a hajnali tömegben Gila Éva, és nem vezetett volna el a mieinkhez, meg sem találtam volna a több helyszínen folyó versengés standjai közt a helyi városvezetését.


A gyulai csapat Kónya István alpolgármesterből, Kiss Tamásné választókerületi képviselőből, dr. Csige Gábor jogi és humánpolitikai osztályvezetőből, dr. Görgényi Ernő polgármesterből és interjúalanyomból, Hajduk Zoltánból állt (akit a kolbászológia titkairól faggattam, lásd a keretes anyagot). Lelkesen fogadnak, Kiss Tamásné pogácsával kínált, a polgármester még nem érkezett meg, de elkezdték nélküle.
– A különbség? Több is van. A gyulai páros kolbász, a csabai pedig kuláréba töltött. A csabaiban van csípős paprika, a gyulaiban soha, a gyulaiban van bors, a csabaiban nincs. Mindkettőben van fűszerkömény, ám a gyulaiban csak nagyon kevés van őrölve, míg a csabaiba egész szemeket kevernek. Mindezeken túl az is eltérés, hogy a gyulai mindig ipari gyártású volt, hiszen már a harmincas években elkezdték az üzemszerű előállítását, a csabait pedig a mai napig családi kisüzemekben készítik – rántotta le a leplet az örök dilemmáról a szakember Gila Éva, a Gyulahús Kft. marketingvezetője, amikor arra kértem, tegye tisztába a két legnépszerűbb kolbászfajta közötti eltéréseket.
A Gyulahús Kft. emeleti tárgyalójában mellette bólogat Hajduk Zoltán, az intézmény szárazüzemének vezetője, aki a hírek szerint valódi húsipari koponya, állítólag legalább kétszázféle kolbász receptje van a fejében. Őt kérdeztem arról, mi a jó kolbász készítésének titka.
– Megy fejből is a gyulai kolbász receptje?
– Kettő százalék só, mellé 0,4 fokhagyma, 0,02 köménymag és ugyanannyi bors, és végül csemegepaprika 2 százalékban. A többi hús.
- Igaz, hogy egy csomó kolbászfélét ismersz?
- Nagyon sokat. Már sokszor nem hitték el nekem, hogy mennyit. Mondjuk, hogy kétszázat. Csináltam már Cipőnek, Nagy Ferónak és a Hooligansnek is saját kolbászt egy rendezvényen, máskor pedig az összes megyei településnek kellett egy fajtát készíteni. Van a fejemben recept bőven.
- Voltak köztük különlegességek, vagy mindegyik hagyományos alapanyagokkal készült, csak más-más arányban?
- Voltak, a gyümölcsös például nagyon finom volt aszalt sárgabarackkal, de az almás-meggyes és a mazsolás is, és csináltunk már szegfűszeges forralt bor fűszerkeverékkel is egy kolbászkülönlegességet. A hétvégén a kolbászfesztiválon a gyulai városvezetés csapatát igyekszem majd erősíteni, akikkel gyulai jellegű kolbászt készítünk majd. Mi mást? – tette fel a költői kérdést Hajduk Zoltán.


A standok szorosan egymás mellett álltak, praktikus összebarátkozni a körülöttünk levőkkel, de nem is igazán alakulhatott másként, hiszen mindenkinél van egy kevéske kontyalávaló ilyenkor, gazdát cserélnek kolbászfalatkák, házi sütemények, receptek és ha ugyebár ha megszólal a Ha itt lennél velem, akkor szigorúan táncolni kell, abbahagyva töltést, vagdosást.
A csarnokba belépve rögtön rájön az ember, hogy miért imádják a kolbászkészítő verseny napját azok, akik ide járnak. Nincs az a falusi búcsú- és lagzihangulat, semmi zsibvásár-életérzés. Egyszerűen speciális kolbászfesztivál-hangulat van, melós, csapatot összekovácsolós, menő, vicces. Az emberek keményen dolgoznak, de szerencsére a nagy munka sehol nem megy a pajtizás, pálinkázás, spontán travoltálódás rovására.
Munkavangyerekek, teálljide, tetekered, csapjadatöltőbe, nelegyenlevegős, addideapaprikát, netegyélannyicsípőset, teisittvagyPistám?, amimaradazaharag, bamboééééóó, bamboléa!! - Hát nagyjából ennyi az esemény leírása röviden.


Az már korán kiderült, hogy eléggé jó fej a gyulai városvezetők csapata, bármit félredobnak egy jó reggeli táncért, Hajduk Zoltán pedig végig koncentrál, és egyben tartja a kollektívát szakmailag is. Külön poén, hogy míg a szürke hétköznapok városi sajtótájékoztatóin Kónya István képviselő asszonynak hívja Kiss Tamásnét, ezen a napon Icus-Micus a megszólítása.
Kónya István alpolgármesterrel előző nap beszéltem, és csak annyit kért: viszonylag korán érkezzek, akkor tudunk beszélni. Igaza lett, később már óriási a tömeg, és mindenki a táncba fekteti a maradék energiát.
"Szeretünk itt lenni, már tavaly is elindult a gyulai önkormányzat csapata. Hogy miért jövünk, annak nagyon sok oka van. Része a hagyománytisztelet, a város népszerűsítése és az, hogy büszkék vagyunk erre a helyi, 140 éves tradícióra. Gyuláról a fürdő és a vár mellett mindenkinek a kolbász jut eszébe, már csak ezért sem maradhatunk ki a kolbászgyúrásból" – magyarázta hozzá Kónya István.


Mint kiderült, ebben az évben rekordmennyiségű nevezés érkezett, és végül 7 és fél tonna kolbász készült el a békéscsabai sportcsarnok négy sátrában, amit 4 csapatban közel 40 fős szakmai zsűri értékelt.
A szervezők munkatársától, Kibédi-Varga Lajostól megtudtuk: első körben 8-11 fős stáb előzsűrizi az asztalokat, majd 30 centiméteres mintadarabot kérnek a csapattól, amit nyersen is szemügyre vesznek. Mindezek után a szervezők konyháján kisütik a darabokat, amit már az összes zsűritag közösen értékel.
Délre elkészültek a kolbászok, négy körül eredményhirdetés.
Hanyadikok lettünk? Fogalmam sincs. Ezzel valahogy senki sem foglalkozott.
Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra: