Megtaláltuk az egyik legizgalmasabb újpesti éttermet
A mexikói éttermek egyre csak szaporodnak a belvárosban, jó hogy végre valaki az újpestiekre is gondolt. Mi lekóstoltuk a frissen nyitott Calavera étlapját, és legközelebb is szívesen utazunk majd egy kicsit miatta.
„Hallod, én ma halat ennék. Nem is halat, rákot! Annyira ennék rákot! Olyan királyrákot, amit a Központ Bisztróban adtak a nyáron. Pont olyan rákot! De tényleg, hallod, mexikóit most például egyáltalán nem.”

Na így indultunk el a Calaverát tesztelni Petivel, aki annak rendje és módja szerint borzasztóan unt már engem, meg az indokolatlan vinnyogásomat, de szerencséjére csak a rendelésig és az első koktélig tartott ez az áldatlan állapot.
Egy jó Margarita és egy izgalmas étlap helyrepofozza a leghisztisebb perszónát is.

Meg vagyok róla győződve, hogy a mexikói-magyar barátságon érdemes lenne dolgozni. Nehéz, ízletes kajákat tolnak, rendesen tudnak inni, és hangosan mulatnak. Egy olyan embernek, akinek a szíve a gyomra helyén van, ez bőven elég indok a rokonság keresésére. És végül is engem igazol, hogy
míg sok nemzet ételét nehéz legyűrni a magyar ember torkán, a mexikói láthatóan könnyedén csúszik.

Marha, bab, kukorica, rizs. Ha csak az alap hozzávalókra tekintünk is érezzük, hogy nem idegen ez tőlünk. S ha már könnyedén esszük, nem kell olyan nagy ördöngösség a receptek betanulásához sem, ezért, habár kissé leegyszerűsítettem a képletet, állítom, hogy magyarként mexikóit nyitni hálás feladat. (Most azt hagyjuk, hogy mennyire vagyunk képesek autentikus fogásokat készíteni. Ha ebbe belemennénk, a kedvenc pizzériáinkat is érné bőven kritika.)
Tehát étlap kézbekap és felderítés indul, mind a hellyel, mind pedig az ételekkel kapcsolatban.
Nem is tudom, hogy minek kérdeztem rá, mert szerintem pont senkit sem érdekel, hogy miről kapta az étterem a nevét, de ha már megtudtuk, elmondom nektek is, hogy
a Calavera az az indokolatlanul kidíszített koponya, amivel mi leginkább akkor találkozunk ha mexikóihalloweeneset játszunk (szóval nem túl gyakran).
Az már mindjárt sokkal izgalmasabb téma, hogy brutális választék van tequilából, és ha ez nem felel meg, akkor leginkább rumot vagy sört lehet kérni. De miért ne felelne meg a tequila?
Kezdésnek tehát jött két koktél, ami nem csak hogy mutatós volt, de bőven le is kötött a levesig.
I-má-dom a kukoricalevest! Bár ez nincs étlapon, a sajtkrém leves nekem már leírás alapján is gyanús volt. És tessék! Ez bizony inkább egy kukoricanehéz költemény, bacon chipsszel és sajttal turbózva. Akkor kérjétek, ha a tengerire vagytok ti is rápattanva.


Kiadós is annyira, hogy amikor meglátom a főételt közeledni, bepánikolok. A menüt átfutva ugyanis elsőre csak azt vettem észre, hogy van garnélás quesadilla, és hogy ilyenformán a rákért való imádkozásom meghallgattatott. Azt pont figyelmen kívül hagytam, hogy az alap tál sok sajtot, guacamolét, salátát és paradicsomos rizst is magába foglal.
Embertelen mennyiség, és kellően ízletes, fűszeres, úgyhogy az ember nem tud leállni vele, akkor sem, ha már fizikailag fáj. A GaBko Chili termékeivel pedig olyan csípőssé is varázsolhatjuk, hogy joggal kezdhetünk el aggódni az emésztés utáni fázison.


Peti amúgy Pozole levest választott, ami egy húsos, zöldséges ragu, fehér kukoricával és avokádóval, majd utána marhás burritóval kísérletezett. Nyilván belemásztam az ő tányérjába is, és pont ugyanannyira lettem volna megelégedve ezzel az opcióval is, mint az enyémmel. És nyilván ő is rosszullétig ette magát tőle.
Desszert nem fért. Ez annyira unprofessional... de próbáljatok meg ti magatokba tömni egy churrost ezek után.
Klassz, hogy a külvárosba is egyre több helyért érdemes kitérőt tenni kitérőt (megtettem). Még ejtenék pár szót arról, hogy milyen kellemes a design, milyen jó fej a személyzet, és hogy van nitro kávé meg Mayer szörp (ez is megvan).
A Calavera klassz mexikói étterem, nagy adagokkal, hibátlan ízekkel és jó hangulattal,
amit a szomszédos Központ Bisztró legénysége fémjelez. Ha azt ismeritek és szeretitek, ebben sem fogtok csalódni, ha pedig eddig mindegyik kimaradt, ideje felfedezni a környéket!

Ha kedvet kaptál, oszd meg másokkal is!