Így neveld kétnyelvűvé a gyerekedet
Pongrác még csak két éves, de érti, mit mond neki az anyukája, ha francia nyelven szól hozzá, és maga is használ francia szavakat, kifejezéseket. Ha francia nyelvű szöveget hall, franciául vagy magyarul reagál rá, ahogy éppen kényelmes neki. Balog Rita és a párja is magyar anyanyelvű, Budapesten élnek, nem francia nyelvterületen, és a családban a kisfiúval az édesanyján kívül senki más nem beszél franciául.
Balog Rita francia nyelvtanár, aki izgalmas feladatot tűzött ki célul: kisfia, Pongrác már gyermekkorában folyékonyan beszéljen egy idegen nyelvet. Végtelenül egyszerű, ám sok türelmet és kitartást igénylő módszerét bármelyik szülő követheti, akinek felsőfokú nyelvtudása van. Hoppál Viktória angol-olasz tanár pedig szakmai tapasztalatai alapján mondja el véleményét a kétnyelvűvé nevelésről és a gyermekkori nyelvtanításról.
- Rita, miért döntöttél úgy, hogy kétnyelvű lesz a kisfiad?
- Szerettem volna megalapozni a jövőjét és megkönnyíteni az életét, úgy, hogy előrébb legyen a tanulmányaival. Francia nyelvtanár vagyok; látom, milyen nehéz nyelvet tanulni, mennyire befolyásolják a nyelvtanulással és az oktatással kapcsolatos rendeletek a gyerekek jövőjét, és felmértem a lehetőségeket.
- A párod nem beszél franciául. Számára ez nehéz lépés volt?
- Mielőtt gyermeket vállaltunk, mondtam neki, hogy szeretnék élni ezzel a lehetőséggel, mert így megkönnyítjük a gyermekünk életét, és a párom ezt elfogadta. Pongráchoz franciául beszélek, de amikor hárman vagyunk, Pongráchoz is magyarul szólok. A gyerek kétnyelvű. Sokan azt hiszik, hogy az idegen nyelvvel kizárom a páromat az életünkből. Ez nem így van. Nem ragaszkodik hozzám jobban, és ha az édesapját is érintő dologról van szó, eleve magyarul mondom, vagy ha franciául, akkor rögtön utána elmondom magyarul is. Persze ehhez az kell, hogy a társam partner legyen abban, hogy nem csak az anyanyelvén beszélünk a gyerekhez.
Kétnyelvű személy tágabb értelmében bárki, aki két nyelven kommunikálni tud, akár passzív, akár aktív nyelvtudással. Szűkebb értelemben kétnyelvű személynek csak azt az embert nevezzük, aki két nyelven anyanyelvi vagy közel anyanyelvi szinten beszél.
A kétnyelvűség rendszerint ott fordul elő, ahol a szülők anyanyelve nem azonos, ahol a szülők nyelvi kisebbségben élnek, illetve másik nyelvet beszélő nagyobb közösségben élnek, például külföldön. Az iskolai idegennyelv-oktatás azonban ritkán vezet el valódi kétnyelvűséghez, és az otthoni nevelésben is ritka a kétnyelvűvé válás.
- Milyen eszközökkel lehet következetesen kétnyelvűvé nevelni egy kisgyermeket?
- A kicsiknek roppant fontos a vizualizáció, mivel még nem tudnak írni-olvasni. Meg kell neki mutatni tárgyakat. Ha például magyarul mondjuk neki a sünit, és megmutatjuk neki, franciául is megnevezzük. Hogy ne keltsek bizonytalanságérzetet Pongrácban, kerülöm a szinonimák használatát. Mindig ugyanúgy fejezzük ki magunkat. Ha egyszer valamire azt mondtuk, hogy labda, akkor az a labda, és nem szinonimát vagy szlenget használunk helyette. Ha van négy macija, akkor franciául az összes maci maci lesz, függetlenül azok színétől vagy formájától. A gyereknek az jelent biztonságot, hogy ha a szülő mond valamit, akkor tudja, hogy mi fog következni, mivel tisztában van vele, hogy mi mit jelent.
- Jelenleg az angol a legelterjedtebb közvetítő nyelv. Miért a francia nyelvet ismertetted meg a gyermekeddel?
- Hiába domináns most az angol, a francia világnyelv. A nemzetközi kereskedelemben, az afrikai országokban, volt francia gyarmatokon Kanadától kezdve Új-Kaledóniáig számtalan országban beszélik. A globalizációval ezek az országok is bekapcsolódtak a nemzetközi kereskedelembe, beszivárog ezeknek az országoknak a kultúrája máshová is. Az a térkép, amely hagyományosan a frankofón területeket jelölte, elkezdett kicsit átrendeződni. A diplomáciában, az uniós munkában igen fontos a francia nyelv ismerete, ehhez képest Magyarországon kevesen beszélik és kevesen beszélik jól. Nem használják eleget. Úgy gondolom, azé a jövő, aki az angol, német, vagy a spanyol mellett franciául is tud. Sokkal jobban felértékelődik majd a francia nyelvtudás, mint ami napjainkban jellemző.
- Az oktatás során mit tapasztaltál, mennyire népszerű most a francia nyelv?
- Jellemzően középiskolásokat és főiskolásokat oktatok. Látszik, hogy az óvodában és az általános iskola felső, illetve alsó tagozatában hiányos a felkészítés az idegennyelv-tanulásra. A diákok nem elég motiváltak például arra, hogy tanulmányaik során a francia nyelvvel foglalkozzanak. Óvodában itthon egyáltalán nincs franciaoktatás, az általános iskolában nem kap elég hangsúlyt a francia nyelv. Amikor általános iskolásokat tanítok, jellemzően a szülői igényeket elégítem ki, akik vagy a munkájuk, vagy a családi kapcsolatok miatt döntenek a franciatanulás mellett.
- Te miért választottad a francia nyelvet?
- Anyukám a gimnáziumban franciául tanult, volt egy francia nyelvkönyve. Érdekesebb volt a nyelv és a könyv, mint az addigi nyelvek, amelyekkel addig találkoztam, mert Gyulán, a szülővárosomban mindenki németül tanult vagy angolul.
Hoppál Viktória angol és olasz nyelvtanár a közelről tapasztalta meg, milyen előnyökre tehetnek szert a gyermekek többnyelvű környezetben. Egy ismerős norvég-magyar házaspár a fair play szellemében egymással angolul beszélt, a kicsik emellett norvég és magyar nyelvi környezetben is voltak, így igen hamar elsajátítottak három nyelvet is. "A gyerekek öt éves korukban szinkrontolmács szintre jutottak el az idegen nyelvekben, mert az apuka és az anyuka is mindig és következetesen az anyanyelvén beszélt hozzájuk, persze annak függvényében is, melyik országban tartózkodnak. Amelyik könnyebb lesz neki, azt mondja először, persze el is tárolja a kis fejében."
Ha úgy válik kétnyelvűvé egy gyermek, hogy az egyik vagy másik szülő vagy mindkettő szinte kizárólag idegen nyelven beszél a gyerekhez, akkor a nyelv elsajátításához nem kell semmilyen speciális tanfolyam, sem képzés.
- Vannak francia anyanyelvű barátaid, ismerőseid?
- Nyitott, széles spektrumú kapcsolatrendszert építettem ki, a gazdasági-üzleti élettől a kultúrán át az oktatásig. A különböző munkakapcsolatok, tevékenységek révén az elmúlt 15-20 év alatt rengeteg ismerősöm lett, munkahelyi, baráti, személyes kapcsolatrendszerem is tökéletesen működik. Budapesten elég jól ismerem a frankofón és frankofil kört.
- Akkor ez gyümölcsöző kapcsolat.
- Így van, és minél többet dolgozom a francia nyelv népszerűsítésén, és minél többet tudok segíteni másoknak akár neten, akár személyesen, annál jobban megerősítenek abban, hogy erre szükség van, mert félve nyúlnak a szülők az idegen nyelvhez, különösen a francia nyelvhez. Pedig nyelvtanár segítségével ugyanannyi idő alatt elsajátítható, mint bármely más nyelv. Nyilván minden nyelvnek vannak speciális jellemzői, a francia is ezek közé tartozik. Igényes nyelv, nehéz nyelv, de jó lenne, ha nem félnének tőle annyian.
- Születése óta francia nyelven beszélsz a gyerekkel?
- Az első naptól fogva.
- Már ő is használ francia szavakat?
- Az első szava az volt, hogy Bonjour, mert ébredés után mindig így köszöntöttem. Amikor elkezdett beszélni, a magyar szavakkal együtt kezdte el a francia szavakat használni. Úgy látom, minél idősebb, annál jobban érti, hogy kihez kell szólni a családban magyarul, és érti, hogy csak velem tud franciául beszélni. De sokat szól hozzám magyarul is. Feltűnik neki például, hogy ha francia nyelven beszélnek az utcán vagy a rádióban, figyeli és reagál rá magyarul vagy franciául. Azt vettük észre, hogy megkülönbözteti egymástól a magyar, az angol és a francia nyelvű zeneszámokat. Volt már francia nyelvű társaságban is, és teljesen természetesen reagálta le, ha idegen nyelven szóltak hozzá.
- Mit teszel, ha egy francia kérdésedre magyarul válaszol?
- Francia nyelven reagálok rá.
- Minden gyereket meg lehet tanítani idegen nyelvre hat éves koráig?
- Igen, ebben száz százalékig biztos vagyok. Azonban különbséget kell tenni a kétnyelvű gyereknevelés és a nyelvtanítás, illetve az idegen nyelv megismertetése között. Én ugyanis nem dolgozom a gyerekkel, nem tartok neki órákat, hanem természetes idegen nyelvi közeget biztosítok neki azzal, hogy franciául beszélünk. Szemben azokkal, aki tanítják a gyereküket, vagyis mondókákat mondanak, énekelnek, játszanak idegen nyelven, effektíve megismertetnek egy idegen nyelvet a gyerekkel. Ez is hasznos tud lenni, de a kétnyelvűvé nevelés és a nyelvtanítás két különböző dolog.
- Akad olyan kritikus, aki szerint a kétnyelvűség zavart okozhat a gyermek identitásában.
- Pongrác magyar identitásához ragaszkodunk. Amellett, hogy képes franciául is kifejezni a gondolatait, ő magyar, vagyis magyar mondókákat, magyar meséket hallgat. A gyereket nem zavarod meg azzal, hogy franciául és magyarul szólsz hozzá, mivel van egy nyelvi biztonsága, és ha nem ért valamit, akkor majd visszakérdez franciául vagy magyarul.
Pongrác az édesapjával és a család nagyobb részével magyarul beszél. Ha bekerül egy itthoni közösségbe, nem mondhatja franciául a kelkáposzta főzelék nevét. Arra is ügyelünk, hogy ne érezze magát különlegesnek vagy csodabogárnak egy magyar nyelvű közösségben.
- Hogyan lehet készülni a kétnyelvűvé nevelésre?
- Talán a legfontosabb, hogy nem tanítom Pongrácot, és nem foglalkozásokat tartok neki, hanem mi így élünk. Ezt bárki megcsinálhatja, akik idegen nyelvet beszél. Persze én sem tudok mindent, én is képzem magam. Például állatkerti séta előtt ellenőriztem az állatok nevét a szótárban. Születése előtt már készültem szavakkal, egyébként honnan tudná bárki, hogy van az adott idegen nyelven az, hogy bili vagy etetőszék? A szülő részéről nagy önfegyelmet igényel, hogy odafigyeljen, hogy ha a gyerekkel van, mindig az adott idegen nyelven szólaljon meg.
- Nem elég, ha mesélsz neki, vagy idegen nyelvű mondókákat gyakoroltok?
- A mondókázás, mesélés idegen nyelven nem olyan tartós, de megalapozhatja az idegen nyelv szeretetét és a nyelvtanulást, különösen akkor, ha a szülő következetes, és később olyan iskolai osztályba járatja gyermekét, ahol a már megismert idegen nyelvet oktatják. Tapasztalataim szerint azonban a puszta mondókázás és mesélés haszontalan, és a szülőknek nincsen elég kitartásuk a nyelvi neveléshez.
Hoppál Viktória legfiatalabb tanítványa óvodás volt, aki ott rajzolt az általános iskolás csoportban a többiek között. Ugyanúgy járt tehát az órákra, és Viktória tapasztalatai szerint semmilyen negatív hatással nem volt rá a nyelvtanulás, kifejezetten élvezte. Természetesen egészen másfajta hozzáállást kíván meg az, ha tud a gyerek írni-olvasni, és az is, ha még nem.
Viktória a nyelvtanulásban a legfontosabbnak azt tartja, hogy gondolkodni tudjunk az adott idegen nyelven. Ez a kulcsa. "A kicsik fogékonyak és befogadók, lehet, hogy először a színekkel vagy az állatok nevével érdemes kezdeni."
- Nagyon sok pszichológusnak az a véleménye, hogy 9 éves kor előtt nem szabad nyelvet tanítani egy gyereknek, mert az káros.
- A pszichológus véleménye az egy. Én nyelvtanár vagyok, vannak pszichológiai ismereteim, használnom is kellett az oktatás során, mert minden gyerek és tanítvány mást. A kétnyelvűségnek kizárólag a pozitív oldalával találkoztam, akár mondjuk a játszótéren vagy máshol akadtunk össze kétnyelvű családokkal. A mi esetünk speciális, hiszen mindketten magyarok vagyunk, márpedig a kétnyelvű gyerekek többségének szülei más anyanyelvűek.
- Milyen pozitív oldala lehet a kétnyelvűségnek egy ilyen kicsi gyereknél?
-Megfigyeltem, hogy Pongrác többet gondolkodik, mint más gyerek. Eleve már azon gondolkodnia kell, hogy magyarul vagy franciául kommunikáljon az adott szituációban. Ezen kívül azt látom rajta, hogy tartja a napirendjét. Beilleszkedett a bölcsis közösségbe, ahol jól tolerálják azt, hogy időnként franciául szólal meg. Úgy gondolom, ha a gyerek olyan környezetben nő fel, ahol az idegennyelv használata természetes (akár azért, mert a szülei más nyelvet beszélnek, akár azért mert tudatosan teremtenek idegen nyelvi szituációt), ha az ő kis élete rendben van, figyelnek rá, kipihenheti magát, rendesen eszik, megvan a dolgok napi rendes menete, akkor nincsen baja. Az idegen nyelv elsajátítása nem lesz teher a számára.
- Külföldön élő magyar szülőket hallottam már arról panaszkodni, hogy nem volt idejük megtanítani magyarul a gyermeküket.
- Nem igaz, hogy nem lehet megtanítani egy gyereket valamilyen nyelvű környezetben egy másik idegen nyelvre. Ha én itt Magyarországon, ahol rajtam kívül mindenki magyarul beszél a kisfiamhoz, át tudom adni az idegen nyelvet a gyereknek, akkor ez másnak is sikerül. Ha megtehetem, viszem majd francia táborba, francia óvodába. Semmi máson nem múlik, csak azon, hogy a szülők következetesen végigvigyék, amit elkezdtek.
- Mit tanácsolsz azoknak, akik szeretnének idegennyelv-tudást átadni a gyermeküknek?
-Ha nem tanít meg valaki egy nyelvet a gyermekének, akkor is átadhatja neki a nyelvi biztonságot. Nem elég az idegen nyelvű mondóka, a dalolás, a számolás, a színek, az állatok nevének megtanítása. Konkrét élethelyzetekben kell idegen nyelven beszélni. A kis mini környezetében, a szobájában, a játékai között kell beszélgetni vele. A gyerekek pillanatok alatt elsajátítanak szavakat, és az lesz nekik a természetes.
Éljétek az életeteket és beszéljetek idegen nyelven a gyerekkel!
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!
