FELFEDEZŐ
A Rovatból

A pink már 150 évvel ezelőtt is ultramenő volt!

A Zsolnayról sokunknak a gazdag ornamentikájú és a karakteres, csillogó eozinmázas dísztárgyak jutnak eszünkbe, de a pécsi kerámiagyár történetének van egy (talán) kevésbé ismert fejezete is.
Mayer Kitti cikke HYPE&HYPER oldalon - szmo.hu
2022. május 02.



A HYPE&HYPER egy közép- és kelet-európai design- és életmódmagazin, amely a régió innovációi és kreatív projektjei mellett üzleti, stratégiai és közéleti kérdésekkel is foglalkozik. Célunk összegyűjteni és bemutatni azokat az egyedi történeteket, vállalkozásokat és kezdeményezéseket, amelyek nemcsak a világnak ezt a részét alakítják, hanem globálisan is relevánsak lehetnek.

A Zsolnay porcelán pink korszakról mesél – igazán élvezetes formában – a nemrégiben megjelent „A rózsaszín Zsolnay” című könyv. Mi már beszereztük, s most meg is mutatjuk!

Március 31-én este mutatták be Winkler Barnabás Ybl-díjas építész új könyvét a FUGA-ban, s a kirakatot is pinkbe öltöztették. Korábban is született már könyv Winkler gyűjtőszenvedélyéről: a 2007-ben megjelent „Kezdetben volt a rózsaszín” címet viselő kötetben az akkor több mint 500 darabot számláló rózsaszín Zsolnay kerámiák kerültek terítékre. Mára ez a szám 1500-ra ugrott, az egyedülálló gyűjtemény pedig 2011 decemberében visszakerült „szülővárosába”, Pécsre, ahol állandó kiállítás formájában ismerkedhetünk meg a rózsaszín tárgyak garmadával – a kuglófsütőktől a boros-, sörös- és vizeskancsókon, kelesztőtálakon át az unikálisnak tartott ételhordókig.

Nagy bánatomra a FUGA-beli könyvbemutatón nem tudtam részt venni, de néhány nappal később az Írók Boltjában lecsaptam egy példányra – hajtott a kíváncsiság. Bennem is egy olyan kép élt a Zsolnayról, mint talán sokak fejében: csillogó mázas kisplasztikák, vázák túlburjánzó díszítéssel, már-már giccsesnek gondolt kivitelben. A Zsolnay-univerzum számomra egyetlen befogadható szereplői az épületdíszítő kerámiák, melyeket talán a dimenzióváltás miatt gondolok „könnyebben fogyaszthatónak” reprezentatív, vitrinlakó társaiknál.

A sajtóanyagban olvasott „Egy különleges kötet nem csak a kerámia szerelmeseinek” alcímet csupán hangzatos olvasócsalogató fogásnak hittem, de amint kézbe vettem a könyvet, bebizonyosodott, hogy az állítás igaz (nálam legalábbis működik). Persze, én magam is tagadhatatlan tárgymániás hírében állok, és bár a műanyag az én legnagyobb favoritom, Winklerék könyve egy szempillantás alatt az ujjai köré csavart.

A vaskos, közel 400 oldalas magyar-angol nyelvű kiadvány akár csalódást is okozhatott volna: születhetett volna egy száraz, iparművészettörténeti szempontból mindenképp kifogástalannak tartott, de talán kevésbé olvasóbarát kötet is. És készülhetett volna egy szentimentális történetekkel teletűzdelt színes-szagos képes album, amely nélkülözi a szakmaiságot és csak óvatosan sorakoztatja fel a legfontosabb adatokat és információkat a téma kapcsán. Szerencsére, „A rózsaszín Zsolnay” szerzői és szerkesztői sem egyik, sem másik hibába nem csúsztak bele, sőt hála Hübner Teodóra szakértelmének, vizuálisan is élvezetes kiadvány született.

A könyv kapcsán használt „különleges” jelző nagyon is indokolt. Jó érzékkel adagolja az ismeretterjesztő információkat és archív felvételeket, felvázolja a szövevényes Zsolnay-történetet, s benne az 1850-es évektől 1900-ig gyártott rózsaszín használati tárgyak keletkezésének históriáját. És még sok minden mást is. Mert ez a kötet nemcsak tárgyakról, de történetekről is mesél, olvasmányos és szórakoztató formában – ez a valódi szuperképessége.

Tudniillik az oldalak lapozgatása közben kirajzolódik előttünk a szenvedélyes gyűjtő, Winkler Barnabás személye, aki maga meséli el egy-egy tárgy megszerzésének kalandos, fordulatokkal teli vagy épp megható történetét. És milyen jó, hogy ez a nézőpont vállaltan jelenik meg ebben a kötetben! Hiszen egy tárgy nem csupán adatok halmaza (méret, technika, készítés ideje és helye, stb.), hanem megfejtendő rejtély, titok, hagyomány, amitől még értékesebbé válik az idő múlásával.

„A rózsaszín Zsolnay” hasábjain rengeteg ilyen történettel találkozhatunk: kiderül többek között, honnan került a gyűjteménybe az első kuglófsütő, mit tartogatott Brüsszel több száz négyzetméteres régiségboltjának egyik eldugott zuga Winkler számára, és hogy milyen tárgyat hagyományozott a gyűjtőre a Sopronban élő Lonci néni. De megismerkedhetünk az Ecseri piac öreg régiségkereskedőjével, Borisszal és a „vacak kis kancsó”, vagy épp az óriásként emlegetett harmincliteres „balatoni” bödön történetével is.

És természetesen Winkler azt is elmeséli, hogyan és melyik pink darabbal indult a gyűjtőszenvedély nála – elmondása szerint nem gyűjtött soha semmit, se bogarakat, se növényeket, de még bélyeget sem, a rózsaszín Zsolnay azonban valamiért mégis megszólította, és azóta sem ereszti.

A személyes hangvételű sztorik és visszaemlékezések mellett persze sok érdekesség is kiderül a rózsaszín kerámiákról. A paraszti használati edények adaptációjaként megszülető tárgycsoport nagy népszerűségnek örvendett a polgári otthonokban is, csodájára jártak az 1873-as Bécsi Világkiállításon. Hogy például mennyire más volt százötven évvel ezelőtt az emberek tárgyakhoz fűződő viszonya, a kötet erre is emlékeztet minket: egy-egy lábas vagy kancsó akkor még fontos volt, meg kellett menteni (hála a „drótostótoknak”), vidékiek és városiak egyaránt szeretettel használták, miközben óvták és védték a háztartási edényeiket. Az egyik család például bádogossal rézfedelet csináltatott a boroskancsóhoz, egy másik vasfedéllel zárta le a zsírosbödönt. Tanulság lehet mindez a mai kor embere számára, a slow life mozgalom tekintetében különösen, miközben a teljesen gyanútlan olvasó azt is megtudhatja, hogyan különböztethetjük meg egymástól (forma alapján) a boros- vagy épp vizeskancsót, mitől volt különleges a „Bartkopf” névre keresztelt söröskancsó, vagy hogy milyen ötletes megoldásokkal álltak elő az akkori mesterek, ha a vizeskancsó fülének kialakításáról volt szó.

A könyv kapható a FUGA-ban és az Írók Boltjában, és hamarosan a nagyobb könyvesboltokban.

Szöveg: Winkler Barnabás, Kovács Orsolya

Design és kép: Hübner Teodóra

Fotók: Hübner Teodóra, Polgár Attila, Bege Nóra

Szerkesztő: Gáspár Zsuzsa

Olvasószerkesztő: Sződy Macó

Angol fordítás: Bob Dent, Rácz Katalin

Kiadó: Hap Galéria, Budapest, 2022

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPE&HYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megszólalt Ralf Schumacher volt felesége az exférje coming outja után: „Elpocsékoltam a legszebb éveim”
Cora Brinkmann azt mondta, hogy ő is csak Ralf Instagram-posztjából tudta meg a hírt, és nagyon kiakadt. Szerinte a 14 évig tartó házasságuk csak hazugság volt.


Korábban írtunk róla, hogy a 49 éves egykori Forma–1-es pilóta a közösségi oldalán tudatta a nagyvilággal, hogy meleg, és bemutatta a párját is.

Ez a hír még Ralf Schumacher exfeleségét is váratlanul érte. Cora Brinkmann most reagált a coming outra, és elmondta, hogy teljesen becsapva érzi magát. Cora a Der Spiegel című lapnak adott interjúban azt mondta, hogy nagyon kiakadt a hír után, és szerinte a 14 évig tartó házasságuk csak hazugság volt, és elpocsékolta a legszebb éveit.

„Bárcsak Ralf velem is közölte volna mindezt, vagy legalább szólt volna, hogy erre a bejelentésre készül. Már a pályafutása alatt is voltak ilyen pletykák, amik aztán az évek során egyre erősebbek lettek. Már én sem tudtam eldönteni, hogy mi ebből az igaz. Ralf végig tagadott, én pedig nagyon bíztam benne, az ő szava nekem szentírás volt”

– mondta a volt feleség, aki szintén az ominózus Instagram-posztból értesült arról, hogy Ralf meleg.

(via Daily Mail, Velvet)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ilyen botrányos válást még biztosan nem láttak Battonyán: a polgármester felesége kidobálta az utcára a férje ruháit
Ha valaki esetleg összefutna a férjemmel, legyen kedves szólni neki, hogy szedje össze a ruháit a ház elől - írta a nő a Facebookon.


Battonya még nem volt tanúja ilyen viharos válásnak. A Békés vármegyei kisvárosban szinte életre kelt egy "Mi kis falunk" epizód, amikor Boros Csaba polgármester felesége a ház elé helyezte férje teljes ruhatárát – számolt be róla a Blikk. Az eseményekről azok is értesülhettek, akik nem jártak arra, mivel az asszony a Facebookon is megosztotta a történteket.

„Hahó, ha valaki esetleg összefutna a férjemmel, legyen kedves szólni neki, hogy szedje össze a ruháit a ház elől” – írta a battonyai polgármester felesége egy közösségi oldalon, ahol ennél élesebb megjegyzések is megjelentek. Posztjaiban a befizetetlen csekkek képeit is közzétette, felszólítva férjét, hogy végre rendezze a számlákat a közösen eladott szürkemarhák árából.

A polgármester végül júniusban elveszítette a választást, és októbertől már nem tölti be a tisztséget. Hogy ennek köze lehet-e a családi drámához, azt nem lehet tudni.
Az asszony azonban a Facebook oldalán büszkén vállalta, hogy számára nem jelent problémát az átlagemberek élete, és egy Volánbuszon készült szelfit is megosztott. „Nem kell autó, buszozni is jó” – írta.

A Blikk megkereste a feleséget, a hölgy ajtót nyitott, de nem kívánt nyilatkozni. Annyit azonban elmondott, hogy 24 éve tartó kapcsolatuk a polgármesterrel mostanra megromlott, de ebben ő semmi rendkívülit nem lát, bárkivel megeshet. Hangsúlyozta, hogy szerinte nem voltak nagy veszekedéseik.

„Icu, nagyot csalódtam benned, nem elég hogy a párod földre került, még jól meg is rugdosod. És pont te, kinek támogatnia kellene” – ilyen és ehhez hasonló kommentek olvashatók a polgármester utcára tett ruháit ábrázoló kép alatt.

„Régóta tudta mindenki, hogyan élnek, gyakoriak voltak a nyilvános veszekedések, és csak reméltük, hogy nem tudja meg az egész ország” – mondta egy neve elhallgatását kérő helybéli.

A portál információi szerint Boros Csaba 4 éve vette feleségül az asszonyt, de ekkor már egy éve nála lakott. Utcaszomszédok voltak azelőtt, majd amikor a polgármester házát tartozás miatt elárverezték, a férfi átköltözött a szemközt lakó nő lerobbant házába.

„Olaszosan temperamentumos volt a kapcsolatuk. Ilona féltékeny volt mindenkire. Egyszer a hivatal titkárságán rendezett jelenetet, hogy az ő férjét ne bámulja az ottani egyik kolléganő”

– mondta az egyik szomszédjuk. Az asszony nem először zavarta el férfit, de odáig sosem fajultak a dolgok, hogy utcára dobálja a holmijait.

Néhányan úgy tudják, Boros Csaba nemrég meghalt édesanyja házába költözött, amit testvérével árulnak, és kerüli a találkozást az emberekkel, megviselték a történtek, szégyelli a botrányt. A lap elérte a polgármestert is, de ő sem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Előző életében meghalt a Titanicon, és ezt bizonyítani is tudja – állítja egy amerikai tinédzser
Jamey édesanyja hisz a fiának, aki szerinte már kisgyermekként is emlékezett olyan dolgokra, amiket nem tapasztalhatott meg a saját életében.


Egy amerikai tinédzser, Jamey azt állítja, hogy korábbi életében részese volt a Titanic elsüllyedésének, és 1912-ben ő is hullámsírba került a legendás luxus óceánjáróval. Sőt, szerinte ő maga volt a Titanic tervezője, Thomas Andrews – íja a LADbible.

Jamey az LMN televízió The Ghost Inside My Child című műsorában beszélt a nem mindennapi történetéről, amelyben édesanyja is hisz. Jamey édesanyja azt mondta, fia már kiskorától kezdve különös félelmekkel és emlékekkel küzdött. Észrevette, hogy Jamey mániákusan retteg a mély víztől, és kisgyermekként olyan emlékei vannak, amiket életkorából fakadóan nem tapasztalhatott meg a saját életében.

Jamey nem csak arra emlékszik, hogy meghalt a Titanicon, hanem azt is állítja, hogy ő volt a tragikus sorsú hajó tervezője, Thomas Andrews. Andrews, aki a White Star Line brit hajózási társaság számára több hajót is tervezett, a Titanic jéghegynek ütközése után nem szállt be a mentőcsónakba, hanem a hajóval együtt elsüllyedt 1912 májusában.

Jamey édesanyja azt is elmondta, hogy miután a fiú megnézte a Titanic című filmet egy bébiszitterrel, rajzokat kezdett készíteni a hajóról, és ezeken olyan részleteket is ábrázolt, amelyeket csak a filmből nem ismerhetett volna. Egy különösen intenzív álma után, amelyben Jamey azt kiáltozta, hogy „lesüllyed”, édesanyja sírva fakadt.

„Nem úgy hangzott, mint egy kisfiú kiáltása, hanem mint egy felnőtt férfi hangja” – emlékezett vissza az édesanya.

Bár ezek az álmok és emlékek sokáig kísértették Jamey-t, a fiatalember végül kijelentette, hogy mostanra „békére lelt” azzal, hogy megértette és elfogadta, mi történt vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Segít a férfiaknak megcsalni a „lusta feleségeiket”, ezzel keresi a pénzét az OnlyFans-modell
Az Ausztráliában élő nő szerint semmi gond nincs azzal, ha egy férfi az „elhanyagoló” felesége elől máshol keresi a boldogságot. Nem mindenki értett egyet vele.


Egy fiatal nő azzal hívta fel magára a figyelmet az interneten, hogy kijelentette: a szerető szerepét vállalva segít megmenteni mások házasságát – írja a Mirror.

Bonnie Blue, aki erotikus tartalmak készítéséből él, merész kijelentést tett:

azt állítja, hogy azzal segít a férfiaknak jobb férjjé válni, hogy lefekszik velük.

Az Egyesült Királyságból származó, jelenleg Ausztráliában élő nő szerint nincs semmi különös abban, ha egy férj „elhanyagoló felesége” mellett máshol keresi a boldogságot.

„Kell a változatosság a hálószobában – ha a partnered minden nap babot és pirítóst eszik, nem kellene őt hibáztatnod, ha máshová szeretne menni, hogy steaket ehessen. Ha egy olyan büfében van, ahol mindenből ehet, akkor mindenből kaphat egy keveset” – mondja Bonnie Blue.

A kijelentései nyomán nem maradtak el a követők kritikái sem, akik rámutattak, hogy ezzel a hozzáállással nemcsak önmagát, hanem a nőtársait is tiszteletlenség éri.

A modell erre csupán annyit válaszolt, hogy ő soha nem kért tiszteletet – számára elég, hogy fizetik a számláit, és milliomossá tették.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk