Megható: 95 éves nagypapájával táncolhatott esküvőjén a menyasszony
A Memphisben élő nő idén szeptemberben ment férjhez, ugyanabban a templomban, ahol a nagyszülei esküdtek meg 71 évvel ezelőtt. Jaclyn volt az első a családban, aki követte a nagyszülők példáját, ami fontos momentum volt az egész família számára.
"A nagymamám medálja ott volt a menyasszonyi csokromon. Szorosan tartottam, tudtam, hogy ott van velem, figyel engem, és mosolyog, miközben ugyanúgy lépkedek az oltár felé, ahogy ő tette 71 éve. Egy kicsit ideges voltam, de a nagyim jelenléte és a mellettem lévő édesapám megnyugtatott, az oltárnál rám váró vőlegényemet látva pedig tudtam, hogy pontosan ott vagyok, ahol lennem kell"
- emlékezett vissza a nő.
A 95 éves nagypapája viszont nem csak lélekben, de fizikailag is ott volt a templomban. A család nem volt biztos abban, hogy el tud menni az esküvőre egészségi állapota miatt, de az idős férfi nem hagyta volna ki unokája nagy napját.
"A szívem megtelt melegséggel, amikor megláttam, ahogy nézi a szertartást. Láttam az arcán a boldogságot, amit miattam érzett, de egy kis szomorúságot is felfedeztem rajta. Tudtam, kire gondolt: a szerelmére, az életére, a nagymamámra."
Jaclyn nagyon remélte, hogy táncolhat majd a nagypapájával a lagziján. A családtagok azt mondták neki, hogy ha a megfelelő szám felcsendül és a papa feláll, mert úgy érzi, hogy képes rá, akkor menni fog.
"Amikor köszöntöttem a násznépet és fogadtam a gratulációkat, a zenekar elkezdte játszani a Temptations 'My Girl' című számát. Tudtam, hogy ez AZ A szám. Ez volt a közös számunk, eljött az időnk a táncra. Odamentem a nagypapámhoz és megkérdeztem, hogy táncolna-e velem. Sosem láttam még olyan boldog mosolyt az arcán. A családtagok segítségével felállt és táncoltunk. Lassan és mereven, de a zene ritmusára. Elárasztottak az érzelmek, örökké ezt a pillanatot akartam átérezni. A drága 95 éves nagypapám, aki olyan sokat jelent nekem, táncolt velem az esküvőmön!
Próbáltam visszatartani a könnyeimet, de nem tudtam megakadályozni, hogy lefolyjanak az arcomon. Ezek volt a legboldogabb könnyeim. Amikor a nagypapa megkérdezte, miért sírok, csak nevettem és azt mondtam, 'mert annyira jó táncos vagy!'. Ő is nevetetet, aztán megölelt. Tudtam, hogy amíg élek, nem fogom elfelejteni ezt a pillanatot."