Közel negyven évnyi tudás az L200-ba zárva
Borsi Dávid írása
Amikor azt mondom, hogy Mitsubishi Triton, Mitsubishi Forte vagy Mitsubishi Strada, sokan furán néznek rám, ezek a modell elnevezések ugyanis az Európában L200 néven ismert modellt jelölik, jelölték a világ egyéb pontjain. Tavaly érkezett az öreg kontinensre az ötödik generáció a japán gyártó népszerű pickupjából, melyet 1978 gyárt a márka. Ez idő alatt négymilliónál több példány került az utcára, ebből közel négyszáznegyvenezer talált Európában gazdára.
Az L200 ötödik modellsorozatát 100 százalékban a Mitsubishi Motors fejlesztette ki, s az új modell következetesen folytatja az előző L200 sorozat 2005-ös bevezetésével megkezdett szabadidő-pickup koncepciót, így továbbra is megfelel a pickup-vásárlók egyre sokszínűbb igényeinek.
A piac tíz év alatt sokat változott, a versenytársak is jóval karakteresebbé váltak. Az Amarok, a Navara, a Ranger is kiemelkedik a maga stílusával, így a Mitsubishinek is fel kellett kötnie a nadrágját ahhoz, hogy maradandót alkosson az ötödik modellel is. Ugyan akkora változást már nem hozott ez a kocsi a dizájn területén, mint a negyedik, a harmadikhoz képest, javult például az aerodinamika, sikeresen szorítva le a légellenállási együtthatót Cd 0,40-es értékre (a kifutó modell esetében ez Cd 0,46 volt).
Az egyesített kabin/plató ötletét megtartó 5. generációs L200 szakított elődje lágyan ívelő formáival, helyettük erőteljesebb és dinamikusabb formavilágot kapott a kocsi, bár az említett konkurensekhez képest a Mitsubishi pickupja valamivel visszafogottabb megjelenésű. A kocsi két változatban: a Club Cab és a Duble Cab változatban kapható.
Az orr-rész látványát kifejező dizájn-téma határozza meg: a jól formált vonalak gömbölyded összhatása érzékletesen emeli ki a járművet; a Három Gyémánt emblémából kiinduló vonalak törés nélkül futnak ki az erőteljes fényszórókig, majd tovább a lökhárítóig. A plató ugyanilyen jól formált, a sarkot körülölelő hátsó lámpatest és az (opcionális) hátsó lökhárító is kifejezetten látványos.
Elődjéhez képest az új L200 minden modellváltozata hosszabb utaskabinnal készül, ám ezzel nem csökken a plató befogadó képessége. Különösen igaz ez a Double Cab változat esetében, ahol a jellegzetes J-vonal köti össze a kabint és a platót; a kifejezetten bőséges belső térkínálat ellenére a rakodótér hossza ennél a kasztninál minimális mértékben (2 centiméterrel) 1520 milliméterre csökkent, Club Cab változatban ennél hosszabb a felület: 1850 millimétert tud. A plató ugyanakkor mélyebb lett (az új L200 esetében 475 mm is lehet, szemben az elődmodell 460 mm-es értékével).
Az új L200 továbbra is az “5 méteres méretosztályban” marad (a Double Cab változat hossza 5.205 mm), s ugyan a kocsival ebből kifolyólag nem igazán egyszerű a manőverezés a városban, összességében mégis jól vezethető a modell, amihez az 5,9 méteres fordulókör is hozzájárul, ami a kategória legjobb értéke.
A Double Cab és Club Cab esetében is könnyebb lett a ki- és beszállás, magasabb szintű a komfort, javult a kilátás, a kabin tágasabb lett, és gazdagabbá vált az autó felszereltsége. Elöl tágasabb lett a fej- és a válltér, hátul pedig megnőtt a lábtér. Szélesebb és hosszabb ülőlapot és háttámlát kaptak az első ülések, s valamivel puhább és rugalmasabb anyagból készül az üléskárpit. A vezetői pozíció beállítását tekintve fontos lépés, hogy immáron mélységében is állítható a kormánykerék.
Az utastér ergonómiája igencsak munkaautós, dominálnak a matt felületű szürke/fekete anyagok. A műszerfal rajzolata egyszerű, a gombok formavilága nem nyűgöz le minket, azonban funkcionalitását vizsgálva kiváló összképet nyújt. A kocsiban található kapcsolók egyértelmű helyen találhatóak, s azok használata is egyszerű.
Az új L200 esetében egy vadonatúj dízelmotor-családot alkotott meg a Mitsubishi, a 2,4 literes erőforrás 154 és 181 lóerős változatban érhető el. Előbbi 380, utóbbi 430 Nm-es nyomatékkal bír. Az L200 alapesetben a hátsó kereket hajtja, egy tekerő gombbal azonban bekapcsolhatjuk az első hajtást is. Nehezebb terepviszonyok között zárhatjuk a difit is, ha pedig másznunk kellene, aktiválhatjuk a felezőt is, s némi felárért hátsó difizárat is kérhetünk. A kocsi rendelhető hatfokozatú manuális vagy ötsebességes automatikus váltóval is. Tesztautónkban az erősebb dízel dolgozott, hozzá a kézi váltó kapcsolódott, a motor nyomatékosnak bizonyult, a váltó pedig haszonjárműves tulajdonságokkal bírt, amit például a hosszú váltóútja is mutatott.
Az L200 proaktív biztonsága több új elemmel bővült: a vezetőoldali térdlégzsákkal együtt immár 7 légzsák óvja az autó utasait, az autóban elérhető a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, az utánfutó stabilizáló, a hegymeneti elindulássegítő. Az új biztonsági berendezések mellett természetesen továbbra is megtalálható az autóban a stabilitási és kipörgésgátló rendszer, a fék/gáz felülbírálási és a vészfékezésre figyelmeztető rendszer.
Az L200-ban bővül az extrák száma is: Xenon fényszórók, tolatókamera, kulcs nélküli ajtónyitás és motorindítás, sebességtartó automatika állítható sebességhatárolóval, sétzónás, automatikus klímaberendezés, a kormányoszlopra szerelt fokozatváltó karok is kérhetőek. A kocsi Club Cab változatban nettó 5.190.000 forintról indul, a Double Cab változat félmillió forinttal kerül többe.
Hengerűrtartalom: 2440 cm3
Teljesítmény: 133 kW (181 LE)/3500
Nyomaték: 430 Nm/2500
Széndioxid kibocsátás: 169 g/km
Végsebesség: 179 km/h
Tesztfogyasztás: 8,7 l/100 km
A modell alapára: 5.190.000 Ft+ÁFA
VIDEÓ: az L200-ról
Ha tetszik az autó, oszd meg a hírt másokkal is!