EGÉSZSÉG
A Rovatból

Íz- és szagvesztés: miért alakul ki, és meddig tart? – minden a koronavírus tipikus tünetéről

Ha egyik pillanatról a másikra elmennek az ízek és a szagok, szinte biztos, hogy elkaptuk a koronavírust. A kérdés csak az, hogy meddig marad velünk a furcsa állapot.


A láz, a köhögés és a fáradtság messze nem annyira tipikus tünete a koronavírus-fertőzésnek, mint amikor a beteg egyik percről a  másikra elveszti a szaglását és az ízérzékelését. Ez akár úgy is előfordulhat, hogy a többi jellemző tünet közül egyik sem jelentkezik.

A fertőzöttek közül a többség néhány nap vagy hét múlva, mások csak hónapokkal később, egyesek azonban lassan egy évvel a betegség után sem kapták még vissza az íz- és szagérzékelésüket maradéktalanul. Mi lehet ennek az oka, és meddig tarthat a kényelmetlen állapot?

A Nature részletes cikkben járt utána az öt legfontosabb kérdésnek az eleinte különös és vicces, később azonban kifejezetten zavarónak bizonyuló koronavírus-szimptómával kapcsolatban.

Hány koronavírus fertőzött veszíti el a szaglást és az ízérzékelést?

A pontos arány egyelőre nem ismert, de a vizsgált minták alapján az biztosnak tűnik, hogy a fertőzöttek jelentős részénél jelentkezik ez a tünet. Egy tavaly nyári kutatás során 8438 koronavírus-fertőzöttet vizsgáltak, akik közül 41 százalék jelezte, hogy nem érzi az illatokat és az ízeket. Egy iráni kutatásban 100 fertőzöttből 96 jelzett valamilyen szaglással kapcsolatos problémát, 19 pedig szagvesztésre, vagyis anozmiára panaszkodott.

Akadnak olyan kutatók, akik szerint erre a két tünetre jobban kellene koncentrálni a koronavírusos esetek diagnosztizálásánál. Egy októberi tanulmány szerint az íz- és szagvesztéses esetek követése sokkal pontosabban jelzi a vírus terjedésének útját, mint a kormányok által követett egyéb mutatók.

Miért veszítik el a covidos emberek a szaglást és az ízérzékelést?

Bár a mechanizmus még nem teljesen világos, de az orvosok szerint az íz- és szagvesztés akkor következik be, amikor a koronavírus megtámadja az orr neuronjait támogató sejteket. Kezdetben emiatt attól tartottak, hogy a vírus eljuthat akár az agyba is, de azóta kiderült, hogy ez a legritkább esetben történik csak meg.

A szagvesztés több úton is kialakulhat a koronavírus-fertőzötteknél.

A vírus kialakíthat a szervezetben egy olyan helyzetet, amikor az idegsejtek kiszolgáltatottak és tápanyaghiányosak lesznek. Egy másik lehetőség szerint a szag és ízvesztés párhuzamosan következik be a vér interleukin-6 (IL-6) szintjének emelkedésével. Emiatt gyulladás alakul ki a szaglógumóban, végeredményben pedig bekövetkezik a szagvesztés.

Milyen gyorsan térnek vissza az illatok és az ízek?

Egy tavalyi felmérés szerint a korábban Covid-19-ben szenvedők 72 százalékának egy hónap után helyreállt a szaglása, míg az ízérzékelés ugyanennyi idő után a fertőzöttek 84 százalékának már nem okozott problémát. Egy másik kutatás során 202 londoni beteg felépülését vizsgálták az orvosok: egy hónap után közülük 49 százalék teljes felépülésről, 41 százalék pedig jelentős javulásról számolt be a két jellemző tünet esetében.

Akadnak azonban olyan koronavírus-fertőzöttek is, akiknél ennél lényegesen lassabban térnek vissza az ízek és az illatok. Esetükben könnyen előfordulhat, hogy a hosszú, illatok és szagok nélküli időszak után az érzékek visszanyerését követően minden kellemetlen és másnak tűnik, mint amire emlékeztek.

A parosmia, vagyis a torzított szaglás akár hónapokig is tarthat. Ilyenkor a páciens gyakran mindent avas illatúnak érez.

Ennél is rosszabb helyzetben lehetnek azok, akik akár még ennél is tovább, hosszú hónapokig szagok és illatok nélkül maradnak. Szakemberek szerint esetükben a koronavírus megölhette a szaglószenzorok neuronjait.

Hogyan hat az emberekre az ízlelés és a szaglás végleges elvesztése?

Bár az íz- és szagvesztés hosszú távú hatásait még nem tanulmányozták olyan sokat, mint például a hallás vagy látás hiányát, a tudósok tisztában vannak azzal, hogy ebben az esetben is súlyos következmények léphetnek fel.

Az anozmiában szenvedő emberek fokozottan ki vannak téve az ételmérgezés veszélyének, de szélsőséges esetben a füstöt sem érzékelik egy esetleges tűz esetén. Komoly problémát okozhat az is, ha egy szülő a rendellenesség miatt nem érzi az újszülött gyerek illatát.

Léteznek gyógymódok az elveszett szaglás és ízérzékelés helyreállítására?

Egyelőre kezdetleges módszerek állnak rendelkezésre az elveszett íz- és szagvesztés helyreállítására. Angliában létezik olyan terápia, melynek során a szaglásuktól megfosztott páciensek rendszeresen az előírt illatokat szagolgatják, hogy lassan újra megtanulják mindet. A módszer néhány betegnél működött, de messze nem az összesnél.

Gyógyszeres kezelések terén még rosszabb a helyzet. A kutatások szerint a koronavírus-fertőzés korai szakaszában alkalmazott szteroidok hasznosak lehetnek a gyors és hiánytalan íz- és szagérzékelés visszanyerésében. Ennél is radikálisabb megoldás a richmondi egyetem kutatónak megoldása: egy olyan implantátumot ültetnek az orrba, mely felismeri a szagtalannak ítélt kémiai anyagokat, és ezzel párhuzamosan elektromos impulzusokkal stimulálja az agyban az illatemlékek felidézését. A készülék azonban csak évek múlva kerülhet klinikai forgalomba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A Covid után most egy új járvány miatt hirdetett globális vészhelyzetet a WHO, Magyarországot is elérheti a betegség
Az eddigi 0,2 százalék helyett már 3 százalékos a mortalitás. Ráadásul az új vírus most először szexuális úton is képes terjedni.


A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy

a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.

Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.

Az idei év elején indult új járvány azonban sokkal súlyosabbnak ígérkezik.

Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 14 ezer fertőzöttet és 524 halálesetet regisztráltak, és a vírus már olyan afrikai országokban is megjelent, ahol korábban soha nem fordult elő. A jelenlegi variáns most először terjed szexuális úton is, és fiatal nőket és férfiakat egyaránt érint, miközben virulensebb és halálosabb is lett –

míg két éve a fertőzöttek 0,2 százaléka halt bele, most ez az arány már 3 százalék körül mozog.

Bár a majomhimlő ellen létezik két oltás is, a WHO nemrég felszólította a gyártókat, hogy gyorsított eljárásban nyújtsanak be kérelmet a vakcinák elfogadtatására. Boldogkői Zsolt biológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője az RTL Híradójának elmondta, hogy a betegség várhatóan Európában és Magyarországon is felbukkan majd, de egyelőre csak azoknak javasolja a Magyarországon is elérhető védőoltást, akik Afrikába utaznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Akár bele is halhatunk, ha nem szexelünk rendszeresen – állítja egy friss tanulmány
Legalábbis egy új kutatás szerint. A szex hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. július 31.



Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.

Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.

„A szexuális aktivitás fontos az általános kardiovaszkuláris egészség szempontjából, mivel csökkenti a szívritmus változékonyságát és növeli a véráramlást”

– írják a szerzők.

„Eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a szélesebb értelemben vett szexuális aktivitás enyhítheti az életkorral és a betegségek előrehaladtával járó funkcióvesztést”

– teszik hozzá.

A következtetésekhez a kutatók 14,542 amerikai adatát elemezték, amelyeket egy 2005 és 2010 között végzett nemzeti egészségügyi felmérés során rögzítettek. Összesen 2,267-en adtak részletes információt szexuális életükről, közülük 94.4 százalék havonta legalább egyszer hódol az örömöknek, míg 38.4 százalék heti több alkalommal is megteszi.

Korábbi tanulmányok szerint

az átlagos amerikai felnőtt évente 54 alkalommal, vagyis körülbelül heti egyszer szexel,

így a kutatók azokat a személyeket, akik hetente több mint egyszer élnek nemi életet, magas, míg azokat, akik ritkábban, alacsony szexuális aktivitású csoportba sorolták.

Általánosságban a ritkán szexelő nők 1.7-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból 2015 végéig, mint azok, akik gyakrabban bújtak ágyba.

Fontos megjegyezni, hogy ez a hatás dózisfüggő mintát követett, vagyis minél kevesebbszer szexelt egy nő, annál nagyobb volt a halálozási kockázata. Bár a férfiaknál nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók meglepve figyelték meg, hogy a szex enyhíti a depresszió negatív egészségügyi hatásait mindkét nemnél.

Valóban, a kockázati tényezők, mint például az elhízás, idősebb kor és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz figyelembevételével a kutatók megállapították, hogy

a depresszióval küzdő emberek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg a követési időszak alatt, ha ritkán éltek nemi életet.

Fontos megjegyezni, hogy ezekből a korrelációkból nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni, bár korábbi kutatások kimutatták, hogy

az emberek hajlamosak javuló hangulatot és nagyobb életcélt érezni a szex utáni napon, ami hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.

Ezek az eredmények összhangban vannak egy izraeli felnőttekkel végzett kisebb tanulmánnyal, amely szerint a gyakoribb szex jobb túlélési esélyeket eredményezett szívrohamot átélt embereknél.

Összességében tehát a tanulmány szerzői nem állítják, hogy egy heti hancúr megmentheti az életét, de ezen bizonyítékok alapján biztosan nem árt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kunetz Zsombor reagált arra, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban leállt az akut mellkassebészeti ellátás
A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk. Ezt írta a Facebook-oldalán.
Fotó: ATV - szmo.hu
2024. május 26.



Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.

"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."

- kezdte sorait Kunetz.

A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk.

"A Győri Petz Aladár Megyei Kórház a nyugat-magyarországi régió legnagyobb traumacentruma volt, idáig. Itt a hagyományos baleseti sebészet mellett megtalálható mellkas- és idegsebészet is, ahová nemcsak a megyéből, hanem szinte az egész észak-balatoni rész betegeit is ellátták. Eddig. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy azon betegek ellátása, akik valamely baleset, vagy egyéb megbetegedés miatt sürgős mellkassebészeti ellátásra szorulnak, most Győr helyett a sokkal messzebb levő valamely budapesti, vagy a Szombathelyi Megyei Kórházba kell vinni, ha odaér még élve."

A szakorvos szerint a baleseti ellátásban közismert az "aranyóra" fogalma, amely tömören azt jelenti, hogy a baleset bekövetkeztétől, ha egy órán belül a beteg a definitív - azaz a sérülésének megfelelő - ellátóhelyre kerül, akkor a túlélés kilátásai jelentősen növekednek.

"Nem véletlen az sem, hogy - emlékezzünk csak! - Robert Ficot nem a fővárosi, a pozsonyi traumacentrumba, szállították annak nagyobb távolsága miatt, hanem a besztercebányaiba. Az ok pontosan ez volt, a minél előbbi definitív, végleges ellátóhelyre való szállítás.

Ez ma nem lehetséges mellkassebészeti sérülés esetén egész Közép-Dunántúl és Nyugat-Magyarország egy jelentős részén.

- írta a közösségi oldalán Kunetz Zsombor.

Ehelyett a betegeket annak az Országos Mentőszolgálatnak kellene elszállítania a minimum egy órára levő valamely egyéb ilyen betegeket is ellátó intézménybe, amely éppen szoftvert frissít."

- tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egészségügyi figyelmeztető jelzést tenne a McDonald's egyik termékére a Michelin-csillagos séf
Curtis Stone szerint az egyik termék kifejezetten káros lehet az egészségre, akár már rövid távon is. Mindemellett tippeket is adott a kiegyensúlyozottabb táplálkozásra.


Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.

Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.

A szakácsot a McDonald's egyik (időszakosan Magyarországon is kapható) terméke, a Double Big Mac aggasztja.

Stone szerint ezt a hamburgert egészségügyi figyelmeztetéssel kellene ellátni, azaz olyan jelzéssel, ami felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy amit eszik, különösen káros lehet az egészségére.

Amint azt a neve is mutatja, a Double Big Mac egy olyan, alaphelyzetben sem kis hamburger, amiben a megszokotthoz képest is kétszer több hús található.

A séf természetesen nem tartja életveszélyesnek az időnkénti "mekizést", de azt gondolja, hogy egy hamburgerben négy húspogácsa egyszeri alkalommal is megterhelő lehet a szervezet emésztőrendszerének.

„Egyes cégek egészen nevetséges dolgokat szolgálnak fel, őrült kalóriabevitellel, és egyszerűen nem tudom, hogyan tehetik meg ezt rendszeresen a fogyasztókkal”

– fakadt ki Curtis Stone.

A híres szakács emellett tanácsokat is igyekszik adni, hogy mit kell tenni a kiegyensúlyozott étrendért. „Gondoskodjunk arról, hogy egyensúlyban tartsátok a dolgokat. Fontos volna, hogy többször együnk, de kisebb adagokat. Fontos a böjt, sokan beszélnek róla, és azt gondolom, hogy rendben van ez a módszer is. De arra ebben az esetben is figyeljünk, hogy ne éheztessük túl magunkat.”

Stone egy nagyon fontos mondattal összefoglalja "ars poeticáját" az étkezésről:

„Mindig olyan dolgot együnk, ami a földből jött, és ne olyat, ami a csomagolásból!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk