KULT

Elindult az RTL új valóságshowja, a Farm

Elmeséljük, mi történt az RTL Klub új műsorában eddig, hogy titkon azok is élvezkedhessenek, akik nem nézik.
Anne írása - szmo.hu
2016. március 22.



Szinte fel sem tűnt, hogy eddig mi hiányzott, igaz? Hát egy valóságshow, ami miatt újra a kábeltévére feszül az ember, és elfelejti, hogy olykor milyen szomorú és ingerszegény az élete. Tegnap este elindultunk a megváltás útján, beköltöztek a Farm című műsor lakói, akiket majd hónapokig követhetünk és beszélhetünk ki. Persze a többség ezt sem fogja nézni, ahogy a Való Világot sem... de azoknak majd mi elmeséljük, hogy titkon ők is élvezkedhessenek.

14 játékos – 7 nő és 7 férfi -, 20 milliós főnyeremény és a megszokottól eltérő körülmények. Egy farm, ahol a játékosoknak magukat kell majd ellátniuk. Gondolom nem csak én reménykedem abban, hogy ez a helyzet nagyobb izgalmakat szül majd, mint a valóvilágos állapot, ahol teljes kiszolgálás volt, és a legnagyobb problémát a cigaretta vagy az alkohol, netán a különböző luxuscikkek beosztása jelentette.

Egy rövid bevezető után, amelyben Fördős Zé a múltbéli emberek életéről és a modernizáció kegyetlen következményeiről elmélkedik, el is indul kis csapatunk a másik műsorvezető, Nádai Anikó felé, hogy a beköltözés előtt, még egy játékkal melegítsenek. Közben ismerkedni is kezdünk velük:

Dóri háromgyerekes családanya. Így negyven után bizonyítani akar és újra élni egy kicsit. Látott ő már eztazt, nem vele lesznek itt a gondok.

Dani annál érdekesebb figura. Tenyérbemászó arc, bicskanyitogató mondatokkal. Büszkén vállalja, hogy ő nem az az ember, aki csak úgy beleveti magát a munkába. Pénze is van, BMW-je is. Fogalma sincs mit is keres itt. Ja de, a kihívást!

dani a jócsávó

Dani, a jó csávó

Dia a következő, aki látott már kiscsikót születni és kacsának is vágta már el a torkát. A többiek helyében én már csak ezért is jóba maradnék vele... Édesapjával ténykedett eddig közös vállalkozásban, de úgy tűnik, hogy ebbe kicsit bele van szomorodva. Már az első riportban elsírja magát, mert őt senki nem hívja se ebédre, se szalonnasütésre otthon. Nem érzi a szeretetet. Reméli, hogy úgy távozik majd innen, hogy apa büszke lesz rá.

És végre egy modell, aki karrierjében már meg is találta önmagát! Márk, aki semmi mást nem visz magával a farmra, csak az arcát. Az mondjuk szinte biztos, hogy kevés lesz!

Márk a medellfiú

Márk, a modellfiú

Jön Gergő, a megrögzött agglegény, aki albiból albiba költözik, de legalább van egy kutyája. Az már itt borítékolható, hogy őt ezért fogják utálni.

Közben kiderül, hogy első próbatételként gőzölgő trágyában kell majd kulcsot keresni. Nem csalódtunk, ez egy klasszikus vidéki feladat, nem igaz? Ük és dédanyáink is ezzel múlatták az időt szép, tavaszi reggeleken. Aki itt győzedelmeskedik, egy hétre hátradőlhet majd. Ő lesz a főnök, kap egy sor kiváltságot és dolgoznia sem kell. Hajrá!

Tina mondjuk azonnal jelzi, hogy szkippelné a feladatot, de bemutatkozó filmjéből kiderül, hogy terhes, úgyhogy nagyjából még meg is értheti az ember. Amúgy ő az a vidéki lány, akinek semmi köze a falusi élethez, de jönnie kellett, mert egy jósnő megmondta neki, hogy 2016 az ő éve.

Tina a terhes

Tina, a terhes

Sanya is úgy dönt, hogy nem éli ezt a trágyás témát. Mit is várunk egy ötvenes, ex-chippendale-től? Gyönyörűek a fiai, ő is gyönyörű, és eddig is mindent megkapott, amit igazán szeretett volna, úgyhogy most jöhet a fődíj.

sanya a chippendale

Sanya, a chippendale

Laura is modell, de ő már megkomolyodott. Ezért például két éve nincs pasija. Na majd itt szerez magának valót! A csapat jócsaja többek között már most kivan attól, hogy nem sminkelhet.

Lura a modell

Laura, a modell

Cintia kissé affektál, de alapvetően tényleg jófej és laza csajnak tűnik, ahogy mondja. Nem büdös neki a munka, a trágyában is ezerrel kutat, és még vigyorog is hozzá. Ő minden hülye játéknál első soros lesz.

Brigi a másik háromgyerekes anyuka és ő is úgy érzi, hogy ki kell törnie a monotonitásból. Mivel tíz éve nem élet együtt senkivel, talán egy románcra is nyitott lesz, de egyelőre egyedül akar jógázni a pajtában.

Attila a bohóc. Az a karakter, aki iszonyatosan sok és nagyon fogja idegesíteni a többieket, de mi valószínűleg jól szórakozunk majd rajta. Építőipari munkás és család várja otthon, akikhez állítólag majd hűséges marad... de elég harsányan adja elő már itt az elején a csajozós figurát. Szavajárása: „Érted?”

Norbi iszonyatosan rá van parázva a feladatra. Nagyon meg akarja találni a kulcsot, de helyette inkább csak a többiekbe köt bele. Nem lesz ennek jó vége. Amúgy favágó, úgyhogy szintén hasznos elem lehet.

Heni azt mondja magáról, hogy ő nagyon nem egyszerű nő, ebből egyelőre még nem sok látszik, de biztos igaza van. Neki sincs sok köze a vidéki életmódhoz, de örül, hogy szerencsés esetben ennyi pénz ütheti a markát és még csak pornóznia sem kell érte.

És akkor a nyugdíjas tűzoltó, Sándor – akinek taktikája a megfélemlítés - magasba emeli a szaros kamrakulcsot. Vége az első játéknak és egy született vezető kezébe kerül a hatalom. Rend lesz!

Sándor a tűzoltó

Sándor, a tűzoltó

Indulhat a kimosakodás és beköltözés. Megy a felderítés és az osztozkodás az ágyakon. Egyelőre mindenkinek nagyon tetszik minden. Van kaja és lehet cigit csavargatni, és azt is higgadtan veszik, hogy bizony pottyantós WC, meg kútból húzott víz lesz most hosszú ideig. Van, aki ért a tűzrakáshoz, úgyhogy első köreben abból sem lesz probléma, és bár van, aki nem ért a favágáshoz, legalább próbálkozik.

Attila

A kutya már most zavarja Attilát, később a többieket zavarja Attila azzal, hogy némi pálinka után pucér magánszámot ad elő. A jócsávó Dani rámozdul a jócsajra, Laurára. Beszélgetnek a fiú lakásairól, kocsijairól és egymás mellett térnek nyugovóra. Kisebb súrlódások, iszogatás, táncolás. Első este elég ez így.

dani és laura2

A Farm jóval izgalmasabb koncepciónak tűnik, mint például a Való Világ. A szereplők nem tespedhetnek majd egész nap, és tényleg olyan helyzetekbe kerülnek, amivel a hétköznapjaikban nem feltétlenül. Biztos hogy sok lesz a feszültség a tettre készek és a lusták között. A lányok majd bőgnek a hajvasaló hiánya miatt, a fiúk meg a disznóvágás közben.

Nádai Anikó és Fördős Zé még egy kissé erőltetetten indítottak, de nincs kizárva, hogy összeszoknak és lazábbra veszik. A műsor sikere úgysem feltétlenül rajtuk fog múlni, ha nem inkább azon, hogy a szereplőket mennyire fordítja ki magából, gyötri meg a vidéki élet.

Ha valami így első blikkre hiányzik, akkor az az élő közvetítés. Jó lenne néha az ébredéshez bekapcsolni a brigádot, és egy finom kávéval, meleg kád vízből kémlelni szenvedéseiket.

Ha tetszett a beszámoló, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk