A magyar Hasfelmetsző Jack nyomában
„Légy a saját idegenvezetőd!” – így szól a Budapest Smartwalks mottója. A projekt lényege, hogy megújult Ferenciek terét és környékét népszerűsítsék, ehhez az Európai Uniótól nyertek támogatást. Az állomások emiatt viszonylag kis területen belülre koncentrálódnak, de másfél órát így is el lehet tölteni a végigjárásukkal.
A koncepció ötletgazdáinak szándéka az volt, hogy egy bárki által, bármikor bejárható útvonalat tervezzenek meg, amelyhez nincs szükség se lefektetett időpontokra, se előzetes jelentkezésre. A megvalósításhoz a QR-kódos technikát hívták segítségül, aminek lényege, hogy az egyes helyszínekről okostelefonotok használatával juthattok extra információkhoz.
A QR-kód egyfajta kétdimenziós vonalkód, amely az információt önmagában, fekete-fehér kockákba kódolva tárolja. A japán Denso-Wave cég fejlesztette ki 1994-ben, ma is ebben az országban a legnépszerűbb, de világszerte egyre többen fedezik fel maguknak. Egyik jó tulajdonsága, hogy bármilyen irányból leolvasható, másik pedig, hogy a benne lévő adatot többszörözve tárolja, ezért akkor is olvasható marad, ha sérül.
A kódban tárolt információ lehet egyszerű szöveg, telefonszám, vagy webcím, ami például egy honlapra vagy egy videóra mutat. Leolvasni az okostelefonok kamerájával, egy külön erre a célra szolgáló program letöltése után lehet, amely sok esetben már az alapfelszereltségnek is része.
QR-kód - illusztráció
További hasznos tudnivalók Csernai Kata „QR-kód fanatikus” oldalán,aki ennek a túrának a kidolgozásában is részt vett.
A kódok a séta tájékoztató füzetében szerepelnek, amit ingyenesen elérhetővé tettek egy sor nyilvános helyen az állomások közelében, valamint az internetről is letölthetitek. Maga a füzet csak a legalapvetőbb infókat tartalmazza, így a szervezők azt remélik, hogy mindenkinek megér majd pár másodperc fáradságot a kódok leolvasása, ami után egy külön ebből a célból létrehozott weboldalra juttok.
A sajtótájékoztató után mi is bejártuk a túra útvonalát. Az első állomás a Pesti ferences templom, amiről kevesen tudják, hogy 1849-es kivégzése után barátai és rokonai itt rejtették el gróf Batthyány Lajos miniszterelnök holttestét. Mivel ezt a tényt mindenképp titokban akarták tartani, a sírkőre csak a G.B.L. monogramot vésték fel – így egészen 1870-ig békében nyugodhatott a templom pincéjében.
Az épület oldalában elhelyezett emléktáblát pedig Wesselényi Miklós tiszteletére állították, aki az 1838-as nagy árvíz idején egyfajta „magyar szuperhősként”, emberfeletti kitartással mentette a lakosságot a pesti oldal háztetőiről és erkélyeiről.
Közvetlenül a templom mellett van az ELTE egyetemi könyvtára, melynek kapcsán a legmeglepőbb információ, hogy tágas bejárati csarnokát egy időben ravatalozóként használták. A könyvtár bizonyos polcai egyébként közel 7 méter magasak, és annak idején létra nélkül kellett felmászni rájuk, így csak a szerencsén múlott, hogy senki nem zuhant le és sérült meg komolyabban.
Pár méterrel arrébb található a Centrál Kávéház, amely fénykorában az intellektuális (különösen az irodalmi) élet központjának számított. Rengeteg írónak volt itt a törzshelye, Karinthy például nagyrészt itt írta az Utazás a koponyám körül című regényét, de Kosztolányi és Babits is szinte második otthonaként tekintett a Centrálra. Nem mondhatták el viszont ezt magukról a női nem képviselői, mivel hosszú ideig kizárólag férfiak léphettek be ide.
Az 1950-es években a kávéház egy éles irányváltást követően egyetemista klubként nyitott újra: underground körökben hamar elterjedt a híre, ez volt ugyanis az egyetlen hely, ahol megtűrték a hosszú hajú, farmernadrágos közönséget. Olyan előadók indultak el innen az országos ismertség felé, mint az Omega zenekar, vagy Zorán. A Centrál végül 2000-ben nyitotta meg ismét kapuit a gyökerekhez visszatérve, tehát a hagyományos, századfordulós kávéházak szellemiségében.
Ezután a Szabad sajtó út két oldalán álló ikerpaloták, vagyis Klotild és Matild felé vettük az irányt. A velük kapcsolatos legismertebb városi legenda, hogy tervezőjük két lányáról kapták a nevüket. Ez azonban nem igaz: a valóságban az épületegyüttest Klotild-palotáknak hívják, Klotild Mária főhercegné után, aki a telek tulajdonosaként elrendelte a megépítésüket. Matildot csak a pesti polgárok nevezték el így, alighanem azért, mert rímel a Klotildra.
Matildnak mozgalmas múltja volt, az ELTE menzája, sakk-klub, illetve a híres-hírhedt Lido Casino is működött itt. Néhány éve viszont teljesen kiürítették, jelenleg üresen áll. Sokáig Klotildnak is ez volt a sorsa, azonban ő ma már az elegáns, ötcsillagos Buddha Bar Hotelnek ad otthont.
Következő állomásunk a Belvárosi plébániatemplom volt, amely Pest legrégebbi épülete. Még Szent István idejében emelték, azóta pedig annyiszor építették át, hogy szinte az összes művészeti korszak és irányzat stílusjegyei megtalálhatóak benne. A szóbeszéd azt tartja, hogy az Erzsébet híd építése során útban volt, így egyszerűen „odébb tolták”, ez azonban minden valószínűség szerint nem igaz.
Tény viszont, hogy egy ponton a híd alig 40 centiméternyire halad el a templomtól, így nem meglepő, hogy az épület az évtizedek során komoly károkat szenvedett. Szerencsére 2011-es felújítása óta ismét régi pompájában csodálható meg. Közvetlenül mellette találhatók Contra-Aquincum romjai: az üveg alá rejtett kövek az egykori római erőd maradványait rejtik. Fontosságát bizonyítja, hogy Nagy Konstantin császár is látogatást tett itt uralkodása idején.
Útba ejtettük a Haris közt is, amely annak idején a névadó család magántulajdonában állt. Egyikük, Haris Gergely elkötelezett városfejlesztő volt; ő rendelte el például az utcában a „Haris Bazár” megépítését. A bazár közkedvelt volt keleti hangulata miatt, ugyanakkor kétes értékű hírnévre is szert tett egy itt elkövetett kettős gyilkosság következtében.
1885-ben, fényes nappal, miközben a bazár tele volt emberekkel, az egyik apartmanban hidegvérrel meggyilkoltak egy prostituáltat és nyolcéves unokahúgát. A szörnyű tett megrázott mindenkit, hiszen Budapestet korántsem tartották olyan veszélyes helynek, mint például Londont. A magyar „Hasfelmetsző Jack-et” két napon belül letartóztatták, de az incidens viták egész sorát indította el a város fertőjéről, a nők kiszolgáltatott helyzetéről, és a különböző mentális zavarokról.
A séta a fentieken túl is számos érdekességet tartogatott: érintettük például a Marriott Hotelt, az ország első McDonald’s éttermét a Régiposta utcában, a Piarista gimnázium épületét, illetve a Ferenciek terére visszaérve a Kígyó és a Párizsi-udvart. Ezekkel kapcsolatban most nem „lőjük le” a poént, csak annyit mondunk, mindegyiket új oldaláról ismertük meg, szóval nektek is érdemes "QR-felfedező útra" kelnetek!
Bár a Budapest Smartwalks elsőszámú célközönségét az idelátogató turisták alkotják, magyarként, sőt helyi lakosként is van értelme bejárni az útvonalat – mi például annak ellenére sok új érdekességet tudtunk meg az egyes helyszínekről, hogy egyébként majdhogynem napi szinten elhaladunk mellettük.
Ha mégsem magatoktól, hanem szervezett formában szeretnétek teljesíteni a sétát, május 24-én lehetőségetek lesz rá: délelőtt 11 órától magyar nyelvű, 14 órától pedig angol idegenvezetéssel várnak benneteket. További infókat a projektről itt találhattok.
