5 dolog, amit eddig nem tudtál a gyémántokról
„A gyémánt örök” – hangzott el a híres amerikai reklámkampányban 1948-ban. A szerelem csillogó jelképei azonban többe kerülnek, mint azt bárki gondolná. Kizsákmányolt afrikai életek és tragikus sorsok bújnak meg a drágakövek mögött.
A több mint 4 millió áldozatot követelő polgárháború öröksége, hogy máig fizikai és lelki sebek kísértik Sierra Leone, Angola, Libéria és a Kongói Demokratikus Köztársaság lakóit, ráadásul a fegyveres konfliktusokból származó gyémántbányászati iparághoz napjainkban is gyötrelem és verejték tapad.

1.
Tizenöt év telt el a "véres gyémántokat" visszaszorító világméretű intézkedések óta, ám az iparág még mindig konfliktussal és szenvedéssel telített.
A világ 81,4 milliárd dolláros gyémántpiacának 65%-a Afrikában található, a talajkincsek ellenére azonban a kilencvenes években a lakosság többsége napi egy dollár alatti (alig 300 forintnyi) bevételből volt kénytelen fenntartani magát.
2.
A szociális és gazdasági problémák végül 1991-ben polgárháborúhoz vezettek, melyben
több mint 4 millió ember vesztette életét.
A DoQ műsorán a túlélők elmondásai alapján ismerheted meg a konfliktus legszörnyűbb részleteit és az illegális kereskedelem hátterét.

3.
2003-ban lépett életbe a Kimberley-egyezmény, melynek értelmében a kövek útját a bányáktól a csiszolókig szigorúan ellenőrzik, ez pedig végső soron a háborúk finanszírozását is megakadályozhatná. Az egyezménynek köszönhetően bizonyos mértékig sikerült visszaszorítani az illegális gyémántok kereskedelmét, ám a probléma koránt sem oldódott meg teljes egészében.
A világ gyémántforgalmának korábbi 25%-hoz képest jelenleg még mindig 5-10%-a származhat fegyveres konfliktusokból.
4.
Ha vér már nem is annyi, verejték még mindig túl sok tapad a drágakövekhez. A bérek továbbra is rendkívül alacsonyak, a munkakörülmények pedig sokszor embertelenek.
Habár a polgárháború óta az afrikai országok fejlődésnek indultak, az emberek többsége még mindig évi 200 dolláros (kb. 45.000 forintos) átlagfizetésből kényszerül megélni.

5.
A szegénység miatt
a gyerekek már tizenévesen elhagyják az iskolát és az illegális gyémántbányászattal keresik a kenyérre valót.
Ennek eredményeképpen 2013 májusáig több mint 140 ezer karátnyi – kiskereskedelemben 24 millió dollár értékű – gyémántot csempésztek ki az országból.
VIDEÓ: a film előzetese
A Véres gyémántok című film a DoQ műsorán.