„Nincs olyan hely az országban, amiben ne lenne a keze József nádornak”
A legmagyarabb Habsburg - József nádor nyomában címmel nyílt ingyenes szabadtéri tárlat a Várkert Bazárban. A tárlaton képpárok formájában ismerheted meg a nádorhoz köthető emblematikus helyszíneket és történeteket.
A kiállítást Habsburg-Lotaringiai Mihály magyar királyi főherceg nyitotta meg, aki lebilincselő anekdotákat mesélt üknagyapjáról. Mi már láttuk a kiállítást, mutatjuk mi vár rád.
Ki volt József nádor?
1796-ban Ferenc császár a legmagasabb magyar rendi vezető méltóságba, a nádori tisztségbe választtatta meg öccsét, Habsburg-Lotharingiai József Antalt főherceget.
József Antal alaposan megismerte a magyar viszonyokat és gondolkodást, így számtalan esetben igyekezett felkarolni a magyar célokat az udvarnál és királyi bátyjánál – sajnos rendszerint kevés sikerrel. József nádor azonban igen messzire is hajlandó volt elmenni a magyar rendek támogatásában.
Nádori feladatai mellett figyelmet fordított székvárosa fejlesztésére is. Egyik fő célja lett, hogy egy modern, külső megjelenésében is rendezett, virágzó fővárost hozzon létre a nemzet számára.
Habsburg-Lotaringiai Mihály magyar királyi főherceg a megnyitón kiemelte, hogy üknagyapja már gyermekkorában nagy érdeklődéssel tekintett környezetére és a világra. Ennek első tanujelét akkor adta, amikor
A későbbiekben szintén nem kisebb bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor bátyja II. Ferenc császár parancsára politikai érdekből feleségül kérte a mogorvaságáról ismert I. Pál orosz cár lányának kezét.
A sikeres lánykérésből végül szerelmi házasság lett, tragikus módon azonban Alexandra Pavlovna alig egy évvel később gyermekágyi lázban halt meg. Miután József nádor második felesége, Herminaanhalti hercegnő is gyermekágyi lázban hunyt el, a főherceg harmadszor is megházasodott. Mária Dorottya württembergi hercegnőt vette feleségül.
A tárlat 10 szabadon álló kivilágított installációból áll, amelyek mindkét oldalán egy-egy emblematikus helyszínt láthatunk.
A tablófelületek egyik oldalán korabeli metszeteken keresztül követhettük nyomon József nádori pályájának színhelyeit, a kísérőszövegekből pedig megismerhettük Budapest fejlődésében játszott elengedhetetlen szerepét.
A tablófelület másik oldalán Kárász Karolina, a Várkapitányság fotográfusának képeiben gyönyörködhettünk, amik az ikonikus helyszínek jelenkori állapotát mutatják.
A nádor a budai vár ablakából rálátott a székvárosra, ami akkor még egy szegényes kisváros volt. Nem csoda, hogy József Antal főherceg 1801-ben egy részletes rendezési tervet készíttetett, amelyben kitért a városfejlesztéshez szükséges lépésekre. Ennek következtében a reformkor végére Pest-Buda egy rendezett klasszicista stílusú várossá vált.
A főherceg emlékeztetett arra is, hogy Széchenyi István számos híres alkotásában jelentős szerepet játszott József nádor. Nem csak megértette, hanem támogatta is a legnagyobb magyar terveit, illetve udvari kapcsolatait is mozgósította azok megvalósítása érdekében.
Ráadásul a főherceg már Széchenyi István apjával is együtt dolgozott a Nemzeti Múzeum megalapításán.
József nádor idején a Margitsziget teljesen lakatlan volt, és elvadult növényzet borította. A főherceg itt először klasszicista nyaralót építtetett, majd egy gyönyörű angolparkot alakíttatott ki, ami számos ünnepi esemény helyszínévé vált. A kiállítás egyik fotóján a fereces templom romjai mellett még ott áll József nádor villája.
A magyar nemesi vezető réteg már a 19. század elején fontos célként tűzte ki egy önálló magyar tisztképző intézet létrehozását. József nádor a magyar nemesi haderő parancsnokaként természetesen támogatta ezt a kezdeményezést is, sőt ő maga rakta le a Ludovika alapkövét 1831-ben. Erről az épületről is hangulatos képpárt láthattunk a tárlaton.
Az alcsuti birtok 1819-ben került József nádor tulajdonába. Az uradalom központjaként a leghíresebb magyar főúri rezidenciákkal vetekedő kastélyt építtetett. Ez lett a Habsburg-ház magyar ágának meghitt otthona, ahol a család 1944-ig élt, a szovjet megszállásig. Mindigis nagyon tetszett a kastély meghagyott homlokzata. A kiállításon az épületet teljes pompájában is láthattuk archív felvételen.
A kiállításon keresztül mi is átérezhettük széleskörű hatását Magyarországra. Nem véletlenül szokták emlegetni, hogy József nádor Habsburgnak született, de magyarként halt meg.
A kiállítást november végéig nézheted meg a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján, November 18-án pedig kísérőprogram is vár: dr. Nánay Mihály történész kurátor tart tárlatvezetést a kiállításban, ami után megnézheted a Budavári Palotában található Habsburg nádori kriptát is. Részletek a Várkert Bazár honlapján.
