Ti hogyan csináljátok a semmittevést? 50 tipp, hogy valóban jólessen!
31.
Horgolok, kötök mindenféle dolgokat. Nagyon hasznos is egyben mert mindenki örül amikor megajándékozom egy saját alkotással. – Katalin
32.
Jóga, tereplovaglás, olvasás, otthoni mozizás a lányaimmal. Tévézés közben iszonyatosan sírunk, röhögünk, izgulunk, trollkodunk, mikor mi dukál. – Judit
33.
Az ablakpucolas is szokott segiteni.. csak arra ritkabban tudom ravenni magam.. – Rita
34.
Ékszerkészítés. Minél aprólékosabb, annál jobb. – Erzsébet
35.
Egyértelmű, hogy a szex! De mivel most nincs, így marad a porszívózás! – Iza
36.
A kötés és a horgolás jótékony hatásairól már több tanulmány született. Azt mondják, ez az agy jógája. Engem is teljesen kikapcsol. – Nóra
37.
Én elmegyek a hegyekbe lehetőségem szerint. Ott leülök, és becsukom a szemem, élvezem a természet simogatását és a csendet. – Csilla
38.
Nekem is nehéz a semmit csinálás. Légzés figyelés, szívritmusom hallgatása, amit szoktam végezni. Ami kikapcsol, de az már a csinálás, az a fonal festészet és a kötés és horgolt és a megunhatatlan örök kedvenc az olvasás. – Beáta
39.
Próbálom a semmi csinálás idejében kitartani, nagyon fontos időszak ez kreativitás szempontjából, benne lenne egy ürességben és nem kitölteni semmivel, megélni, ez nekem ilyen elmefitnesz gyakorlat, valami, amit nagyon nehéz megtartani, mert túl könnyen fut képzelgésbe, vagy álcselekvésekbe, szerintem ezek az “ennyi” pillanatok, amikor benne tartod magad abban, ami valójában van, abban, hogy az élet is, te is, mások is, minden csak “ennyi”. Valójában komoly erőfeszítés, de nagyon áldásos, szerintem, ha jól csinálják, minden egyes alkalom után erősebb leszel… – Alica
40.
Engem a zene gyógyít.Nem tudom mi lenne velem zene nélkül. – Tünde
41.
A semmit csinálás nem megy. Ami teljesen kikapcsol az a kreálni valamit. Amikor diagnosztizálták a kisfiamat autizmussal, akkor otthon maradtam vele és a gyöngyékszer készítés lett a hobbim. Nagyon kikapcsolt. Merem állítani, hogy volt időszak, amikor ez tartott életben. Hét éven keresztül nem volt nap, hogy ne fogtam volna gyöngyöt a kezembe. Egyszer volt rajtam egy holter EKG készülék és megkérdezték utána, hogy akkor mit csináltam, amikor olyan szép, nyugodt, egyenletes volt a szívverésem. Természetesen gyöngyöt fűztem. – Judit
42.
5-6 évvel ezelőtt hasonló érzéseim voltak, sajnáltam még az evésre és alvásra szánt időt is, pazarlásnak éreztem. Ami engem átkapcsolt, az két hét teljes elvonulás volt egy toszkán kis faluban, nulla térerővel – szóval digitális detox, lekapcsolódtam a rohanó mindennapokról. Pár napig elvonási tüneteim voltak, aztán elmerültem a nyugalomban és azóta éljen a dolce far niente. – Henrietta
43.
40 év kellett, hogy ráébredjek, milyen csinos kis bűntudatcsomagot hordok, és újabb 10, mire eljutottam oda, hogy képes legyek tényleg, utólagos bűntudat nélkül is csak úgy lenni, órákig bámulni csak a kertet, nem főzni a családnak, ha nincs kedvem, nem szégyellni magam, ha olyasmit teszek, amihez nekem van kedvem. Pl most ezzel a csudás hozzászólásfolyammal elherdálni a nap legnyugodtabb két óráját, ami amúgy homeoffice munkára volt szánva… – Krisztina
44.
Én utazási filmeket nézek a YouTube-on, következő utazási célpontokat tervezek így előre. Merre mit érdemes meglátogatni és miért. Ezeket elmentem, feljegyzetelem kis füzetbe előre, hogy majd mit merre tervezzek legközelebbre. Rengeteg élményt ad így előre, főleg Covid idején. Napsütés, kék ég, meleg pálmafák. – Ildikó
45.
Én a nagyon kicsi kertünkben fűnyíró ollóval szoktam levágni a füvet, az elég zen. – Bori
46.
Elsétálni (!) egy múzeumba, képtárba, lassan végigjárni , időzni a képek előtt, hagyni, hogy üzenjenek, beülni a múzeum kávézójába, végignézni a művészeti könyveket a gift shop-ban… Én állandóan fényképezek, így mindig figyelem a fényeket, érdekes formákat – nem kell, hogy klasszikusan szépek legyenek, csak nekem érdekesek… ez tökéletes “lazulás” , tudatos lassulás. – Judit

Photo by Allef Vinicius on Unsplash
47.
Én nagyon-nagyon szeretek semmit csinálni. Csak feküdni és merengeni. Jó időben kirakom az udvarra a szivacsot, heverészek, körém telepednek az állataim és ez olyan békével tölt el. Szuszognak a meleg testecskék, simogatom őket, és élvezem ezt a szeretetteljes állapotot, míg lassan ránk sötétedik, előbújnak a csillagok, amiket hosszan lehet bámulni. Májusban ciripelnek körülöttem a tücskök, szeptemberben bőgnek a szemben lévő hegyen a szarvasok, vijjognak az ölyvek, csodálatosan felemelő állapot. Van, hogy kinn is alszom ebben a nagy kupacban. Időnként gondolatok születnek a merengésből, amelyeket egy-egy haikuban le is írok. Minden kikapcsol és mélységesen feltölt amit a természetben élek át. Megcsodálom a fákat, virágocskákat, patakokat, hegyeket, hosszasan el tudok fényképezgetni akár egy fűszálat is. Ilyenkor mindent elfelejtek, ami a hétköznapokban nehéz. – Erika
Íme, az én három tippem!
48.
Az egyik kedvenc tevékenységem az álmodozás (a másik a túlgondolkozás, haha), néha csak kiülök a teraszra és álmodozom egy szuper nyaralásról, vagy hogy tiszta az egész ház olyan pillanatokat keresek, amikor boldog voltam és újraélem azokat. Az álmodozás is hasznos, ugyanis kreatívabbak lehetünk tőle vagy jobbak probléma megoldásban, ezt írja egy kutatás.
49.
Az első dolog, amit bevezettem, mert most már megtehetem, az ebéd után délutáni alvás volt. Az elején persze bűntudatom volt, hogy jaj, inkább emailekre kellene válaszolnom, de megbeszéltem magammal, a világ nélkülem is tud forogni (bizonyos ideig). A rövid, mikro alvás amúgy is rettentően hasznos, növeli az éberséget, és javul az emlékezetünk is tőle, de 10-20 percnél ne legyen több, mert akkor még fáradtabban ébredhetünk és az éjszakai alvás rovására is mehet.
50.
Bőrápolás. Amióta tudatos bőrápoló lettem 2 éve, 44 évesen (tudom, kicsit későn, de hát sose késő) és elkezdtem a Vichy-vel is dolgozni, rájöttem, hogy a napi 2-szeri időtöltés az arcommal remekül kikapcsol, egyfajta terápia is lett.