EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Nem lehet az önismeretet gyorsan letudni úgy, mintha az ember bemenne a patikába és kérne egy aszpirint”

„Az emberek nincsenek felkészülve a lélek mélységeire és arra sem, hogy ez egy hosszú folyamat” – mondja Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus, akivel A lélek igazságai – Önismereti lehetőségeink című könyvéről beszélgettünk.


Amikor a kezembe vettem Limpár Imre A lélek igazságai – Önismereti lehetőségeink című könyvét, a borítóról a Truman-show zárójelenete jutott eszembe. Beszélgetésünk elején kiderült, hogy nem is járok nagyon messze az igazságtól, bár ihletője nem a modern médiáról valaha készült egyik legjobb film volt. A szerző azt kérte a kiadótól, hogy a címlap valamiféle „optikai csalódást” ábrázoljon, mivel „a lélek igazságai szubjektívek”, és attól függenek, hogy éppen hol áll a borítón látható főhős.

De a mozi végig jelen van. A kötetben a tanácsadó szakpszichológus számtalan olyan kérdést vet fel, amelyek szinte megkerülhetetlenek bárki életében és amelyek segítenek eligazodni saját magunkban, a körülöttünk zajló világban. És Limpár Imre e fontos kérdésekhez népszerű filmekből említ kézzelfogható példákat.

– Az volt a célom, hogy egy fontos kulturális térbe csatornázzam be az anyagot. Amikor még nem tudtam, hogy a gyöngyök hogyan fűződnek fel, abban biztos voltam, hogy minden fejezet végén legyen egy eset, egy „kis színes” sztori és egy konkrét filmajánló – mondja a szerző – A művészet, a kultúra az élet materiális kihívásaira ad nem materiális válaszokat, ezért érdemes táplálkozni belőle.

– Már az ókori görög delphi jósdán is ott volt a felirat: „Ismerd meg önmagad!”. Ismerjük-e, merjük-e megismerni önmagunkat?

– Általában nem. Az önismeret egy szelence, nem tudjuk, mit rejt. A motivációs trénerek elhitetik velünk, hogy amikor magunkkal foglalkozunk, valami habos-babos, könnyű, trendi dolog. Ha valaki terápiába jár és időnként nem agyhalott, zombi üzemmódban érzi magát, nem fáj neki az élet, és nem találja a helyét, miután lelkét betették egy centrifugába, akkor az egy rossz terápia. Persze a másik véglet sem jó, ha mindig ezt érzi.

Az emberek nincsenek felkészülve a lélek mélységeire és arra sem, hogy ez egy hosszú folyamat. Nem lehet az önismeretet gyorsan letudni úgy, mintha az ember bemenne a patikába és kérne egy aszpirint. Ráadásul egyes válaszok egy idő után elkopnak.

Amikor elkezdtem az első könyvemet tervezni, ami végül 2018-ban jelent meg, az is volt szándékom, hogy az akkori Imre gondolatait konzerváljam, ahogy akkor látta a világot. Ma már bizonyos pontokon tudok magammal vitatkozni. A tudományban is gyakran kell egyes tételeket felülvizsgálni.

– Az élet választás kérdése – írod az egyik fejezetben. De mennyire vagyunk szabadok a választásban, mennyire függünk a családi narratíváktól, a transzgenerációs tégláktól?

– Nagyon. Van egy ábra a könyvben a létlehetőségek 100%-os köréről, amelyből 18 éves korunkra marad egy soványka körcikk. Azért haragszom a gyors változást ígérő gurukra, mert azt hirdetik, hogy „bármit elérhetsz, mert megérdemled, ez neked jár, biztosan sikerül”. Vagy nem. Egyszer láttam a tv-ben egy főzőversenyt, amelyben a győztes így nyilatkozott: „Azért nyertem, mert elég mélyre ástam magamban.” És mi van a többi százzal, aki szintén mélyre ásott, de neki nem sikerült? Ki kell békülnünk a saját adottságainkkal, DNS-ünkkel, azzal, amit otthonról hoztunk, de nézzük meg, mi az, amit elérhetünk, ha jókor, jó helyen vagyunk, kellő energia-befektetéssel.

–Tehát nem kell beletörődnünk a sorsunkba…

– Sokan nem vállalják a választás felelősségét. Amíg valaki nem választ a lehetőségei közül, mutogathat a világra. Egyszerűbb másokat utálni azért, mert nekem nem sikerült. Ellenben még egy rossz döntésről is elmondhatom, hogy az én vagyok, és szerintem így a lélek egyben marad.

És ne a sorsomat akarjam irányítani, mert annak számos tényezőjét nem is ismerem, hanem a hétköznapjaimat, egy „mezei hétfőt”, és ha sok ilyen napom lesz, lehet, hogy még a sorsom is megváltozik.

– A sikerhajszolás napjaink egyik „átka”. Tudjuk-e egyáltalán, mi az, hogy siker?

– A sikert manapság behelyettesítjük a népszerűséggel, a lájkokkal. Számomra a siker az életstílusban keresendő, hogy olyan életet élek, amilyet szeretek. Ebbe beleférhet akár az anyagiak hajszolása is, ha valakinek az az életstílusa. De van erről egy történetem. Édesapám zenész, és volt egy cimborája, aki óceánjárók zongoristájaként bejárta a világot. Ez a barát egyszer azt mondta neki: „Bökj rá Magyarországon bármelyik ingatlanra, nagy valószínűséggel meg tudnám venni. De közben felnőtt két fiam, és azt sem tudom, kicsodák és ők sem tudják, hogy ki az apjuk”. Ez engem nagyon szíven ütött. Éppen ezért gondolkodom azon, hogy az idén mennyi munkát vállaljak, és muszáj nemet mondanom egyes felkérésekre, mert különben nem fogom a négyéves fiamat látni. Nekem ez a siker. Látok egy sikeres felső vezetőt, több milliós nettó fizetéssel, és nem látja a gyerekeit, vagy ha igen, a szervezete legyárt neki valami pszichoszomatikus nyavalyát, hogy kénytelen legyen leállni. Ez nem azt jelenti, hogy ne legyen pénzünk, ne együnk ínyencségeket, ne utazzunk el néha. Kosztolányi Dezső Boldog-szomorú dal című versében pontosan leírja, hogy mi az, hogy „elég”.

– A fizikában, csillagászatban használatos „szökési sebesség” kifejezéssel írsz a szülő-gyerek kapcsolatról, a felnőtté válásról, élők és holtak elengedéséről.

– Néhány éve a kisfiammal a játszótéren voltunk, esős-saras időben. A gyerek a feje búbjáig koszos volt. A fejemben megszólalt akkor már halott Édesanyám hangja: „Imikém, kisfiam, ilyent nem csinálunk, nem erre neveltelek”. Közben megszólal Vekerdy tanár úr – Isten nyugosztalja őt is: „Sarazzon a gyerek, az jót tesz a pszichés fejlődésének”. És ez a két hang jól elmeccsel a fejemben. Törekszem arra, hogy inkább a Tanár úr győzzön, de lesznek olyan esetek, amikor az Anyám győz. A bennünk élő anya-, apa-kép velünk marad, csak ne tekintsük az általuk mondottakat életre szóló evidenciáknak. Nem könnyű „megszökni”, ezért is választottam fejezetcímnek.

– Az időgazdálkodás is nagyon fontos része a mindennapi életünknek, amíg nem válik kényszeressé.

– Van, aki beleszeret a terv megtervezésének tervezésébe! Sokan az időgazdálkodást mennyiségi kérdésnek gondolják. Ha erre nem figyelünk, új „sztahanovistákat” gyártunk.

Nem az cél, hogy 100 helyett 180 %-ot teljesítsünk, hanem az, hogy az idő urai legyünk, legyenek olyan napok, amelyek csak a miénk és semmilyen téren, sem a munkában, se párkapcsolatban ne érezzük, hogy elvesztegettünk egy napot. Ebben is tudni kell megálljt parancsolni, tudni kell, hogy mi a fontos, amitől én én vagyok, amitől jól lesz majd visszanézni arra a 30 ezer napra, amit megélek.

–Tavaly 89 évesen elhunyt Édesapám utolsó heteiben egyszer azt mondta: „Végülis szép, gazdag, tartalmas életem volt”. Ez jutott eszembe arról a fejezetről, amit a restanciákról írsz.

– Amikor valaki azon kapja magát, hogy megmérgezik, lefelé húzzák a régi restanciák, el kell őket engedni. Gimnazista koromban imádtam a történelmet, és soha nem lesz többé olyan mély a tudásom, mint akkor, de ma már sajnálnám az időt, hogy bepótoljam. Ezzel szemben múltkor elővettem a negyedikes hittan-füzetemet, és Barnabás atya tanításai ma is magával ragadnak! Ahhoz, hogy valamit bűntudat nélkül elengedjünk, le kell adnunk a hiúságunkból, nem érthetünk mindenhez. Ha valaki mindenhez ért, az nekem mindig gyanús.

– És mi van azokkal a vágyakkal, amely egész életünket végig kísérik? Én újságíróként, íróként elértem ezt-azt, de fiatal korom óta szeretnék filmezni, és ha most valaki azt mondaná, hogy egy forgatókönyvemből film készül, csapot-papot otthagynék.

– Az a kérdés, hogy mersz-e egy régi vágyat céllá emelni. Akkor tenni kell megvalósulása érdekében, de ha nem, akkor már az egyéntől függ, hogy miként tudja elengedni. Ha felteszed a kérdést, hogy meghalhatsz-e anélkül, hogy ez a vágyad teljesül, rájössz, hogy egy sor vágyad nem teljesült, mégsem éltél hiába. Nekem régi vágyam, hogy mielőtt meghalok, 20-25 nyelven tudjam fejből a Miatyánkot. De lehet, hogy ha egy orvos azt mondaná: Limpár úr, van fél éve hátra, nem biztos, hogy ezzel tölteném az időmet. Bizonyos vágyakra, ha a halál felől nézzük, hamarabb lesz válasz, mintha a jelenből nézzük. Sokszor őrizgetünk évtizedekig olyan vágyakat, amelyeket huszonéves énünk táplált, ezeket sem árt felülvizsgálni.

– Ismét visszatérünk a mozihoz. Hogyan vágjuk meg „életünk filmjét”? A példa a könyvedben a Vágott verzió, Robin Williams-szel a főszerepben.

– Saját patológiánk tükröződik ki abban, hogy mit emelünk ki a megélt dolgokból. Működésbe léphetnek elhárító mechanizmusok, torzítások. Ha valakinek olyan személyiség-torzulása van, hogy azt képzeli, ő a legjobb ember a világon, olyan filmet vág magáról, hogy szinte szentté lehetne avatni, és ha szembesítenéd vele, hogy „te egy gazember vagy”, nem értené. Az is fontos egy ilyen életfilmben, hogy mi az, amit bármikor beletennél, és mi az, ami időről időre változik. Lehet, hogy valakiről 25 évesen azt hittük, hogy életünk szerelme, aztán később be sem kerülne a filmbe. Az önismeret szempontjából a leglényegesebbek azok a cölöpök, amelyek sosem változnak.

– Mindenkinek szüksége van olyan biztos pontokra az életében, amelyekhez erőgyűjtés céljából visszanyúlhat. Ezt nevezed az ELTE pszichológiai tanszéke nyomán „Izabella-elvnek.”

– Jobban meg kellene becsülnünk saját erőforrásainkat. Mielőtt valaki pszichológushoz fordul, fussa meg azt a bizonyos nulladik kört, és beszélgessen önmagával. Persze nagy kérdés, hogy magunkat jó társaságnak tartjuk-e. Sokszor nem tudunk kitérni a minket érő csapások elől, de nem mindegy, hogy gyártunk-e pajzsot, vagy jön az „ide lőjetek!”

A covid, a háború, az infláció, az energiaválság külön-külön is nagy pofon, de attól még bele tudunk kapaszkodni saját erőforrásainkba. Ezt mindenki megteheti, csak nem úgy megy, hogy jön a krízis, és akkor írom össze az erőforrásaimat, amikor a pallos lecsapott. Nem fog működni, mert a krízis blokkolja a memóriát. De ha preventív jelleggel elindult a belső diskurzus, és tudjuk, hogy jöhet egy újabb pofon, van mihez nyúlni. Így nem rokkanunk bele a tragédiákba.

Amikor valakinek idősödnek a szülei, meg szoktam kérdezni - és nem mindig aratok vele nagy sikert - hogy mi az, amit utólag sajnál, hogy nem kérdezett meg apjától, anyjától? Milyen recepteket vitt a nagyi a sírba? Néha egy családi sztori, anekdota fontos lehet, hogy összeálljon a nagy kirakósjáték. És ezt a fiatalok még megtehetik. Amikor feleségemmel anno összeházasodtunk, azt kértük nászajándékba a két anyától, hogy könyvben írják össze a saját receptjeiket. Így sikerült megmentenünk például a rebarbarás lepényüket és a lencselevesüket a feledéstől. Óriási öröm volt.

Imádom a levéltechnikákat, amikor a bennünk élő 14 évesnek, hatévesnek megfogalmazunk egy levelet. Néha nagyon nehéz, hogyan szólítsuk meg, adhatunk-e neki felmentést az idősebb jogán?

De van egy másik módszer is: a jelenből a jövőbe írni és jól elzárni. Pár napos volt a fiam, ifjú szülői hévvel írtam neki, érettségire. Majd meglátjuk, mit szól hozzá. Igazából mindaz, amiről itt beszélgetünk, a lassítást szolgálja. A 21.századi hömpölygésben, hajszoltságban jó megállni, ránézni az életünkre és elgondolkodni fontos kérdéseken.

– A könyved végén köszönetet mondasz azoknak a zenéknek, amelyeket írás közben hallgattál.

– Ez az én transzgenerációs téglám. Rám nem szépirodalmi könyvtár esett a polcokról, hanem hangjegyek. Apámtól kaptam a klasszikus zene iránti szeretetet, fogékonyságot. Olyan daraboknál van otthon-élményem, amiket nagyon sokan nem is ismernek. A kedvenceim a monumentális nagyzenekarok, az operához viszont még érnem kell. Amikor viszont járok-kelek, akkor legszívesebben az Imagine Dragonst hallgatom, de nagyon megfog Katie Melua lágy, jazzes éneke, vagy a finn Nightwish még a Tarja Turunenes korszakból. A zenészekre mindig úgy gondolok, mint egy olyan államnak a polgáraira, ahová én szerencsés esetben talán vízumot kaphatok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A Covid után most egy új járvány miatt hirdetett globális vészhelyzetet a WHO, Magyarországot is elérheti a betegség
Az eddigi 0,2 százalék helyett már 3 százalékos a mortalitás. Ráadásul az új vírus most először szexuális úton is képes terjedni.


A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy

a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.

Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.

Az idei év elején indult új járvány azonban sokkal súlyosabbnak ígérkezik.

Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 14 ezer fertőzöttet és 524 halálesetet regisztráltak, és a vírus már olyan afrikai országokban is megjelent, ahol korábban soha nem fordult elő. A jelenlegi variáns most először terjed szexuális úton is, és fiatal nőket és férfiakat egyaránt érint, miközben virulensebb és halálosabb is lett –

míg két éve a fertőzöttek 0,2 százaléka halt bele, most ez az arány már 3 százalék körül mozog.

Bár a majomhimlő ellen létezik két oltás is, a WHO nemrég felszólította a gyártókat, hogy gyorsított eljárásban nyújtsanak be kérelmet a vakcinák elfogadtatására. Boldogkői Zsolt biológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője az RTL Híradójának elmondta, hogy a betegség várhatóan Európában és Magyarországon is felbukkan majd, de egyelőre csak azoknak javasolja a Magyarországon is elérhető védőoltást, akik Afrikába utaznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Akár bele is halhatunk, ha nem szexelünk rendszeresen – állítja egy friss tanulmány
Legalábbis egy új kutatás szerint. A szex hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. július 31.



Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.

Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.

„A szexuális aktivitás fontos az általános kardiovaszkuláris egészség szempontjából, mivel csökkenti a szívritmus változékonyságát és növeli a véráramlást”

– írják a szerzők.

„Eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a szélesebb értelemben vett szexuális aktivitás enyhítheti az életkorral és a betegségek előrehaladtával járó funkcióvesztést”

– teszik hozzá.

A következtetésekhez a kutatók 14,542 amerikai adatát elemezték, amelyeket egy 2005 és 2010 között végzett nemzeti egészségügyi felmérés során rögzítettek. Összesen 2,267-en adtak részletes információt szexuális életükről, közülük 94.4 százalék havonta legalább egyszer hódol az örömöknek, míg 38.4 százalék heti több alkalommal is megteszi.

Korábbi tanulmányok szerint

az átlagos amerikai felnőtt évente 54 alkalommal, vagyis körülbelül heti egyszer szexel,

így a kutatók azokat a személyeket, akik hetente több mint egyszer élnek nemi életet, magas, míg azokat, akik ritkábban, alacsony szexuális aktivitású csoportba sorolták.

Általánosságban a ritkán szexelő nők 1.7-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból 2015 végéig, mint azok, akik gyakrabban bújtak ágyba.

Fontos megjegyezni, hogy ez a hatás dózisfüggő mintát követett, vagyis minél kevesebbszer szexelt egy nő, annál nagyobb volt a halálozási kockázata. Bár a férfiaknál nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók meglepve figyelték meg, hogy a szex enyhíti a depresszió negatív egészségügyi hatásait mindkét nemnél.

Valóban, a kockázati tényezők, mint például az elhízás, idősebb kor és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz figyelembevételével a kutatók megállapították, hogy

a depresszióval küzdő emberek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg a követési időszak alatt, ha ritkán éltek nemi életet.

Fontos megjegyezni, hogy ezekből a korrelációkból nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni, bár korábbi kutatások kimutatták, hogy

az emberek hajlamosak javuló hangulatot és nagyobb életcélt érezni a szex utáni napon, ami hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.

Ezek az eredmények összhangban vannak egy izraeli felnőttekkel végzett kisebb tanulmánnyal, amely szerint a gyakoribb szex jobb túlélési esélyeket eredményezett szívrohamot átélt embereknél.

Összességében tehát a tanulmány szerzői nem állítják, hogy egy heti hancúr megmentheti az életét, de ezen bizonyítékok alapján biztosan nem árt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kunetz Zsombor reagált arra, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban leállt az akut mellkassebészeti ellátás
A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk. Ezt írta a Facebook-oldalán.
Fotó: ATV - szmo.hu
2024. május 26.



Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.

"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."

- kezdte sorait Kunetz.

A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk.

"A Győri Petz Aladár Megyei Kórház a nyugat-magyarországi régió legnagyobb traumacentruma volt, idáig. Itt a hagyományos baleseti sebészet mellett megtalálható mellkas- és idegsebészet is, ahová nemcsak a megyéből, hanem szinte az egész észak-balatoni rész betegeit is ellátták. Eddig. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy azon betegek ellátása, akik valamely baleset, vagy egyéb megbetegedés miatt sürgős mellkassebészeti ellátásra szorulnak, most Győr helyett a sokkal messzebb levő valamely budapesti, vagy a Szombathelyi Megyei Kórházba kell vinni, ha odaér még élve."

A szakorvos szerint a baleseti ellátásban közismert az "aranyóra" fogalma, amely tömören azt jelenti, hogy a baleset bekövetkeztétől, ha egy órán belül a beteg a definitív - azaz a sérülésének megfelelő - ellátóhelyre kerül, akkor a túlélés kilátásai jelentősen növekednek.

"Nem véletlen az sem, hogy - emlékezzünk csak! - Robert Ficot nem a fővárosi, a pozsonyi traumacentrumba, szállították annak nagyobb távolsága miatt, hanem a besztercebányaiba. Az ok pontosan ez volt, a minél előbbi definitív, végleges ellátóhelyre való szállítás.

Ez ma nem lehetséges mellkassebészeti sérülés esetén egész Közép-Dunántúl és Nyugat-Magyarország egy jelentős részén.

- írta a közösségi oldalán Kunetz Zsombor.

Ehelyett a betegeket annak az Országos Mentőszolgálatnak kellene elszállítania a minimum egy órára levő valamely egyéb ilyen betegeket is ellátó intézménybe, amely éppen szoftvert frissít."

- tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egészségügyi figyelmeztető jelzést tenne a McDonald's egyik termékére a Michelin-csillagos séf
Curtis Stone szerint az egyik termék kifejezetten káros lehet az egészségre, akár már rövid távon is. Mindemellett tippeket is adott a kiegyensúlyozottabb táplálkozásra.


Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.

Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.

A szakácsot a McDonald's egyik (időszakosan Magyarországon is kapható) terméke, a Double Big Mac aggasztja.

Stone szerint ezt a hamburgert egészségügyi figyelmeztetéssel kellene ellátni, azaz olyan jelzéssel, ami felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy amit eszik, különösen káros lehet az egészségére.

Amint azt a neve is mutatja, a Double Big Mac egy olyan, alaphelyzetben sem kis hamburger, amiben a megszokotthoz képest is kétszer több hús található.

A séf természetesen nem tartja életveszélyesnek az időnkénti "mekizést", de azt gondolja, hogy egy hamburgerben négy húspogácsa egyszeri alkalommal is megterhelő lehet a szervezet emésztőrendszerének.

„Egyes cégek egészen nevetséges dolgokat szolgálnak fel, őrült kalóriabevitellel, és egyszerűen nem tudom, hogyan tehetik meg ezt rendszeresen a fogyasztókkal”

– fakadt ki Curtis Stone.

A híres szakács emellett tanácsokat is igyekszik adni, hogy mit kell tenni a kiegyensúlyozott étrendért. „Gondoskodjunk arról, hogy egyensúlyban tartsátok a dolgokat. Fontos volna, hogy többször együnk, de kisebb adagokat. Fontos a böjt, sokan beszélnek róla, és azt gondolom, hogy rendben van ez a módszer is. De arra ebben az esetben is figyeljünk, hogy ne éheztessük túl magunkat.”

Stone egy nagyon fontos mondattal összefoglalja "ars poeticáját" az étkezésről:

„Mindig olyan dolgot együnk, ami a földből jött, és ne olyat, ami a csomagolásból!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk