Nem hiszti, hanem súlyos tünet a Covid utáni krónikus fáradtság
Kinga még februárban esett át a koronavíruson: a fertőzés enyhe tünetekkel jelentkezett, gyors lefolyásúnak bizonyult nála. Azóta azonban valami megváltozott.
A 30 éves nő kezdetben a stresszre fogta a panaszait, ám az idő haladtával azzal szembesült: a kínzó tünetek nem múlnak, és megmérgezik a hétköznapjait.
Kinga állandó alacsony energiaszintje rányomta a bélyegét a munkájára, de néha úgy érzi, már a párkapcsolatát is veszélyezteti. A legrosszabb mégis a fejfájás, ami rendszeresen meggyötri: “folyton másnaposnak érzem magam, pedig azóta rá sem tudok nézni az alkoholra” - mondja.
Hasonló tünetekről számol be a szintén 30 éves Noémi is, aki márciusban esett át a fertőzésen.
“Azelőtt imádtam nagy súlyokkal edzeni, 50 kilót is könnyen felemeltem. Most a 2 kilós súlyokkal kezdtem újra, egyelőre nagyon óvatosan, de még így is hamar kifulladok. Már ez is haladás, mert az első hetekben lépcsőzni sem igazán tudtam, a tüdőmbe pedig a mai napig gyakran belenyilall egy furcsa fájdalom.”
Feledékenység, fáradtság, gyengeség és fejfájás: ezek a KFSZ tipikus tünetei. Na de mi is az a KFSZ, és kit érint pontosan?
- mondja Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a krónikus fájdalom szindróma szakértője, a neurálterápia és a HKO/TCM szakorvosa.
KFSZ-t nem csak vírus okozhat, és ha vírusról van is szó, a tünetegyüttes nem csak a korona, hanem számos egyéb vírusfertőzés következtében is kialakulhat - a pandémia azonban drasztikusan megnövelte az előfordulás esélyeit.
“A betegség tünetei a poszt-COVID szindrómával való kombinációja esetén jellemző a fáradtság, hőemelkedés, torokfájás, általános izomgyengeség, fejfájás, fényérzékenység, feledékenység, depresszió, ingerlékenység, meggyengült gondolkodási és összpontosítási képesség, valamint alvászavarok. A tünetek súlyossága napról napra változhat. Jobb napokon a páciens szinte teljes mértékben képes ellátni a feladatait, míg a rossz napokon az ágyból sem tud felkelni. Ez utóbbi érintheti a betegek akár 25 százalékát is.”

“Sajnos még az orvosi közösségben is vannak olyan hangok, amelyek szerint a KFSZ csak tömeghiszti. Pedig a bizonyítékok ellenük szólnak: a KFSZ-ben szenvedő betegek szervezetében megváltozott paraméterekkel igazolható ez az állapot” - mondja a témát kutató Laetitia Adkins, brit orvosi történész.
Hogy nem hisztériáról van szó, arra az ún. PACE-tanulmány esete is rávilágíthat. Ennek során a résztvevők panaszait pusztán fokozatos testedzéssel és visekedésterápiával próbálták orvosolni. A tanulmány sikerről számolt be, ám a résztvevő betegek beperelték a szerzőket, mivel nem hozták nyilvánosságra, milyen eszközökkel mérték a “javulást”. Mint utóbb kiderült, a szerzők az értékelési skálát manipulálva próbálták jobb fényben feltüntetni az eredményeket.
Adkins példaként hozza fel, hogy az 1953-as gyermekbénulási járvány idején számos nővér is ágynak esett azzal a tünetegyüttessel, amit akkor és ott egy ismeretlen vírusnak tulajdonítottak. Utólag, 16 év múltán egyes pszichiáterek már “tömeghisztériaként” hivatkoztak a nagy eséllyel KFSZ által okozott megbetegedésekre, ezzel hiteltelenítve el a tünetegyüttest. Adkins úgy látja, ilyesmi játszódhat le a “hosszú covid” kapcsán is.
A KFSZ-t ráadásul jelenleg afféle általános diagnózisként osztogatják, amit akkor kap meg a beteg, ha semmi mást nem tudnak ráhúzni a tüneteire. Így azok is idekerülhetnek, akik egyébként nem is ebben szenvednek, ez pedig tovább komplikálja a helyzetet.
Az orvosi történész attól tart: ha valaki a KFSZ-ben szenved, de soha nem voltak koronavírus-tünetei, vagy pozitív tesztje, könnyen hisztinek bélyegezhetik az aggodalmait.
“Egyes orvosok kizárhatják az ilyen embereket a hosszú covid diagnózisából, így megfelelő orvosi segítség nélkül maradhatnak. Remélem, nem így lesz, de ez egy valós lehetőség. A hosszú covid kockázatot jelent a fiatalok és az egyébként egészségesek számára is, de kevesen veszik olyan komolyan, mint azt a történelmi és tudományos adataink indokolnák” - teszi hozzá Adkins.
“Bár csak kisszámú hazai tapasztalatunk van a KFSZ-ről, a legfontosabb természetesen az, hogy a betegek próbálják minimalizálni a megfertőződés esélyét” – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold.
“A krónikus fájdalom szindrómával járó fáradtság jelenségének megértéséhez fontos tudni, hogy a szervezet belső állandóságáért az ún. psziho-neuro-endokrin-immunrendszer (PNEI) felel. Ennek működését befolyásolja a pszichés állapot is: a félelem és a pánik csökkenti a PNEI-rendszer hatékonyságát, a napi 8 óra pihentető alvás és a megfelelő életmód azonban erősíti azt. A szokásos vitaminokon, táplálékkiegészítőkön túl érdemes lehet napi 3200 NE D-vitaminnal is segíteni az immunrendszert. Fontos e téren racionálisnak maradni, nem meggondolatlanul beszerezni mindent, ami elérhető.”
“Elsősorban azokat a szervi betegségeket kell kizárni, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak. Ha ez megtörtént, úgy gondolom, egy ennyire összetett problémát csak összetett módon lehet gyógyítani, karöltve a neurológussal, immunológussal, pszichológussal, gyógytornásszal. A különböző hatóanyagtartalmú, célzott injekciós kezelések és a gyógyszeres kezelés mellett próbálkozni kell a fizikoterápia különböző formáival, és az izom-, ízületi fájdalmak csökkentésének egyéb lehetőségeivel is” - mondja.
Aki nyitott rá, annak ezen felül javasolja: a nyugati orvoslás eszközei mellett próbálja ki az orvosi akupunktúrát is, amely fizikai és mentális-pszichés síkon is segitséget nyújthat.