11 módszer, amellyel átvernek a gyógykészítményekkel
5. a terméknek jogosulatlanul tulajdonítanak gyógyhatást
Magyarországon csak olyan szer ajánlható gyógyhatással, amelyről ezt bebizonyították (gyógyszer, gyógytermék). Ha az említett két kategórián kívüli termékeknek tulajdonítanak gyógyhatást, törvénysértő módon járnak el - és nem mellékesen átverhetik a fogyasztót.

6. a termék illegálisan van forgalomban
Ha gyógyászati céllal ajánlják, akkor gyógyszer vagy gyógytermék lehet (lsd. fent). Előfordulhat az is, hogy a készítmény legálisan van forgalomban, csak az ajánlásával túloznak. Ha étrend-kiegészítő, akkor gyógyhatással nem reklámozható, de az, hogy forgalmazását megfelelően bejelentették-e, szintén ellenőrizhető. Speciális csoportot jelentenek a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek, amelyek legálisan forgalomban lévő képviselőinek listája elérhető itt. Sajnos, az orvostechnikai eszközökről nem áll rendelkezésre online adatbázis, ha ilyenekkel kapcsolatban éled fel gyanú, az OGYÉI-nél kell érdeklődni. Ha azonban kiderül, hogy a szájon át történő alkalmazásra szánt termék egyik fenti kategóriában sem található meg, jó esély van arra, hogy a készítményt illegálisan forgalmazzák.
7. a termék nem kapható kereskedelmi forgalomban, csak interneten rendelhető meg
Különösen gyanús, ha olyan oldalon kapható csak, ahol az eladó személye nem ismerhető meg. Az ilyen termékekkel kapcsolatos problémák esetén nem sok esély van a vásárlói jogok érvényesítésére...

8. a terméket forgalmazó honlap URL-címe gyanús
Gyanús például, ha a webcímnek semmi köze a termékhez. Ha például egy cukorbetegségellenes csodaszert egy http://building-parkair.space/ kezdetű weboldalon forgalmaznak, vagy ha eszméletlenül hosszú a webcím (pl: "http://fence-river-has.xyz/index.php?key=r9w5qy62gwvu17ou861z&utm_medium=1042169746126985&fbclid=IwAR0173-CH3FTs4VUeIwBkG9tAb-bYc16ePbg12KTApP79QHyYnLrgLglxpQ"), ugyanakkor az "előtagja" (http://fence-river-has.xyz/) inaktív, nem mutat sehová. Ugyanígy gyanús például, ha az ATV-re vagy a 24.hu-ra hivatkozó cikkek nem az ATV vagy a 24.hu weboldalán jelennek meg.
9. a reklámban hamis fényképet használnak.
Nagyon gyakori, hogy a reklámokban felhasznált fotók lopottak - pontosabban egészen mást ábrázolnak, mint állítják. Így például az állítólagos szegedi dr,. Kovács Györgyről könnyen kideríthető, hogy orosz oldalakon egészen más neveken található meg fotója (dr. Mihail Pavlovich Arkhipov). Nem tudhatjuk, hogy ki ő valójában, de az biztos, hogy nem Kovács György, az pedig csak valószínű, hogy nem is dr. Arkhipov. A csodagyerek Miksai Pálról pedig könnyen kideríthető, hogy ő valójában Alban Hoxha. Az ilyen visszaélések kiderítésére csak menteni kell a gyanús képet, és feltölteni a Google képkeresőjébe (a kamera ikonra kattintva). Vagy a gyanús képre jobb egérrel kattintva a "Képkeresés ezzel: Google" opciót választani - szerk.

10. a terméket ismert emberrel vagy intézménnyel reklámozzák
Az sem ritka, hogy egy híresség vállalhatatlan termékhez adja a nevét (van az a pénz, amelyért korpásodik a haj...), de újabban az is gyakori, hogy visszaélnek médiaszereplők (pl. Vujity Tvrtko, Sváby András), szakemberek (dr. Major Judit), médiumok (24.hu, ATV) vagy intézmények (Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Minisztérium) nevével.
Ha valamilyen fantasztikus új eredményről hallunk és azt összekötik egy személy vagy intézmény nevével, érdemes utánanézni az illető vagy az intézmény weboldalán, Facebook-oldalán, hogy ott is megjelenik-e a hír. Egy megfelelő kereséssel (ismert ember vagy intézmény + termék neve) lehet, hogy ráakadunk a fantasztikus bejelentés cáfolatára... Ugyanígy az is könnyen kideríthető, hogy például a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó állítólagos Dr. Kovács György idegsebész csak a fantázia szüleménye. Ha pedig egy nem létező intézményre utalnak (Egészségügyi Minisztérium jó 10 éve nem létezik), miért higgyük el a többit?
11. a weboldalakon hamis fogyasztói véleményeket tüntetnek fel
Ha a fogyasztói véleményekhez fotót is csatolnak, akkor a hamisítás könnyen kideríthető (lsd. fent), és könnyen rájöhetünk: aki a reklám szerint Kovácsné Dabasról, az valójában Nagyezsda Szevasztopolból. Sokszor az oldalak alján Facebook-hozzászólásoknak tűnő ömlengéseket olvashatunk a reklámozott termékről, azonban ha megpróbálunk ezekre rákattintani, kiderül, hogy nem valódi posztok, hanem megszerkesztett, hamis, képként beillesztett dokumentumok.
Ha feléled a gyanú egy termékkel kapcsolatban, érdemes rákeresni az interneten,
több forrásból tájékozódni. Még jobb, ha az ember egy szakembert is megkérdez,
ugyanis ők már birtokában vannak a megtévesztések kiszűréséhez szükséges alap- és háttérismereteknek.