Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?
Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.
Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.
A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.
De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.
A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.
Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.
Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.
A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.
Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.
