Az 1960-as években az 1918-as spanyolnátha túlélőinek egészségi állapotát kutatták. Azt találták, hogy azoknál, akik 1888 és 1924 között születtek, tehát fiatalok voltak a járvány idején, kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki Parkinson-kór, mint másoknál - írja a BBC.
Az elmúlt években a Parkinson-kór fokozott kockázatát azonosították azoknál, akik túlélték a HIV, a nyugat-nílusi, a japán agyvelőgyulladás, a Coxsackie-, a nyugati ló-encephalitis és az Epstein-Barr vírusának fertőzését.
A neurológusok úgy vélik, hogy ezek a vírusok képesek eljutni az agyba, és bizonyos esetekben károsítani a mozgáskoordinációt szabályozó törékeny rendszert. Elindítva egy olyan degenerációs folyamatot, ami Parkinson-kórhoz vezethet.
"Számos tanulmány rávilágít arra, hogy a Covid-ból felépült embereknek gyakran vannak hosszú távú központi idegrendszeri zavarai, beleértve a szaglás- és ízérzékelés elvesztését, az agyködöt, a depressziót és a szorongást. A számok aggasztóak"
- mondja a Parkinson-kórt kutató Patrik Brundin, a michigani Grand Rapidsben található Van Andel Intézet munkatársa.
A közelmúltban több arra utaló jelet is felfedezek, amelyek alapján a koronavírus jóval komplexebb megbetegedést okozhat annál, mint ahogyan elsőre gondoltuk. Az 1990-es években Stanley Fahn kanadai neurológus publikált egy tanulmányt. Ebben beszámolt róla, hogy a Parkinson-kóros betegek agy-gerincvelői folyadékában a megfázást okozó koronavírusok elleni antitesteket azonosított.
Az elmúlt évben a tudósok több olyan beteget találtak, akiknél a Covid-19 fertőzést követően az orvosok által akut parkinsonizmusnak nevezett rendellenességek, például remegés, izommerevség és beszédzavar alakult ki. További kutatások pedig kimutatták, hogy egyes betegeknél károsodott a szervezet egyik legkritikusabb rendszere, a kinurenin metabolikus útvonala.
Ez a rendszer az agytól a bélig terjed, és számos, az agy egészségéhez szükséges létfontosságú aminosav előállítására szolgál. Ha hibásan működik, akkor viszont olyan toxinok felhalmozódásához vezethet, amelyek szerepet játszanak a Parkinson-kór kialakulásában.
Alfonso Fasano, a Torontói Egyetem neurológus professzora szerint azonban lehetséges, hogy az akut parkinsonizmus említett esetei olyanoknál jelentkeztek, akik már a betegség korai stádiumában voltak, amikor megfertőződtek Coviddal.
De nem csak ezért fontos monitorozni a koronavírus-járvány túlélőit.
Francesco Rubino, a londoni Kings College sebésze 2020 tavaszán egyre több olyan esettel találkozott, amikor a koronavírus-fertőzöttek szokatlanul magas vércukorszinttel kerültek kórházba, noha korábban nem volt ilyen problémájuk.
Az orvosok azt is észrevették, hogy a cukorbetegek különösen érzékenyen reagálnak a koronavírus-fertőzésre. A tudósok azt gyanítják, hogy egyes vírusok képesek megfertőzni a hasnyálmirigyet, akár a tüdőből, akár a bélből az erekbe szivárogva.
Az északnyugat-londoni kórházak 2020 nyarán már kétszer annyi cukorbetegről számoltak be, mint általában.
Shuibing Chen, a Weill Cornell Medicine őssejt-biológusa úgy véli, egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a vírus megtámadhatja a béta-sejteket. Ráadásul gyulladást okozhat a hasnyálmirigyben és más szervekben, károsítva a vércukorszintet szabályozó rendszereket.
"A Covidban elhunyt betegek boncolásakor vírusantigéneket mutattunk ki a hasnyálmirigy béta-sejtjeiben. Ez pedig alátámasztja a közvetlen fertőzés szerepét"
– mondja.
Vannak azonban olyan tudósok is, akik szerint a betegek hasnyálmirigy-károsodását a kórházi kezelésként kapott intenzív szteroidkúra okozhatta. De az sem zárható ki, hogy amikor elkapták a betegséget, már a cukorbetegség kialakulásának korai szakaszában jártak, és a koronavírus-fertőzés egyszerűen leleplezte a betegséget.
Sajnos nem az 1-es típusú cukorbetegség az egyetlen ami a Covid-19-hez kapcsolódik. Az elmúlt évben számos jelentés összefüggésbe hozta a fertőzést más autoimmun-rendellenességekkel, például a Guillain-Barré-szindrómával is.
Ez egy ritka és súlyos állapot, amelyben az immunrendszer megtámadja az idegeket, zsibbadást, gyengeséget, fájdalmat, egyensúly- és koordinációs problémákat és néha bénulást okozva.
Az 1960-as években az 1918-as spanyolnátha túlélőinek egészségi állapotát kutatták. Azt találták, hogy azoknál, akik 1888 és 1924 között születtek, tehát fiatalok voltak a járvány idején, kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki Parkinson-kór, mint másoknál - írja a BBC.
Az elmúlt években a Parkinson-kór fokozott kockázatát azonosították azoknál, akik túlélték a HIV, a nyugat-nílusi, a japán agyvelőgyulladás, a Coxsackie-, a nyugati ló-encephalitis és az Epstein-Barr vírusának fertőzését.
A neurológusok úgy vélik, hogy ezek a vírusok képesek eljutni az agyba, és bizonyos esetekben károsítani a mozgáskoordinációt szabályozó törékeny rendszert. Elindítva egy olyan degenerációs folyamatot, ami Parkinson-kórhoz vezethet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy
a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.
Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.
Az idei év elején indult új járvány azonban sokkal súlyosabbnak ígérkezik.
Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 14 ezer fertőzöttet és 524 halálesetet regisztráltak, és a vírus már olyan afrikai országokban is megjelent, ahol korábban soha nem fordult elő. A jelenlegi variáns most először terjed szexuális úton is, és fiatal nőket és férfiakat egyaránt érint, miközben virulensebb és halálosabb is lett –
míg két éve a fertőzöttek 0,2 százaléka halt bele, most ez az arány már 3 százalék körül mozog.
Bár a majomhimlő ellen létezik két oltás is, a WHO nemrég felszólította a gyártókat, hogy gyorsított eljárásban nyújtsanak be kérelmet a vakcinák elfogadtatására. Boldogkői Zsolt biológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője az RTL Híradójának elmondta, hogy a betegség várhatóan Európában és Magyarországon is felbukkan majd, de egyelőre csak azoknak javasolja a Magyarországon is elérhető védőoltást, akik Afrikába utaznak.
A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy
a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.
Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.
Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.
„A szexuális aktivitás fontos az általános kardiovaszkuláris egészség szempontjából, mivel csökkenti a szívritmus változékonyságát és növeli a véráramlást”
– írják a szerzők.
„Eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a szélesebb értelemben vett szexuális aktivitás enyhítheti az életkorral és a betegségek előrehaladtával járó funkcióvesztést”
– teszik hozzá.
A következtetésekhez a kutatók 14,542 amerikai adatát elemezték, amelyeket egy 2005 és 2010 között végzett nemzeti egészségügyi felmérés során rögzítettek. Összesen 2,267-en adtak részletes információt szexuális életükről, közülük 94.4 százalék havonta legalább egyszer hódol az örömöknek, míg 38.4 százalék heti több alkalommal is megteszi.
Korábbi tanulmányok szerint
az átlagos amerikai felnőtt évente 54 alkalommal, vagyis körülbelül heti egyszer szexel,
így a kutatók azokat a személyeket, akik hetente több mint egyszer élnek nemi életet, magas, míg azokat, akik ritkábban, alacsony szexuális aktivitású csoportba sorolták.
Általánosságban a ritkán szexelő nők 1.7-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból 2015 végéig, mint azok, akik gyakrabban bújtak ágyba.
Fontos megjegyezni, hogy ez a hatás dózisfüggő mintát követett, vagyis minél kevesebbszer szexelt egy nő, annál nagyobb volt a halálozási kockázata. Bár a férfiaknál nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók meglepve figyelték meg, hogy a szex enyhíti a depresszió negatív egészségügyi hatásait mindkét nemnél.
Valóban, a kockázati tényezők, mint például az elhízás, idősebb kor és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz figyelembevételével a kutatók megállapították, hogy
a depresszióval küzdő emberek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg a követési időszak alatt, ha ritkán éltek nemi életet.
Fontos megjegyezni, hogy ezekből a korrelációkból nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni, bár korábbi kutatások kimutatták, hogy
az emberek hajlamosak javuló hangulatot és nagyobb életcélt érezni a szex utáni napon, ami hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.
Ezek az eredmények összhangban vannak egy izraeli felnőttekkel végzett kisebb tanulmánnyal, amely szerint a gyakoribb szex jobb túlélési esélyeket eredményezett szívrohamot átélt embereknél.
Összességében tehát a tanulmány szerzői nem állítják, hogy egy heti hancúr megmentheti az életét, de ezen bizonyítékok alapján biztosan nem árt.
Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.
Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.
"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."
- kezdte sorait Kunetz.
A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk.
"A Győri Petz Aladár Megyei Kórház a nyugat-magyarországi régió legnagyobb traumacentruma volt, idáig. Itt a hagyományos baleseti sebészet mellett megtalálható mellkas- és idegsebészet is, ahová nemcsak a megyéből, hanem szinte az egész észak-balatoni rész betegeit is ellátták. Eddig. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy azon betegek ellátása, akik valamely baleset, vagy egyéb megbetegedés miatt sürgős mellkassebészeti ellátásra szorulnak, most Győr helyett a sokkal messzebb levő valamely budapesti, vagy a Szombathelyi Megyei Kórházba kell vinni, ha odaér még élve."
A szakorvos szerint a baleseti ellátásban közismert az "aranyóra" fogalma, amely tömören azt jelenti, hogy a baleset bekövetkeztétől, ha egy órán belül a beteg a definitív - azaz a sérülésének megfelelő - ellátóhelyre kerül, akkor a túlélés kilátásai jelentősen növekednek.
"Nem véletlen az sem, hogy - emlékezzünk csak! - Robert Ficot nem a fővárosi, a pozsonyi traumacentrumba, szállították annak nagyobb távolsága miatt, hanem a besztercebányaiba. Az ok pontosan ez volt, a minél előbbi definitív, végleges ellátóhelyre való szállítás.
Ez ma nem lehetséges mellkassebészeti sérülés esetén egész Közép-Dunántúl és Nyugat-Magyarország egy jelentős részén.
Ehelyett a betegeket annak az Országos Mentőszolgálatnak kellene elszállítania a minimum egy órára levő valamely egyéb ilyen betegeket is ellátó intézménybe, amely éppen szoftvert frissít."
Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.
"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."
- kezdte sorait Kunetz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egészségügyi figyelmeztető jelzést tenne a McDonald's egyik termékére a Michelin-csillagos séf
Curtis Stone szerint az egyik termék kifejezetten káros lehet az egészségre, akár már rövid távon is. Mindemellett tippeket is adott a kiegyensúlyozottabb táplálkozásra.
Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.
Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.
A szakácsot a McDonald's egyik (időszakosan Magyarországon is kapható) terméke, a Double Big Mac aggasztja.
Stone szerint ezt a hamburgert egészségügyi figyelmeztetéssel kellene ellátni, azaz olyan jelzéssel, ami felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy amit eszik, különösen káros lehet az egészségére.
Amint azt a neve is mutatja, a Double Big Mac egy olyan, alaphelyzetben sem kis hamburger, amiben a megszokotthoz képest is kétszer több hús található.
A séf természetesen nem tartja életveszélyesnek az időnkénti "mekizést", de azt gondolja, hogy egy hamburgerben négy húspogácsa egyszeri alkalommal is megterhelő lehet a szervezet emésztőrendszerének.
„Egyes cégek egészen nevetséges dolgokat szolgálnak fel, őrült kalóriabevitellel, és egyszerűen nem tudom, hogyan tehetik meg ezt rendszeresen a fogyasztókkal”
– fakadt ki Curtis Stone.
A híres szakács emellett tanácsokat is igyekszik adni, hogy mit kell tenni a kiegyensúlyozott étrendért. „Gondoskodjunk arról, hogy egyensúlyban tartsátok a dolgokat. Fontos volna, hogy többször együnk, de kisebb adagokat. Fontos a böjt, sokan beszélnek róla, és azt gondolom, hogy rendben van ez a módszer is. De arra ebben az esetben is figyeljünk, hogy ne éheztessük túl magunkat.”
Stone egy nagyon fontos mondattal összefoglalja "ars poeticáját" az étkezésről:
„Mindig olyan dolgot együnk, ami a földből jött, és ne olyat, ami a csomagolásból!”
Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.
Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
