EGÉSZSÉG
A Rovatból

„A rezidensek kizsákmányolása tartja életben, pontosabban lélegeztetőgépen a magyar szülészeti ellátást”

Alapvetően jó, hogy eltörölték a hálapénzt és emelték az orvosok bérét, viszont negatív hatások is előjöttek, a szülészeten például azóta jóval nagyobb a szakemberhiány. És igazából a hálapénz se szűnt meg.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 22.



A K-Monitor és az EMMA Egyesület közösen dolgozott ki javaslatokat a szülészeti ellátás feljavítására. A dokumentumból a 24.hu cikksorozatot készít, az első, bevezető részt csütörtökön publikálták. Ebben leírták, hogy 2021-től tilos adni és elfogadni hálapénzt, amivel párhuzamosan megemelték az egészségügyi dolgozók bérét. Ennek következtében elmélyültek bizonyos problémák a szülészeteken, például a súlyos szakemberhiány.

A törvény előtt ugyanis a hálapénz és az alacsony bérek arra ösztönözték a dolgozókat, hogy több munkát vállaljanak, ami némileg ellensúlyozta a munkaerőhiányt. Viszont miután megemelték a béreket, így nem kellett többet dolgozni, ami miatt érezhetővé vált a szakemberhiány. A lap szerint még két dolog csökkentette a szakemberek és a kórházak teljesítményét:

  • A kórházakban megszűnt a pótlékok és vállalkozói szerződések addigi rugalmassága.
  • A Covid-19 járvány alatt 2020 májusától már nem teljesítményalapon kapnak pénzt az országos kasszából, hanem az előző hónapok alapján kapnak átlagfinanszírozást.

A hálapénz egyébként nem tűnt el, ugyanis az ellátottak továbbra is szeretnék megvenni a jobb ellátást. Van olyan lehetőség, hogy a borítékot nem a kórházban adják át. Előfordul, hogy a pénzt a hivatalosan átadható összeghatárú (jelenleg maximum 8370 forintos) ajándékba rejtik. A legegyszerűbb megoldás persze az, hogy a szükségesnél gyakrabban hívják be a várandóst a magánellátásba, ahol így részletekben és számla ellenében ugyan, de végül mégis befizetheti a korábban egy összegben a szülés után átadott a hálapénzt - írja a 24.

"Persze, hogy nem tűnt el a hálapénz. Kiszámlázom. Ennyi"

- mondta egy szakember, aki a neve elhallgatását kérte. Tovább nehezíti a munkaerőhiányt, hogy egyre több egészségügyi dolgozó tér át kizárólag a magánegészségügybe, ahol jóval többet kereshetnek. Ennek nemcsak a betegek, hanem az orvosok is megisszák a levét.

"Nem bírjuk. Ez az igazság. A vezető orvos még csak alhat pár tíz percet ügyeleti időben, de a rezidens egy percet sem. A rezidensek kizsákmányolása tartja életben, pontosabban lélegeztetőgépen a magyar szülészeti ellátást"

- nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő orvos. A cikk azt is firtatja, hogy a szakemberhiány rosszabb minőségű állami ellátást eredményez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A Covid után most egy új járvány miatt hirdetett globális vészhelyzetet a WHO, Magyarországot is elérheti a betegség
Az eddigi 0,2 százalék helyett már 3 százalékos a mortalitás. Ráadásul az új vírus most először szexuális úton is képes terjedni.


A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy

a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.

Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.

Az idei év elején indult új járvány azonban sokkal súlyosabbnak ígérkezik.

Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 14 ezer fertőzöttet és 524 halálesetet regisztráltak, és a vírus már olyan afrikai országokban is megjelent, ahol korábban soha nem fordult elő. A jelenlegi variáns most először terjed szexuális úton is, és fiatal nőket és férfiakat egyaránt érint, miközben virulensebb és halálosabb is lett –

míg két éve a fertőzöttek 0,2 százaléka halt bele, most ez az arány már 3 százalék körül mozog.

Bár a majomhimlő ellen létezik két oltás is, a WHO nemrég felszólította a gyártókat, hogy gyorsított eljárásban nyújtsanak be kérelmet a vakcinák elfogadtatására. Boldogkői Zsolt biológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője az RTL Híradójának elmondta, hogy a betegség várhatóan Európában és Magyarországon is felbukkan majd, de egyelőre csak azoknak javasolja a Magyarországon is elérhető védőoltást, akik Afrikába utaznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Akár bele is halhatunk, ha nem szexelünk rendszeresen – állítja egy friss tanulmány
Legalábbis egy új kutatás szerint. A szex hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. július 31.



Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.

Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.

„A szexuális aktivitás fontos az általános kardiovaszkuláris egészség szempontjából, mivel csökkenti a szívritmus változékonyságát és növeli a véráramlást”

– írják a szerzők.

„Eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a szélesebb értelemben vett szexuális aktivitás enyhítheti az életkorral és a betegségek előrehaladtával járó funkcióvesztést”

– teszik hozzá.

A következtetésekhez a kutatók 14,542 amerikai adatát elemezték, amelyeket egy 2005 és 2010 között végzett nemzeti egészségügyi felmérés során rögzítettek. Összesen 2,267-en adtak részletes információt szexuális életükről, közülük 94.4 százalék havonta legalább egyszer hódol az örömöknek, míg 38.4 százalék heti több alkalommal is megteszi.

Korábbi tanulmányok szerint

az átlagos amerikai felnőtt évente 54 alkalommal, vagyis körülbelül heti egyszer szexel,

így a kutatók azokat a személyeket, akik hetente több mint egyszer élnek nemi életet, magas, míg azokat, akik ritkábban, alacsony szexuális aktivitású csoportba sorolták.

Általánosságban a ritkán szexelő nők 1.7-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból 2015 végéig, mint azok, akik gyakrabban bújtak ágyba.

Fontos megjegyezni, hogy ez a hatás dózisfüggő mintát követett, vagyis minél kevesebbszer szexelt egy nő, annál nagyobb volt a halálozási kockázata. Bár a férfiaknál nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók meglepve figyelték meg, hogy a szex enyhíti a depresszió negatív egészségügyi hatásait mindkét nemnél.

Valóban, a kockázati tényezők, mint például az elhízás, idősebb kor és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz figyelembevételével a kutatók megállapították, hogy

a depresszióval küzdő emberek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg a követési időszak alatt, ha ritkán éltek nemi életet.

Fontos megjegyezni, hogy ezekből a korrelációkból nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni, bár korábbi kutatások kimutatták, hogy

az emberek hajlamosak javuló hangulatot és nagyobb életcélt érezni a szex utáni napon, ami hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.

Ezek az eredmények összhangban vannak egy izraeli felnőttekkel végzett kisebb tanulmánnyal, amely szerint a gyakoribb szex jobb túlélési esélyeket eredményezett szívrohamot átélt embereknél.

Összességében tehát a tanulmány szerzői nem állítják, hogy egy heti hancúr megmentheti az életét, de ezen bizonyítékok alapján biztosan nem árt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kunetz Zsombor reagált arra, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban leállt az akut mellkassebészeti ellátás
A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk. Ezt írta a Facebook-oldalán.
Fotó: ATV - szmo.hu
2024. május 26.



Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.

"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."

- kezdte sorait Kunetz.

A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk.

"A Győri Petz Aladár Megyei Kórház a nyugat-magyarországi régió legnagyobb traumacentruma volt, idáig. Itt a hagyományos baleseti sebészet mellett megtalálható mellkas- és idegsebészet is, ahová nemcsak a megyéből, hanem szinte az egész észak-balatoni rész betegeit is ellátták. Eddig. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy azon betegek ellátása, akik valamely baleset, vagy egyéb megbetegedés miatt sürgős mellkassebészeti ellátásra szorulnak, most Győr helyett a sokkal messzebb levő valamely budapesti, vagy a Szombathelyi Megyei Kórházba kell vinni, ha odaér még élve."

A szakorvos szerint a baleseti ellátásban közismert az "aranyóra" fogalma, amely tömören azt jelenti, hogy a baleset bekövetkeztétől, ha egy órán belül a beteg a definitív - azaz a sérülésének megfelelő - ellátóhelyre kerül, akkor a túlélés kilátásai jelentősen növekednek.

"Nem véletlen az sem, hogy - emlékezzünk csak! - Robert Ficot nem a fővárosi, a pozsonyi traumacentrumba, szállították annak nagyobb távolsága miatt, hanem a besztercebányaiba. Az ok pontosan ez volt, a minél előbbi definitív, végleges ellátóhelyre való szállítás.

Ez ma nem lehetséges mellkassebészeti sérülés esetén egész Közép-Dunántúl és Nyugat-Magyarország egy jelentős részén.

- írta a közösségi oldalán Kunetz Zsombor.

Ehelyett a betegeket annak az Országos Mentőszolgálatnak kellene elszállítania a minimum egy órára levő valamely egyéb ilyen betegeket is ellátó intézménybe, amely éppen szoftvert frissít."

- tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egészségügyi figyelmeztető jelzést tenne a McDonald's egyik termékére a Michelin-csillagos séf
Curtis Stone szerint az egyik termék kifejezetten káros lehet az egészségre, akár már rövid távon is. Mindemellett tippeket is adott a kiegyensúlyozottabb táplálkozásra.


Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.

Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.

A szakácsot a McDonald's egyik (időszakosan Magyarországon is kapható) terméke, a Double Big Mac aggasztja.

Stone szerint ezt a hamburgert egészségügyi figyelmeztetéssel kellene ellátni, azaz olyan jelzéssel, ami felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy amit eszik, különösen káros lehet az egészségére.

Amint azt a neve is mutatja, a Double Big Mac egy olyan, alaphelyzetben sem kis hamburger, amiben a megszokotthoz képest is kétszer több hús található.

A séf természetesen nem tartja életveszélyesnek az időnkénti "mekizést", de azt gondolja, hogy egy hamburgerben négy húspogácsa egyszeri alkalommal is megterhelő lehet a szervezet emésztőrendszerének.

„Egyes cégek egészen nevetséges dolgokat szolgálnak fel, őrült kalóriabevitellel, és egyszerűen nem tudom, hogyan tehetik meg ezt rendszeresen a fogyasztókkal”

– fakadt ki Curtis Stone.

A híres szakács emellett tanácsokat is igyekszik adni, hogy mit kell tenni a kiegyensúlyozott étrendért. „Gondoskodjunk arról, hogy egyensúlyban tartsátok a dolgokat. Fontos volna, hogy többször együnk, de kisebb adagokat. Fontos a böjt, sokan beszélnek róla, és azt gondolom, hogy rendben van ez a módszer is. De arra ebben az esetben is figyeljünk, hogy ne éheztessük túl magunkat.”

Stone egy nagyon fontos mondattal összefoglalja "ars poeticáját" az étkezésről:

„Mindig olyan dolgot együnk, ami a földből jött, és ne olyat, ami a csomagolásból!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk