Egy új kutatás szerint, a rémálmok gyakori előfordulása idősebb korban, a Parkinson-kór jele lehet - írja a Science Alert. A nyomasztó álmokat már korábban is összefüggésbe hozták betegségek kialakulásával, de ez az első alkalom, hogy a Parkinson-kórnál is kimutatták.
A kutatók 3818 idősebb, átlagos agyműködésű férfi egészségét követték nyomon 12 éven át, majd megállapították, hogy azoknál, akik gyakori rémálmokat éltek meg, kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki Parkinson-kór.
A kutatás eredménye arra utalhat, hogy hamarabb diagnosztizálhatják a betegséget az idős férfiaknál, ha az álmaikról kérdezgetik őket. A korai felismerésnek köszönhetően pedig megfelelő kezelésekkel segíthetnek a beteg fizikai tüneteinek, például a remegés, a merevség és a lassúság csillapításában.
A betegség legaljasabb tulajdonsága, hogy általában mire diagnosztizálják, már túl késő a kezelés, hiszen a beteg addigra már az agytörzs egy részében a dopamint felszabadító neuronok 60-80 százalékát elvesztette.
„Bár további kutatásokat kell végeznünk ezen a területen, a rémálmok jelentőségének azonosítása jelezheti, hogy azoknak az egyéneknek, akik idősebb korban - nyilvánvaló kiváltó ok nélkül - változást tapasztalnak az álmaikban, orvosi tanácsot kellene kérniük”
- nyilatkozta Abidemi Otaiku neurológus, a brit Birminghami Egyetemről.
Ezt korábbi tanulmányok is alátámasztják, miszerint a Parkinson-kórban szenvedők négyszer nagyobb valószínűséggel tapasztalnak gyakori rémálmokat, mint az átlag, egészséges emberek.
A nők életük korai szakaszában jelentősen többször tapasztalnak rendszeres rémálmokat, de 65 éves koruk után a férfiak kezdenek felzárkózni a statisztikákban. A Parkinson-kóros férfiaknak általában több nyugtalanító álmuk van, mint a Parkinson-kóros nőknek, de hogy ez miért van így, egyelőre nem világos a kutatók számára sem.
Egy új kutatás szerint, a rémálmok gyakori előfordulása idősebb korban, a Parkinson-kór jele lehet - írja a Science Alert. A nyomasztó álmokat már korábban is összefüggésbe hozták betegségek kialakulásával, de ez az első alkalom, hogy a Parkinson-kórnál is kimutatták.
A kutatók 3818 idősebb, átlagos agyműködésű férfi egészségét követték nyomon 12 éven át, majd megállapították, hogy azoknál, akik gyakori rémálmokat éltek meg, kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki Parkinson-kór.
A kutatás eredménye arra utalhat, hogy hamarabb diagnosztizálhatják a betegséget az idős férfiaknál, ha az álmaikról kérdezgetik őket. A korai felismerésnek köszönhetően pedig megfelelő kezelésekkel segíthetnek a beteg fizikai tüneteinek, például a remegés, a merevség és a lassúság csillapításában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy
a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.
Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.
Az idei év elején indult új járvány azonban sokkal súlyosabbnak ígérkezik.
Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 14 ezer fertőzöttet és 524 halálesetet regisztráltak, és a vírus már olyan afrikai országokban is megjelent, ahol korábban soha nem fordult elő. A jelenlegi variáns most először terjed szexuális úton is, és fiatal nőket és férfiakat egyaránt érint, miközben virulensebb és halálosabb is lett –
míg két éve a fertőzöttek 0,2 százaléka halt bele, most ez az arány már 3 százalék körül mozog.
Bár a majomhimlő ellen létezik két oltás is, a WHO nemrég felszólította a gyártókat, hogy gyorsított eljárásban nyújtsanak be kérelmet a vakcinák elfogadtatására. Boldogkői Zsolt biológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője az RTL Híradójának elmondta, hogy a betegség várhatóan Európában és Magyarországon is felbukkan majd, de egyelőre csak azoknak javasolja a Magyarországon is elérhető védőoltást, akik Afrikába utaznak.
A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy
a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.
Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.
Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.
„A szexuális aktivitás fontos az általános kardiovaszkuláris egészség szempontjából, mivel csökkenti a szívritmus változékonyságát és növeli a véráramlást”
– írják a szerzők.
„Eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a szélesebb értelemben vett szexuális aktivitás enyhítheti az életkorral és a betegségek előrehaladtával járó funkcióvesztést”
– teszik hozzá.
A következtetésekhez a kutatók 14,542 amerikai adatát elemezték, amelyeket egy 2005 és 2010 között végzett nemzeti egészségügyi felmérés során rögzítettek. Összesen 2,267-en adtak részletes információt szexuális életükről, közülük 94.4 százalék havonta legalább egyszer hódol az örömöknek, míg 38.4 százalék heti több alkalommal is megteszi.
Korábbi tanulmányok szerint
az átlagos amerikai felnőtt évente 54 alkalommal, vagyis körülbelül heti egyszer szexel,
így a kutatók azokat a személyeket, akik hetente több mint egyszer élnek nemi életet, magas, míg azokat, akik ritkábban, alacsony szexuális aktivitású csoportba sorolták.
Általánosságban a ritkán szexelő nők 1.7-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból 2015 végéig, mint azok, akik gyakrabban bújtak ágyba.
Fontos megjegyezni, hogy ez a hatás dózisfüggő mintát követett, vagyis minél kevesebbszer szexelt egy nő, annál nagyobb volt a halálozási kockázata. Bár a férfiaknál nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók meglepve figyelték meg, hogy a szex enyhíti a depresszió negatív egészségügyi hatásait mindkét nemnél.
Valóban, a kockázati tényezők, mint például az elhízás, idősebb kor és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz figyelembevételével a kutatók megállapították, hogy
a depresszióval küzdő emberek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg a követési időszak alatt, ha ritkán éltek nemi életet.
Fontos megjegyezni, hogy ezekből a korrelációkból nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni, bár korábbi kutatások kimutatták, hogy
az emberek hajlamosak javuló hangulatot és nagyobb életcélt érezni a szex utáni napon, ami hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.
Ezek az eredmények összhangban vannak egy izraeli felnőttekkel végzett kisebb tanulmánnyal, amely szerint a gyakoribb szex jobb túlélési esélyeket eredményezett szívrohamot átélt embereknél.
Összességében tehát a tanulmány szerzői nem állítják, hogy egy heti hancúr megmentheti az életét, de ezen bizonyítékok alapján biztosan nem árt.
Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.
Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.
"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."
- kezdte sorait Kunetz.
A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk.
"A Győri Petz Aladár Megyei Kórház a nyugat-magyarországi régió legnagyobb traumacentruma volt, idáig. Itt a hagyományos baleseti sebészet mellett megtalálható mellkas- és idegsebészet is, ahová nemcsak a megyéből, hanem szinte az egész észak-balatoni rész betegeit is ellátták. Eddig. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy azon betegek ellátása, akik valamely baleset, vagy egyéb megbetegedés miatt sürgős mellkassebészeti ellátásra szorulnak, most Győr helyett a sokkal messzebb levő valamely budapesti, vagy a Szombathelyi Megyei Kórházba kell vinni, ha odaér még élve."
A szakorvos szerint a baleseti ellátásban közismert az "aranyóra" fogalma, amely tömören azt jelenti, hogy a baleset bekövetkeztétől, ha egy órán belül a beteg a definitív - azaz a sérülésének megfelelő - ellátóhelyre kerül, akkor a túlélés kilátásai jelentősen növekednek.
"Nem véletlen az sem, hogy - emlékezzünk csak! - Robert Ficot nem a fővárosi, a pozsonyi traumacentrumba, szállították annak nagyobb távolsága miatt, hanem a besztercebányaiba. Az ok pontosan ez volt, a minél előbbi definitív, végleges ellátóhelyre való szállítás.
Ez ma nem lehetséges mellkassebészeti sérülés esetén egész Közép-Dunántúl és Nyugat-Magyarország egy jelentős részén.
Ehelyett a betegeket annak az Országos Mentőszolgálatnak kellene elszállítania a minimum egy órára levő valamely egyéb ilyen betegeket is ellátó intézménybe, amely éppen szoftvert frissít."
Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.
"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."
- kezdte sorait Kunetz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egészségügyi figyelmeztető jelzést tenne a McDonald's egyik termékére a Michelin-csillagos séf
Curtis Stone szerint az egyik termék kifejezetten káros lehet az egészségre, akár már rövid távon is. Mindemellett tippeket is adott a kiegyensúlyozottabb táplálkozásra.
Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.
Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.
A szakácsot a McDonald's egyik (időszakosan Magyarországon is kapható) terméke, a Double Big Mac aggasztja.
Stone szerint ezt a hamburgert egészségügyi figyelmeztetéssel kellene ellátni, azaz olyan jelzéssel, ami felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy amit eszik, különösen káros lehet az egészségére.
Amint azt a neve is mutatja, a Double Big Mac egy olyan, alaphelyzetben sem kis hamburger, amiben a megszokotthoz képest is kétszer több hús található.
A séf természetesen nem tartja életveszélyesnek az időnkénti "mekizést", de azt gondolja, hogy egy hamburgerben négy húspogácsa egyszeri alkalommal is megterhelő lehet a szervezet emésztőrendszerének.
„Egyes cégek egészen nevetséges dolgokat szolgálnak fel, őrült kalóriabevitellel, és egyszerűen nem tudom, hogyan tehetik meg ezt rendszeresen a fogyasztókkal”
– fakadt ki Curtis Stone.
A híres szakács emellett tanácsokat is igyekszik adni, hogy mit kell tenni a kiegyensúlyozott étrendért. „Gondoskodjunk arról, hogy egyensúlyban tartsátok a dolgokat. Fontos volna, hogy többször együnk, de kisebb adagokat. Fontos a böjt, sokan beszélnek róla, és azt gondolom, hogy rendben van ez a módszer is. De arra ebben az esetben is figyeljünk, hogy ne éheztessük túl magunkat.”
Stone egy nagyon fontos mondattal összefoglalja "ars poeticáját" az étkezésről:
„Mindig olyan dolgot együnk, ami a földből jött, és ne olyat, ami a csomagolásból!”
Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.
Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
