A magyarok 26 százaléka rossznak ítéli meg a saját mentális egészségét
Március 20. a boldogság nemzetközi világnapja, a mentális jóllétről azonban nem csak ezen az egy napon érdemes beszélni: az elmúlt évek egyik legfontosabb felismerése, hogy a lelki egészségünkre legalább úgy oda kell figyelnünk, mint a fizikai állapotunkra. Érdekes módon az északi félgömbön ez a dátum jelöli a tavasz kezdetét is. A szürke, sötét tél után joggal számíthatunk arra, hogy boldogságszintünk ebben az időszakban megemelkedik, ez pedig jórészt a napfénynek köszönhető.
Boldogságunkért és hangulatunkért jelentős részben a hormonjaink, köztük is elsősorban egy szerotonin nevű hormon felelős, amit gyakran neveznek „jó-érzés“ hormonnak is. A szerotoninszint boldogságunk és elégedettségünk mellett arra is hat, hogyan küzdünk meg a stresszel. A szerotonin szintünket pedig nagy mértékben befolyásolja a fény, különösen a napfény. Egy hat éven át tartó, 16 ezer fővel elvégzett kutatás bizonyította, hogy az időjárás tényezői közül a hangulatunkra és az észlelt stresszre leginkább a napfény van hatással. A természetes fény „hangulatjavítóként“ hat, segít enyhíteni a depresszív és szorongásos tüneteket, akár a szabadban élvezzük a tavaszi napsugarakat, akár az otthonunkban érezzük a napfényt.
Nem véletlen, hogy a mentális egészség szempontjából az otthonunkban a legfontosabb tényezőknek a friss levegőt (78%) és a napfény mennyiségét (69%) tartjuk, mindkettő megelőz még olyan tényezőket is, mint például a privát szféra biztosítottsága (48%) vagy a kényelmes bútorok (40%).
A szerotonin szoros kapcsolatban áll a melatoninnal, így hatással van az alvásunk minőségére is - ha alacsony a szerotoninszintünk, az érthető módon ingerlékenységhez, kimerültséghez vezet – a magyarok 40 százaléka fáradtnak érzi magát az olyan helyiségekben, ahol nincs elegendő napfény, viszont 55 százalékuk észleli magán, hogy ha napközben elegendő napfényhez jut az otthonában, az javítja az alvásminőségét – derül ki a VELUX kutatásból.
„A mentális jóllétet és különösen a hangulatot egy rendkívül összetett rendszerként kell elképzelni, amire minden körülöttünk lévő tényező hat valamilyen szinten” – fejtette ki Fuller Bianka, pszichológus.
„Értelemszerűen minél több az üvegfelület egy otthonban, annál több természetes napfény áramlik be az adott helyiségbe – azonban korántsem mindegy az ablakok elhelyezkedése sem. Kevesen tudják, de a tetőtéri ablakok kétszer annyi fényt engednek be, mint a vertikális nyílászárók. Ráadásul a tetőtéri ablakok a nap természetes mozgásával a fény változását is beengedik az otthonunkba, támogatva ezzel a cirkadián ritmust, ami elősegíti a jobb alvást és jelentős mértékben hozzájárul a mentális egészség megőrzéséhez” – fejtette ki Ritea Noémi, a VELUX magyar és román piacért felelős igazgatója.
