Álldogált magában a semmi közepén a Szent Rókus templom, aztán lassan köré nőtt Pest
Európa, és Magyarország történetének is a legsötétebb időszakai a háborúkhoz és a régen még gyógyíthatatlan járványokhoz kapcsolódnak.
Amikor az ember a zajos Rákóczi úton jár, nehéz elhinni, hogy valamikor a környéken szántóföld terült el, a közelben pedig rév volt, és a mai Blaha Lujza tér mögötti területen kisebb tó vize hömpölygött.
És azt is nehéz ma már elképzelni, hogy a Rákóczi út egyik ikonikus épülete, a Szent Rókus templom is egy rettenetes járványra emlékeztet, és miatta épült fel.
Az 1700-as évek elején, a Rákóczi-szabadságharc idején ugyanis Magyarországon pestis pusztított, és becslések szerint több százezer áldozatot követelt – jóval többet, mint az éveken át tartó szabadságharc.
A pesti túlélők hálából kis kápolnát emeltettek a Hatvani-kapun túl, egy akkor még nem lakott területre. A Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére épült templom 1711-ben (az egyik forrás szerint egy hónap alatt) készült el, és a korabeli leírások szerint egyszerű és szerény volt a berendezése.
Miért pont Rókus és Rozália?
Egyrészt a kápolna szomszédságában elterülő szántóföldet Rókusmezőnek hívták, a Szent Rozália tiszteletére adományozott szántóföld pedig a mai Ludovika Akadémia és a füvészkert helyének egy részén terült el.
Másrészt Rókus a pestisbetegek védőszentje volt, Rozália pedig állítólag járvány idején segített.
A legenda szerint Roché (olasz nevén Rocco, nálunk Rókus) francia területen született, és miután felnőtt, a vagyonát szétosztotta a szegények között, majd Rómába zarándokolt. A legenda szerint a közben kitört pestisjárvány ideján a kereszt jelével gyógyította meg a betegeket. Amikor pedig elkapta a borzalmas kórt, egy angyal vigyázott rá, és egy kutya gondoskodott róla.
A XV. században lett a pestises betegek védőszentje.
Rozália is vagyonos családba született 1130-ban, de ő a vallásnak szentelte az életét, Palermó mellett a Monte Pellegrinón talált egy rideg barlangot, odaköltözött. A legenda szerint szüntelenül imádkozott, és 1166-ban imádság közben érte a halál, miközben jobb kezében egy feszületet tartott. 500 évvel később egy pestisjárvány idején találták meg földi maradványait a barlangban. „Járványos betegségek ellen azóta is sokan érezték hathatós közbenjárását. Palermó védőszentje lett 1927-ben, XI. Piusz pápa rendeletére” - írja a katolikus.hu.
A pestisnek három típusát írták le: a szeptémiás pestist (ez biztos halált jelent) a bubópestist és a tüdőpestist. A legsúlyosabb járvány a 14. században tört ki, volt olyan város Európában, ahol a lakosság negyede maradt csak életben.
Még a 18. században is kitört egy-egy pestisjárvány, Magyarországon utoljára 1738-tól söpört végig.
A kápolna építése után néhány évtizeddel elhatározták, hogy kibővítik. Az 1740-es években az újabb pestsjárvány miatt szünetelt az átépítés, végül az 1750-es években elkészült a harangtornya és a homlokzatot díszítő 9 szobor.
Bár már jóval korábban elhatározták, hogy kórházat építenek a templom mellé, az alapkő letételéig évtizedeket kellett várni. Erre 1781. május 3-án került sor, ám az ispotályt csak az 1790-es évek közepén építették fel.
Az alábbi képeken a kápolna és a kórház, illetve az épültek környezete látható a XVIII. század végén, 1834-ben, valamint 1870-ben. A 4. képen az 1890-es évek első felében látható a kápolna és a kórház (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.055), az 5. képen pedig 1956-ban, az utcai harcok után.





A képek forrása: Mek.oszk.hu és a Fortepan.
„A Gyöngytyúk-utcára (ma Gyulai Pál-utcára) néző egyszerű külsejű, kétemeletes kórház és szegényház épület építését Tuschl Sebestyén és Heppler Ferenc kurátorok ellenőrzése mellett Kardetter Tamás teljesítette. Az építés történeti emlékét a kórház mai főbejáratának kapualjában elhelyezett vörösmárványtábla őrzi e vésett szöveggel: FRANCISCO. II. M. THERESIA. AuGG: CONJUGIBUS. JOSEPHO. ARCHIDUCE. REG. LOCUmt: STRENUI. CIVES. PESTANI. INTRA. BIS. QUINQUE. ET. UNUM. MENSES. ARDUIS. LICET. BELLI. GALLICI. TEMPORIBUS. HANC. FABRICAM. CONATU. PIO. SOLERTI. MUNIFICO. AD. FASTIGIUM. ET. HUNC. DECOREM. EVEXERUNT. M. DCC. XC. VI. A mai épület magva, vagyis főhomlokzati szárnya e fölirat szerint a pesti polgárok szorgos munkájával a francia háborús viszonyok dacára tizenegy hónap alatt került tető alá 1796-ban” - olvasható a Szent Rókus templom honlapján.
A kórházat az építésekor összekötötték a templommal, e szárnyépület földszintje főbejárati kapu és kapus lakás volt. A főbejárat, a mai ablak kőből faragott, copf stílusú kapukeretén a következő feliratot helyezték el: PESTANUM CALAMITOSORUM DOMICILIUM (a gyámoltalan szerencsétlenek pesti menháza).
A kapu fölé pedig egy megrendítő, jelképes jelenet került: idősebb nő elhagyott, ruhátlan férfi beteget gondoz, baloldalt mankós öreg koldus könyörög alamizsnáért rózsafüzért mormolva, jobb oldalt szelíd arcú nő ölében galambbal ül elmélázva pénzt ontó zsák mellett.
Az allegorikus alakokba tömörített szimbolikus gondolat sorozat félreérthetetlenül az épület alapításának céljára, hivatására, és az alapító összeget felajánló személyekre utal; és egyesek szerint a középső domborműben valójában a fő adományozót, Tauschnét ábrázolták, mint irgalmas asszonyt.




Hogy mekkora szükség volt a kórházra, azt az is jelzi, hogy 1798-ban nyitották meg, és az 1800-as évek elején már 2000 beteget kezeltek itt.
A templom 1838-ban újabb tragédia színhelye volt, amikor a rettenetes pesti árvíz zajlott. A kápolna falán most is látható az akkori vízállást jelző kis tábla.
A szobrokat a homlokzatról 1908-ban újonnan faragottakra cserélték.
1945 januárjában, Budapest ostroma alatt megsérült, a szentélye elpusztult, a boltívek beomlottak, és a helyreállításakor fedezték fel, hogy a szentély alapja eredetileg egy háromlevelű lóhere alakú, kora keresztény imahely, egy cella trichora volt. (Cella trichorát Óbudán láthattok egy útkereszteződésben, erről később még írunk.)
Az 1950-es években restaurálták a templomot, az 1970-es években visszaállították a barokk boltozatot.
Ma a forgalmas Rákóczi úton sétálva a nyugalom kis szigetékent hat az épület.