"Más lett a felfogás arról, hogy mit gondolunk képregénynek"
A képregény kerül középpontba az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat című programsorozatának május 31-i alkalmán.
A KÉP–REGÉNY–TÖRTÉNET – A 9. művészet ikonjai Magyarországon című kiállításhoz kapcsolódó eseményről Szűts-Novák Ritával és Szép Eszterrel, a kiállítás kurátoraival Szilágyi Magdolna beszélgetett.
A törökfejes kopja, rajz. Zórád Ernő, OSZK
- Hogyan kezdődött a képregény?
Szűts-Novák Rita: - Többféle álláspont létezik, az egyik legtágabb értelmezés szerint már az őskorban készült barlangrajzok is képregénynek számítottak, mivel az ősemberek több, egymás utáni képpel fejezték ki gondolataikat. Egy szűkebb nézet alapján viszont a képregény a buboréktól kezdődött, ami 1896-ban jelent meg először, Amerikában.
Az első igazi, buborékos képregény Pulitzer József sajtómágnás újságjában, a World vasárnapi számában jelent meg a Yellow Kid főszereplésével.
- Magyarországon ki volt a képregényírás úttörője?
Szűts-Novák Rita: Egyértelműen Cs. Horváth Tibor, ugyanis a klasszikus művek ötven százalékát ő dolgozta fel képregényként. A rajzolók közül Korcsmáros Pál nevét emelném ki, aki a szépirodalmi művek alapján készült képregények közel felét megrajzolta, de kiemelkedő Zórád Ernő és Sebők Imre munkássága is.
A szőke ciklon, rajz. Korcsmáros Pál, OSZK
- Kiknek szóltak ezek a képregények?
Szűts-Novák Rita: Az adaptációs képregények aranykora 1957-re tehető, ekkor jelent meg a Füles rejtvényújság első száma, amit egyértelműen a fiataloknak szántak. Ugyanakkor mivel ezek a képregények klasszikus irodalmi művekről szóltak, nem csak a fiatalok olvasták, hanem öt évtől kilencvenkilencig mindenki. Mégis leginkább talán a középosztályt célozták meg, azokat, akiknek igénye volt az újság- és képregényolvasásra, illetve a rejtvényfejtésre. A képregény történetében az egész ’57-es év az ’56-os forradalomra adott válasz. Több társadalmi osztályt kívántak megcélozni és ezáltal a lehető legtöbb embert szórakoztatni. Ezen kívül ebben az évben indult meg a magyar televízió sugárzása, márciusban pedig kihúzták az első lottószámokat.
- Milyen jelentősége van annak, hogy klasszikus könyvek jelentek meg képregény formájában?
Patonai Anikó Ágnes: A mai értelemben vett képregény magyarországi meghonosítása tulajdonképpen az irodalomnak köszönhető. Gugi Sándor állt elő azzal az ötlettel, hogy a Classics Illustrated mintájára itthon is jelentessék meg a klasszikus irodalmi művek képregény változatait, így a kommunista vezetés is eltűrte a képregényt. A legkomolyabb érv a képregényes feldolgozások mellett az volt, hogy azok segítenek a fiatalok olvasóvá nevelésében.
- Hogyan fogadták ezeket?
Patonai Anikó Ágnes: A képregények sikeresek voltak, Arató Antal könyvtáros szerint pedig népszerűbbekké váltak azok a kevésbé ismert művek, például Jókai Mór egyes regényei, amelyeknek készült képregényes feldolgozása.
A képen: Patonai Anikó Ágnes
- A feldolgozások közül melyik a kiállítás legkülönlegesebb darabja?
Patonai Anikó Ágnes: Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem címen ismert eposzát emelném ki. Egyfelől azért, mert ez a legrégibb és a legértékesebb kötet a kiállításon, másrészt pedig azért, mert annak ellenére, hogy teljesen távol áll a képregénytől, a címlapot díszítő metszet a kép és szöveg különleges összjátékára épít. A mű eredetileg az Obsidionis Szigetianae címet viselte és egy kötetkompozíció részeként jelent meg Bécsben, 1651-ben. A kötet címlapja a 17. századi magyar nyelvű könyvkiadás egyik legszebb kivitelezésű, magas színvonalon elkészített metszete, amelynek készítője feltehetően Zrínyi személyes utasításait követte. Látható rajta egy páncélba öltözött, sisakos férfi, aki a hajóját irányítja és az árbocvitorlán olvasható felirattal megnevezi magát: Adriai tengernek Syrenaia gróf Zrínyi Miklós. Enélkül az ábrázolás, vagyis maga a kép nehezen értelmezhető lenne, ahogy önmagában a cím is, ha nem ebben a képi kontextusban jelenne meg. Szerepel rajta Zrínyi jelmondata is: Sors bona nihil aliud. A korabeli befogadó a következőképpen olvashatta ezt a címlapot: szilárd, eltökélt hős, heroikus vállalkozásba - egy eposz megírásába - kezd, amelynek során számos kihívás és veszély vár rá. A Szigeti veszedelem alapján készült képregény 1966-ban jelent meg a Fülesben, természetesen Cs. Horváth Tibor átiratában, Zórád Ernő rajzaival.
- A képregények mitől népszerűek napjainkban is?
Szép Eszter: Amikor népszerűségről beszélünk, két dolgot el kell választanunk. Egyrészt hihetetlen népszerűek a szuperhősöket felvonultató történetek: szinte mindenkinek elsőre ez a karaktertípus jut eszébe, ha képregényekre gondol. Azonban ez egy filmes asszociáció, és nem feltétlenül képregényes élményekre épül. A másik dolog, hogy valóban úgy látom, a képregények népszerűbbek, mint az elmúlt években. Igen sokan olvasnak világviszonylatban mangát, azaz keleti típusú képregényt, de az angol nyelvű képregényeknek is globális a piaca.
A népszerűség egyik oka talán az, hogy ma szeretünk sorozatokban gondolkodni, és hosszabb történeteket követni akár könyvben, akár filmen, a képregény pedig eredendően epizodikus és sorozatban jelenik meg.
A másik ok, hogy ma már a bennünket körülvevő világban nem válik el egymástól a kép és a szöveg. Bármely weboldal vagy nyomtatott sajtótermék ezek együttélésére épít, így azokat az egész oldalt pásztázó majd részleteket silabizáló stratégiákat használjuk, amelyeket a képregényolvasáskor is.
Felvidéki Miklós, Noname, szifonline.hu, 2017
- Elismert műfaj?
Szép Eszter: Magyarországon egyértelműen egy szubkultúrához köthető, kevesen olvassák alkalmanként, és nem sokan tudják, hogy mennyire sokféle. A képregényes elismerés, az Alfabéta-díj is leginkább ennek a szubkultúrának jelzés. Ha az elismertséget díjakhoz kötjük, akkor azt figyelhetjük meg, hogy a kifejezetten képregényes díjakon túl, amilyen az amerikai Eisner-díj vagy a francia Angouleme-i fesztivál képregénydíja, a képregények irodalmi díjakat is kapnak. Az amerikai National Book Awardot, tehát nemzeti könyvdíjat ifjúsági regény kategóriában 2016-ban egy képregény kapta, az első fekete szenátor, John Lewis életét feldolgozó trilógia, a March harmadik része (írta John Lewis és Andrew Aydin, rajzolta Nate Powell), vagy Nagy-Britanniában a Costa Book Awartd életrajzi kategóriájának első helyezettje 2012-ben képregény lett. Ez a Dotter of Her Father's Eyes, ami James Joyce lányának, Luciának életéről szól. Itthon hasonló kategóriákban elgondolhatatlan, hogy bárki képregényt nevezzen, ahogy az is, hogy irodalmi pályázatokon képregény induljon.
- Mely témák a legnépszerűbbek napjainkban?
Szép Eszter: A magyarra lefordított képregények közül még mindig a szuperhősökről szólók a legolvasottabbak.
Arról nincs statisztika, hogy a külföldről rendelt, angol nyelvű képregények közül mely témák a legnépszerűbbek, de sejtésem szerint sokan követik az amerikai Image kiadó sorozatait. Ezek felnőtteknek szólnak, igen fontos bennük az erős vizualitás, és maguk mögött hagyják a szuperhősök világmegmentését vagy krízisét. De meg szeretném említeni, hogy a képregény könyvtárgyként, tehát nem füzetként való megjelenésével egyre népszerűbbek lettek Amerikában azok a történetek, amelyek a valóságra és történelmi eseményekre reflektálnak, esetleg társadalmi problémákat boncolgatnak.
- A kortárs képregény miben más a korábbi évtizedekben megjelentekhez képest?
Szép Eszter: Sokat változott a rajzeszközök minősége és a mai digitális technikák gyorsabb munkatempót tesznek lehetővé, de a nyomtatás minősége és ára is sokat változott. Ezen kívül más lett a felfogás arról, hogy mit gondolunk képregénynek, és mit annak céljáról. Ma már máshogy tekintenek az alkotók a kép és szöveg viszonyára, és az adaptációk (amelyekből kettőt, Lakatos István Kemény István-adaptációját és Csordás Dániel A walesi bárdokját a kortárs teremben kiállítottam) is szabadabban tekintenek az irodalmi alapanyagra.
A kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban 2018. július 26-ig látogatható.
