Hihetetlen házakra bukkantunk a rakparton sétálva
A hétvégén megrendezett Budapest100 témája 2017-ben a Rakpart volt. Különösen nagy izgalommal vártam az eseményt, ugyanis idén egykori lakásunk épülete is a nyitott házak között szerepelt.
A nosztalgiázás mellett jutott időnk arra is, hogy bekukkantsunk a Szabadság híd Vámszedő házába, és megnéztük a főváros legérdekesebb templomát és zsinagógáját is.
Idén a Rákóczi hídtól az Árpád hídig a Duna-parti lakóközösségek, intézmények az épületek korától függetlenül vettek részt a Budapest100 programbát, így hétvégén a régi paloták mellett modern és kortárs épületek is voltak a látogatható helyszínek között.
Szabadság híd és Vámszedő ház
Sétánkat a Szabadság hídon kezdtük, ami szintén az eseménysorozat egyik résztvevője volt. A hideg szélben kipirult arccal jutottunk át a pesti oldalra, ahol a hídfőnél benéztünk az északi vámszedő házba. A szűk terekben és lépcsőfordulókban megnéztük az állandó hídkiállítást, és az 1913-15-ben átépült Lánchíd egykori elemeit is megcsodálhattuk.




Belgrád rakparti aulaszerű lépcsőház és SKUBI-dobozok
A 100 éves házak felfedezését a Belgrád rakparton folytattuk a rakpart 2. számú épületét meglátogatva. Möller Károly építész egy igen különleges megoldást alkalmazott: a lépcsőház ugyanis gyönyörű aulaszerű kialakítással épült, így folyamatos ovális csigavonalban juthattunk a legfelső emeletekre.


Innen a rakparton álló MAHART Nemzetközi Jegyirodába mentünk, ahol nem csak programfüzetetet kaptunk, hanem forgatós montázs játékokon keresztül azt is megnézhettük, hogyan változott Budapest rakpartjainak képe az utóbbi két évszázad során. Budára menet pedig néhány SKUBI-dobozba is bekukucskáltunk, amelyekből összesen húszat helyeztek ki a Duna mindkét partjára. A mini kiállítótérbe lesve megelevenedtek a 100 évvel ezelőtti látképek, nagyjából azokon a helyszíneken, ahol az eredeti fotók is készültek.

Szilágyi Dezső téri templom és szecessziós ház
Budán a Batthyány tér, pontosabban a Szilágyi Dezső tér felé vettük az irányt. Itt először Budapest egyik legszebb református templomát látogattuk meg. A Petz Samu által épített, vöröstéglás, színes Zsolnay-cserepes templom már régóta vonzott. A neogótikus stílusú, pentagon alaprajzú épület különlegessége, hogy belsejében az oltár középen helyezkedik el, amit körbevesznek a padsorok. A vezetett épületbejáráson meghallgathattuk az orgona zengő hanzját, és megtudtuk, hogy itt kötött házasságot többek közt 1915-ben Ady Endre, 1940-ben pedig a kormányzó fia, Horthy István is.



A templom mögött álló egyik csodaszép szecessziós épületbe is bejutottunk. A lépcsőháznál Kétségtelenül jobban tetszett a ház homlokzata a sok szép kovácsoltvas dísz és a Róth Miksa műhelyében készült homlokzati üvegmozaik miatt. A gangon éppen látogatásunkkor kezdődő koncert miatt azonban érdemes volt a lépcsőházat is bejárnunk a Mérnök együttes kellemes népzenéje mellett.



Árpád fejedelem úti nosztalgia és a rejtett zsinagóga
Sétánk egyik utolsó állomása az Árpád fejedelem útja 30. volt. Ez az épület azért áll különösen közel a szívemhez, mert harminc éve ide születtem. Hatalmas élmény volt bejárni édesanyámmal a házat, aki annak idején házfelügyelőként is dolgozott itt. Elmesélte, hogyan hordta fel a vödröt a három emeletre felmosáskor. Megmutatta az is, hova tolt ki babakocsival napozni a sötét szobakonyhás lakásunkból, és visszaemlékezett arra is, ahogy a szomszédban máig üzemelő iskola csöngetéseit hallgattuk.


A háztörténeti kiállításon további érdekességeket is megtudtunk. Kiderült, hogy az épületben az 50-es évekig szintén oktatás folyt. Egy kiragasztott újságcikkben pedig megdöbbenve olvastuk, hogy az amúgy csendes házban 1956 decemberében féltékenységből elkövetett gyilkosság is történt.

A nosztalgiázás után felkerestük Budapest egy másik közelben álló érdekes vallási épületét is. A Frankel Leó utca
49. alatti bérház első pillantásra nem tűnik ki a környező házak közül. Belépve azonban rendkívüli látvány tárult a szemünk elé, a belső udvar ugyanis egy zsinagógát rejt. A neogótikus zsinagógát a U alakban veszi körbe a bérház, így a zsidó templom csak a Duna felől látható. A második emeleti körfolyosóra felkapaszkodva a zsinagóga teteje mellett mi is megcsodálhattuk a folyóra eső kilátást.



Évek óta járom a Budapest100 eseményein nyitva álló házakat, de eddig a 2017-es év felhozatala volt a legkülönlegesebb számomra. Nem vettünk részt vezetett sétákon (legalábbis nem elejétől a végéig), nem jártuk be az összes épületet és programot. A meglátogatott 100 éves házak azonban enélkül is feltárták annyi szép, rejtett részlet és érdekességet, hogy felejthetetlenné tétték ezt a napot. Nem beszélve arról, hogy az épületek megelevenedő múltja idén az én múltammal is összefonódott.
Ha te is voltál a Budapest100-on, vagy kedvet kaptál ahhoz, hogy jövőre elmenj a nyitott házakba, nyomj egy lájkot!