Ebben a budapesti kerületben találod a legtöbb Kolodko-miniszobrot
Néhány éve titokzatos, apró gerillaszobrok tűntek fel Budapest különböző pontjain. Először a Főkukac és egy minitank jelent meg a rakpart mellvédjén az első kerületben, azután Breki a Szabadság téren.
Alkotójuk Kolodko Mihály ungvári születésű szobrászművész, aki szülővárosában sok kicsi alkotást készített és helyezett el köztereken. Ma már Budapesten is számos Kolodko-miniszobor látható.
Melyik kerületben van a legtöbb? Összeszámoltuk, és a VII. kerület lett a győztes, 7 darabbal. Mutatjuk a szobrokat.
1. A búvár a New York Kávéház kulcsaival
Igen, tudjuk, csak legenda, hogy a híres és gyönyörű budapesti kávéház megnyitásakor Molnár Ferenc jelképesen a Dunába hajította a kulcsokat, hogy a kávéház többé be se zárhasson. Az épület ugyanis 1894-ben nyílt meg a földszinten elhelyezkedő kávéházzal együtt, és Molnár ekkor még csak 16 éves volt, gimnáziumba járt.
Az Osvát és a Dohány utca sarkán, a Kávéház mögött látható mini Kolodko éppen a legendába visz egy újabb csavart a kulcsot szorongató búvár figurájával.

2. Herzl Tivadar szobra
2018 októberében bukkant fel egy gerillaszobor mindenféle kommentár nélkül a Dohány utcai zsinagóga közelében, egy villanyoszlopon. Amikor odamentem lefényképezni, nekem egy turista árulta el, hogy a szobor Herzl Tivadarnak, a zsidó állam, a későbbi Izrael megálmodójának állít emléket.
Heltai Jenő unokatestvére 1860-ban született Budapesten, középiskolai tanulmányait a Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be. 18 éves volt, amikor Bécsbe költözött a családja, ott tanult jogot és irodalmat, majd egy osztrák lap párizsi tudósítója lett. Ő szorgalmazta, hogy a Szentföldön, az akkori Palesztina területén alapítsanak a zsidók saját államot. Ez az ő életében nem valósult meg, 1904-ben hunyt el.
A szobor nagyjából azon a helyen látható, ahol Herzl Tivadar szülőháza állhatott, a terület rendezése és a Nagyzsinagóga megépítése előtt.


3. Harry Houdini
Nem utcára kihelyezett szobrocska, a Király utca 11. szám alatt működő K11 Galéria és rendezvényközpont épületén belül látható, a földszinten – kizárólag a galéria nyitvatartási idejében.
A világhírű illuzionista 1874. március 24-én Budapesten született Weisz Erik néven, egy rabbi gyermekeként. Még kisgyerek volt, amikor a család az Egyesült Államokba költözött és Wisconsin államban telepedett le. 17 éves korától szabadulóművésznek készült, edzett, sportolt, gyakorolt. Miután egyre érdekesebb számaival egyre népszerűbb és ismertebb lett, Európában és az Egyesült Államokban is turnézott. Harry Houdini végül a vakbélproblémái miatt halt meg 1926. október 31-én. Máig legendás, sokféleképpen ábrázolt figura.

4. Noé bárkája
2019-ben bukkant fel ez az izgalmas alkotás, ami kis meglepetést is tartogat. Ha bekukucskálsz a Bethlen Gábor téren álló hajócskába, a szivárványt láthatod, mivel a bárka icipici üvegablakai különböző színűek.

Kattints a képre a videó lejátszásához:
A színes üvegablakok részben a közelben található Róth Miksa emlékházat és Róth Miksa falfestményt juttatják eszünkbe, részben az Istennel való szövetséget (szivárvány), részben a kerület, illetve a környék sokszínűségét.

5. Rejtő Jenő emlékszobor
A „tizennégy karátos autó” a Hevesi Sándor téren, a Rejtő Jenő utcánál, a Pesti Magyar Színház előtt látható.
Miért pont itt bukkant fel a szobor? Rejtő Jenő egy közeli házban született 1905-ben, és pont az ő tiszteletére nevezték át a közterületet Rejtő Jenő utcára. A színházakhoz való kötődése is nyilvánvaló, miután sikeres színdarabokat is írt. A hivatalos emlékműve pedig a tér (és a kőpárkány) másik oldalán áll.

És miért pont A tizennégy karátos autóra esett a választás? Talán azért, mert ez volt Rejtő egyik legnépszerűbb regénye.


6. Seress Rezső mini emlékműve
Az Akácfa utcai Kispipa falán 2019. szeptember 10-én jelent meg egy újabb mű. A Pipában zongorázó alak Seress Rezsőnek állít emléket. A híres zeneszerző és zongorista, a Szomorú vasárnap című világhírűvé vált dal szerzője ugyanis itt játszott esténként 1958 és 1968 között.
Seress Rezső innen nem messze lakott, a Dob utca 46/b-ben, egy modernista, 1939-ben épült hatemeletes lakóházban, innen, ennek az épületnek az erkélyéről vetette le magát 1986 januárjában. A zuhanást túlélte, ám a kórházban a következő öngyilkossági kísérletét már nem...


7. Szenes Hanna
Csak 23 éves volt, amikor megkínozták a Gestapo emberei, majd halálra ítélte a katonai bíróság. Szenes Hanna 1921-ben született Budapesten, és 1939-ben vándorolt ki Palesztinába a zsidótörvények elől.
1943 júniusában bevonult a brit hadseregbe. Az alapkiképzés után ejtőernyős kiképzést kapott. A feladata az lett volna, hogy társaival a náci vonalak mögött segítsék az ellenállási mozgalmat, és üldözötteket mentsenek. Szenes Hannát és társait 1944 márciusában Jugoszlávia partizánok által ellenőrzött területe felett dobták le, innen június 9-én indultak el Magyarország felé. Valószínűleg árulás okozta a vesztüket, mert amint a határon átértek, elfogták őket. Szenes Hannát a hónapokig tartó kínzás és vallatás sem törte meg, a társait nem árulta el. 1944. november 7-én agyonlőtték.
A 2001-ben teret neveztek el róla Erzsébetvárosban, ide került 2020. március 8-án, a nők napján a miniszobra. Kolodko Mihály egy Magyarország alakú felhőben ábrázolja, amelyből mintha éppen ugrani készülne.
