Budapest idén végleg leszámolt a vegyszeres gyomirtással
„Jó hírünk van! Végleg leszámoltunk a káros glifozát tartalmú gyomirtószerekkel” – ez állt a Főkert szeptember elsején közzétett Facebook-bejegyzésében. „Ezentúl kizárólag környezetbarát megoldást alkalmazunk a főváros zöldfelületeinek gyomirtására.”
Mi a baj a glifozáttal? A gyomirtók és növényvédőszerek alapanyag számtalan káros tulajdonsággal bír, és ha belekerül az ivóvízbe, a talajba, egészségkárosodást okozhat. 2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, felelős lehet születési rendellenességekért és a meddőségért is.
„Számos tanulmány készült a glifozát lehetséges hatásairól, nem véletlenül tiltották be több európai és Európán kívüli országban” – mondja Zakar András, a Főkert vezérigazgatója. „Már van egy céldátum a végleges betiltására, ezért mi itt, a Főkertnél megléptük, megszüntettük a használatát és átálltunk egy természetbarát technológiára.”
Mi a Főkertnél használt új technológia lényege?
A termikus gyomirtás egy forró habos eljárás: cukorból, növényi olajból és keményítőből álló habképző anyagot kevernek a vízhez, ezt egy speciális berendezésben 80 fokosra hevítik. Ez a forró gőz, illetve a hab néhány másodpercig a növényen van, így a gyom gyakorlatilag „megsül”.
Pár centi mélyen a gyökerét is képes elpusztítani. Nem csak a gyomnövény pusztul el, a vegyszermentes eljárás a magját is képes sterilizálni.
„Ezen kívül nem sok kíméletes technológia ismert a gyommentesítésre” – magyarázza Zakar András. „A másik a pelargonium savas eljárás, az egy drágább megoldás.” (A pelargonium sav vagy pelargon sav egy olyan zsírsav, amely növényekben és állatokban is előfordul; ez az anyag hatékonyan képes megbirkózni a nagy útifűvel és az apró ujjasmuharral is – a szerk.)
„Arra törekedtünk a Főkertnél, hogy gyorsak legyünk, és nagyobb felületeket is kezelni tudjunk. Ez a forró habos technológia elősegíti, hogy ne csak egyszerű kis permetezővel menjünk "gyomirtózni”, hanem nagyobb géppel tudjuk fertőtleníteni, a területeket.” A gépet az eljáráshoz egy osztrák cégen keresztül bérlik, ám szeretnék, ha a Főkertnek lenne egy saját forró habos berendezése. Sőt: azt is célul tűzték ki, hogy más fővárosi vállalat, például az FKF is beruházzon a gépre, amivel az útburkolatoknál, járdáknál a gyomokat a jelenlegi vegyszeres megoldás helyett vegyszer nélkül tudják irtani. Jó lenne ugyanis, ha ők is kivezetnék a glifozáttartalmú gyomirtószerek használatát, és átállnának a környezetbarát technológiára.
„Eddig csak pozitív tapasztalatokat szereztünk a vegyszermentes eljárásról”
– mondja Zakar András.
„Olcsóbb is ez a megoldás, elég, ha egy ember járja végig a kezelendő területeket, ráadásul gyorsabb és hatékonyabb, mint az eddigi módszer. Először a Városházánál kezdtük a használatát, és úgy haladunk tovább a Margitszigetre, a Városligetbe, a Kosztolányi Dezső térre. 3-5 nap alatt kezdenek elszáradni a gyomnövények, így nem lassabb a folyamat, mintha vegyszereket használnánk. A budapestiek is örültek az új eljárásnak, abszolút pozitív volt az fogadtatása. Vidéki városokból is megkerestek bennünket azzal, hogy ők is szeretnének átállni a környezetbarát gyomirtásra. Folytatjuk ezzel kapcsolatban a tájékoztatást, úgy vélem, fontos, hogy minél többen tudjanak róla, és minél több emberhez jusson el a híre.”
Amikor arról kérdezem Zakar Andrást, hogy akadnak-e határai az idén bevezetett vegyszermentes eljárásnak, azt válaszolja, hogy csupán az csökkenti a hatékonyságot, ha szűkebb helyekre vagy a berendezéstől több mint 20 méteres távolságra kell bejutni – ez a „gyomirtó géphez” tartozó pótkocsi méreteiből adódik. Más korlátozó tényező azonban nincsen. Azt viszont nem árt tudni, hogy a termikus megoldás nem egyszikű, nem kétszikű technológia, tehát amelyik növényt forró gőz éri, az elpusztul. Ezért elsősorban gyöngykaviccsal felszórt helyeken, burkolatoknál, réseknél, padok alatt, lépcsőknél tudják alkalmazni. Idén ősszel már befejeződött ez a munka, április végétől-május elejétől kezdik újra, amikor már 10 fok fölött lesz az átlaghőmérséklet, megérkeznek a tavaszi esők, és elkezdenek kicsírázni a gyomnövények.
Amikor a környezetbarát technológiával kapcsolatos edukációról érdeklődöm, Zakar András elmondja, hogy bármi történik a Főkertnél, akár egy fa kivágása is, alapvető, hogy erről a budapestieket tájékoztatják, és természetesen a belső, céges edukáció és információátadás is lényeges, mivel az új irány másképp nem is tudna átmenni egy ekkora rendszeren.
Beszélgetésünk során ennél a pontnál az is kiderül, hogy a glifozátmentes gyomirtás csak egy részlete, egyetlen alkotóeleme egy ennél sokkal nagyobb és összetettebb képnek. A Főkert olyan új szemlélettel tervez és dolgozik, amelynek célja az élhetőbb, zöldebb, természetközelibb város, ahol még az apróbb élőlényekre is odafigyelnek.
Idén ősszel például, szakítva a 150 éves rutinnal, otthagyták a parkokban a faleveleket. A Tabánban ehhez kapcsolódva elkezdték a közösségi komposztálást is – ilyen program korábban nem volt a Főkertnél. A következő közösségi komposztáló, ha minden jól alakul, a Szent István Parkban létesül.

Halmos Gergő az MME ügyvezető igazgatója és Zakar András a FŐKERT vezérigazgatója - Fotó: FŐKERT/Bajor Zoltán
Az új szemlélet része az is, hogy a fakivágások alkalmával 5 nappal előtte kiteszik erről az adatlapot a környéken lakók számára, kivágás után pedig a fák helyére kerül adatlap. A rovarhotelekről is közzétettek információkat arról, hogy miért jók, mi a szerepük, miért kell kihelyezni őket. De említhetnénk az öntözőzsákokat is, amelyekkel a fákat védik, és amelyekkel arra ösztönzik a budapestieket, hogy ők is vegyenek részt a növények gondozásában.
„A madárodú kihelyezése is elkezdődött a héten, karácsonyig 1000 darabot tesznek ki a kollégáink. Elmondjuk majd, hogy azért készülnek, hogy ki tudjanak telelni a madarak.
Budapest zöldítésében is próbáltunk új utakat mutatni, például az egynyári ágyások 10 százalékát váltottuk le évelő növényekre, jövőre a 20 százalékukat. Az egynyáriakat, amelyeknek elsősorban díszítő funkciójuk van, tudatosan cseréljük le az ökoszisztéma fenntartásában használható növényekre. Többek közt annak érdekében, hogy a talajerózió ne lépjen fel, amikor ősztől tavaszig szabadon áll az egynyáriaknak fenntartott terület. Ahol évelő növények vannak, ott át tudnak telelni az apró állatok is: a rovarok vagy a gyíkok.
A fásítás kényes és nehéz kérdés. Mi látjuk, hogy sok az üres fahely, és tévhit, hogy nincsen Budapesten elegendő üres fahely. A tuskókkal száraz fákkal is folyamatosan dolgoznak a kollégák - kivágják őket és a következő évben pótolják. 7-8 éve nem volt olyan faápolási munka a parkokban, mint idén a Népligetben, a Hajógyári szigeten, a Vérmezőn, a Városmajorban, a Margitszigeten. Ezzel a beteg és idősödő fákat próbáljuk megmenteni.
Társaságunk nagy létszámmal rendelkezik, de még ez is kevés. Az 1990-es években 2700-an dolgoztak a Főkertnél, most 460-an, az általuk gondozott terület pedig növekszik. Kevesen tudják, hogy természetvédelmi területeket is gondozunk, ennek a mértéke nagyobb, mint amit aktívan vagy intenzíven karban tartunk, a 861 hektáros terület karban tartását 5 kolléga végzi.
Sok kis lépéssel haladunk előre azért, hogy Budapest zöldebb legyen.”
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!