Atlétikai stadion helyett közparkot szeretne a Duna-parton egy civil közösség
Még el sem kezdték építeni az új atlétikai stadiont a Lágymányosi híd közelében, de már most sokan tiltakoznak ellene.
A környéken élőkből létrejött közösség petíciót is indított az építkezés ellen, ezt cikkünk megírásáig 22 ezren írták alá.
Azt szeretnék, ha megmaradna, és közparkként működhetne a pesti Duna-part egyik utolsó beépítetlen területe.
„Duna nélkül nincs Budapest! A Duna élőhely, a partja zöldet, fákat érdemel. A Duna-parton nem egy világverseny után alig kihasznált, látványt is rontó stadionmonstrumot látunk szívesen. A ferencvárosi Duna-part végre, sokáig tartó bezártság után valódi életet érdemel!” - írják a StadiOFF Facebook-oldalon.
„Azért írtam alá a petíciót, mert a Duna-parton inkább parkra, esetleg sportpályára van szükség. Stadionból bőven van Budapesten" – indokolta ugyanezen az oldalon Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos.
"Miért van az, hogy Budapesten az elmúlt tíz évben egyre inkább a zöld rovására jöttek létre betonfelületek? Ezt kellene megállítani. Talán itt még meg tudjuk tenni, és tudjuk követni Bécs példáját, ami a legzöldebb világváros lett, mert ott megvan rá a szándék" – mondja Sarkadi Péter, a Greenfo.hu főszerkesztője egy videóban.
Mi történik? Mit szeretne a helyi közösség? És miért? Borbás Gabriella közgazdásszal, a Stadionoff petíció egyik elindítójával beszélgettünk.
A történet 2017-re nyúlik vissza, amikor a kormány visszalépett az olimpiai pályázattól, ám ez nem érintette a jelenlegi stadion tervét. 2018-ban derült ki, hogy Magyarország nyerte a 2023-as atlétikai vb megrendezésének a jogát – a verseny központi eleme pedig a Soroksári-Duna mellé, az egykori VITUKI-telekre tervezett atlétikai stadion.
A stadion tervpályázatának eredményhirdetése egyébként 2017-ben volt, a NapurArchitect, a Duna Arénát tervező építésziroda nyerte, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja, amely azóta Budapest Fejlesztési Központ lett, 2018 márciusában kötött szerződést velük az atlétikai stadion és kapcsolódó létesítményei megépítésére. Azóta zajlik az építkezés előkészítése.
Ennek részeként a Fejér B.Á.L. Zrt. bontja a volt VITUKI-telepen az építményeket és elvégzi a rozsdamentesítést.
„Ez egy lepusztult terület volt, leromlott állapotú épületekkel, betonnal, szennyeződéssel” – mondja Borbás Gabriella. „A rendelkezésre álló 4,1 milliárd forintból rozsdamentesítik, tisztítják a területet, amire szükség is van, akár stadion épül oda, akár park. Annak őszintén örülünk, hogy ezen a területen a szükséges rekultivációt az állam elvégzi.”
Jelenleg a stadion felépítésének jogáért folyik a verseny, 3 cégtől várnak árajánlatot július végéig, a Strabag és a Swietelsky helyi „leányai” mellett a Záév Zrt. és a Magyar Építő Zrt. kettőse adhat le ajánlatot, az építkezés a tervek szerint 2020 novemberében kezdődik.
„Az világos, hogy a kormányzat stadiont akar oda építeni” – magyarázza Borbás Gabriella. Ám tavaly az önkormányzati választások előtt egy elég hangos „stadion stop” kampány zajlott ellenzéki oldalon. Ennek az volt a lényege, hogy ha Karácsony Gergely nyeri el a főpolgármesteri pozíciót, és itt, a kerületben Baranyi Krisztina nyer, nem fog a Duna-parton stadion épülni. Annak ellenére, hogy ez volt az egyik kampányüzenetük, 2019 novemberében gyorsan megegyeztek a kormányzattal abban, hogy bizonyos feltételekért cserébe támogatják a stadionépítést.”
Melyek ezek a feltételek? Például az, hogy a stadionért cserébe a budapesti kerületek összesen 50 milliárd forintot kapnak egészségügyi fejlesztésre 5 év alatt, 2024-ig. A IX. kerületi feltételek egy része arra vonatkozik, hogy a stadion mellett sportpark is épüljön, és hogy bővítsék ki a kerületi szakrendelőt a Mester utcában.
„Mi megkérdőjelezzük, hogy ennek a stadionnak valóban a Duna partján van-e a helye. Nagyon kevés a zöldterület Budapesten, úgy érezzük, ezek csökkennek, inkább a növelésükre volna szükség, és erre az optimális hely éppen a Duna-part.”
VIDEÓ: "Stadion helyett PARKOT a Duna-partra. Így látjuk mi!"
Az atlétikai stadion megépítése ellen küzdő helyi közösség 3 fontos szempontot kíván beemelni ebbe a harcba, pontosabban a stadionépítésről szóló vitába.
Nemzetközi példák alapján megvizsgálták, vajon külföldön is folyópartokra épülnek-e a stadionok, és úgy találták: jellemzően nem. Ami oda épült, később azt is elbontották. Elemezték, hogy a Budapest-fejlesztési stratégiák és dokumentumok mit mondanak a Duna-partról, és úgy találták, mindegyik azt mondja: nem szabad beépíteni, ez a legvédendőbb terület, oda rekreációs funkciót kell telepíteni. Szerintük az utóbbi 10 év fejlesztési stratégiái mind ellentmondanak annak, hogy a Duna-partra stadion épüljön.
A különböző pártpolitikai és választási programokat is végigvették, és azokban is az szerepel, hogy hagyják meg rekreációs célra a Duna partját, ültessenek oda fákat. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet élvező városi erdő trendjéhez is ez illeszkedik.
A fentiekről szóló cikk szinte visszhang nélkül maradt, és továbbra sem került szóba az építkezés leállításának ötlete, sem az, hogy ne a Duna-partra, hanem máshova építsék fel az atlétikai stadiont.
„Amikor jött a koronavírus-járvány, mi, a IX. kerületben és a környéken élők azt éreztük, hogy ez felülírhatná azt a politikai kompromisszumot, hogy feltételekért ugyan, de épüljön meg a stadion” – mondja Borbás Gabriella. „Szerintünk a koronavírus-járvány sok olyan fővárosi gondolkodását megváltoztatta, aki korábban úgy vélte, legyen stadion – vagy csak belenyugodott az építésbe.”
A járvánnyal és a kijárási korlátozásokkal új időszámítás kezdődött, még jobban felértékelődtek a városi zöld területek, többek közt a távolságtartás miatt. Ugyanerről számoltak be a Kiserdővédők is áprilisban. A budapesti parkok, erdők, ligetek, folyóparti részek alkalmasak arra, hogy bármilyen járvány esetén a karanténból oda időnként kimozdulhassanak az emberek.
