Ahol a családtagok is csak hátratett kézzel közlekedhettek
Izgalmas könyvsétával rukkolt elő a hosszúlépés.járunk? és a Libri Kiadó. Mi az elsők között fedezhettük fel a legendás Hatvany család életének budavári helyszíneit Hatvany Helga új, Viharos idők című családtörténeti memoárja nyomán.
Az exkluzív épületbejárásokon maga az írónő is részt vett, és izgalmas, személyes anekdotákkal egészítette ki a sétát.

A Hatvany családról eddig méltatlanul keveset tudtunk, pedig Magyarország nélkülük teljesen máshogy festene. Az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában felemelkedő zsidó új arisztokrácia leggazdagabb családjának tagjai voltak: gyárosok, mecénások, írók, képzőművészek, túlélők, akiket irigyeltek és csodáltak kortársaik.

Első állomásunk a Lónyay-Hatvany villa épülete volt, ahol ma az Aranybástya étterem működik.
A villát az I. világháború idején vásárolt meg a műgyűjtő Hatvany Ferenc, aki itt tartotta a világ legnagyobb múzeumaival vetekedő kollekcióját: Manet, Delacroix, Courbet és Ingres művei mellett kiemelkedő volt szőnyeggyűjteménye is.
Miközben az újjáépített villa kulisszái között sétálunk, megismertük e műalkotások szégyenletes kifosztásának szomorú történetét is.
A kiállítótérben megnézhettük viszont azokat a műveket, melyeket a festőként is jelentős Hatvany Ferenc alkotott.


Köztük az egyik legérdekesebb a Hatvanban lévő Hatvany-kastélyt ábrázolja, ahol a magyar elit színe java megfordult. Rend szerint itt került sor a „kiöntés” nevű eseményre is, amikor a család minden tagja összeadta az üzleteiből származó bevételét, majd szétosztották egymás között, hogy aztán műalkotásokat vegyenek, befektessenek és művészeket támogassanak belőle.
A Hatvany család felemelkedésének végül a holokauszt, majd az államosítás vetett véget. Megismertük a szomorú sorsú Hatvany Irén történetét is. Az írónő elmesélte, hogy Irén és férje felfogadtak valakit, aki kimenekítette volna őket az országból 1944-ben. Egy igen komoly összeget, egymillió pengőt fizettek ezért, ami ma nagyjából százmillió forintnak felel meg.
Mindketten Auschwitzban haltak meg. Ők voltak az egyetlen tagjai a családnak, akik a holokauszt áldozatai lettek.
Sétánk során megálltunk a Kard utca táblája alatt is. Az írónő elmesélte, hogy a háború után Hatvany Lajos utcának hívták. A rendszerváltás után azonban az akkori kormány minden utcát visszakeresztelt a háború előtti névre.

Itt mesélt az írónő arról is, hogy milyen volt a Kádár-korszakban korábbi arisztokrataként élni Magyarországon. Sokszor kérdezték tőle, hogy ő is annak a Hatvany családnak a tagja-e, ami nagy büszkeséggel töltötte el. Osztálytársai gyakran viccelődtek azzal, bárónőnek szólították, ugyanakkor elmonda azt is, hogy nem szeretett volna ezzel kilógni a többi gyerek közül.

A séta során ellátogattunk Hatvany Lajos budapesti otthonába is. Ő volt a Hatvany család talán legismertebb tagja. Barátai Lacinak szólították. Zsidó arisztokrataként elképesztő luxusban nőtt fel, és esze ágában sem volt a családi üzletet folytatni. Irodalmi pályára lépett, és jelentős életművet hagyott maga után.

Még fontosabb volt azonban mecénási tevékenysége. Neki köszönhetően maradt fent a Nyugat, rendszeresen támogatta Ady Endrét, József Attilát, és Thomas Mann is mindig itt szállt meg, amikor Budapestre látogatott. Ezzel kapcsolatban a sétán hallhattunk egy humoros anekdotát is.

Hatvany Lajosról úgy tartják, - ő nem a műtárgyakat, hanem - az embereket gyűjtötte. 1930-as években ebben a Bécsikapu téri palotában gyűlt össze rendszeresen a magyar értelmiség progresszív tábora.

Utolsó állomásunk a Zenetudományi Intézet volt, aminek homlokzaton a mai napig látható a Hatvany-címer.

Itt az Erdődy-Hatvany palota egy külön szalonjában őrizték Hatvany-Deutsch báróné több mint ezer darabos porcelángyűjteményét. Az írónő ezzel kapcsolatban mesélt édesapja gyerekkoráról is.
Illetve a nagymamánál az étkezések alkalmával egy könyvvel a fején, illetve egy-egy könyvvel a hóna alatt kellett elsajátítania a helyes tartást.

A sétán bejutottunk az egyetlen, változatlan formában megmaradt terembe, az emeleti szalonba. A kor influenszerének tekinthető Hatvany Lili bárónő itt adta Budapest-szerte irigyelt partijait. Az ékszerész Cartier család és a hollywoodi filmcsillagok mellett mindenki megfordult itt, aki a két világháború közti társasági életben számított.

Hatvany Lili már befutott forgatókönyvíró volt Amerikában, amikor 1937-ben elfogadott egy állásajánlatot Hollywoodban. Ebben a palotában volt a búcsúbulija, ahol hajnalig mulattak. Búcsúztatása pedig igazi tömegjelenetté változott a pályaudvaron. Minden ismerőse megjelent, és virágokkal, zserbókkal halmozták el Lilit. Nem örökre búcsúzott, mégis úgy alakult, hogy soha többé nem jött haza Magyarországra.

Ha téged is érdekelnek a legendás dinasztia egykori palotáit, elmerülnél az új zsidó arisztokrácia partijainak sűrűjében, és megismernéd a valaha volt legnagyobb magyar műgyűjtemény történetét, akkor jelentkezz te is a könyvsétára. Részletek a Hosszúlépés honlapján.