12 izgalmas tény a Halászbástyáról, amit nem biztos, hogy ismertél
A Halászbástya az egyik legnépszerűbb budapesti látványosság - ám természetesen most a járvány és az önkéntes karantén ideje alatt szinte teljesen üres. Addig is, amíg újra arra sétálhatunk, írtam nektek néhány érdekességet erről a különös és sokak által úgy imádott épületről.
1. A Halászbástya eredete
A jelenlegi formájában létező Halászbástya a budai városfal egyik védelmi szakasza volt, a középkori városfal részeként már a 15. században állt. Nevét egyesek az egyik forrás szerint középkorban alatta elterülő Víziváros vagy Halászváros lakóinak mesterségéről kapta, más forrás szerint a védelmét ellátó Budai Halászok Céhéről. A Híradás bástya, vagyis a a Haber kuleszi a mostani Halászbástya építészeti őse.
2. Létezett egy titkos út?
A legenda szerint a várnak ezen a részén volt egy titkos ösvény, amit a halászok arra használtak, hogy azon át menjenek a budai halpiacra. Több forrás is utal arra, hogy ezen a titkos úton át próbált megszökni Hunyadi László a Várból. Egy másik történet szerint 1541-ben ugyanezen a rejtekúton próbált meg a Várba jutni az ostromló bécsi sereg.
3. Átalakítás a barokk-korban
Buda visszafoglalása után és a Rákóczi-felkelés leverését követően a Habsburgok katonai igazgatása korszerűsítette a XVIII. század elején. A falak "hajtogatott" alaprajzúak voltak, hogy az egyiket a másik tüzérségével lehessen védeni.

4. Amikor hadászati funkciója megszűnt, szóba került az átalakítása
Miután védelmi feladatát 1874-ben megszüntették, több terv is készült arra vonatkozóan, hogy az addigi puritán falszakasz látványosabb legyen, és díszítőelemként létezzen tovább.

5. Schulek Frigyest bolondnak nézték a terve miatt és volt, aki felháborodott rajta
"Nagy czélok, nehéz helyzetek mozgatják meg alkotóképességét. Midőn a budavári koronázó templom építési bizottságának 1875. évi deczember 2-án tartott ülésében az elnök báró Augusz fölszólította, hogy tegyen javaslatot a templom helyreállítására és Schulek bemutatta tervét, előadása után hosszú, kínos csend keletkezett s végül megszólal az elnök: „Hát azt hiszi a tanár úr, hogy megbolondultunk? Ez csak a túlhevített fiatal fantázia aberrácziója" - írta egy 1911-es cikk Schulek Frigyes terveiről. "Huszonöt évvel utóbb a merész tervező elérte a czélját. A templomot az ő terve szerint állították helyre és elkészült a Halász-bástya."
6. Eredetileg nem volt elég pénz az átalakításra
Már a tervezéskor kiderült, hogy hatalmas összeget emésztene fel a munka. Amikor Schulek Frigyes a Nagyboldogasszonyt építette át olyan módon, hogy a régi, középkori eredetű, de barokk külsővel takart plébániatemplom ismét a Mátyás idejében fénykorát élő gótikus csoda lehessen, azzal érvelt, hogy méltó környezetet kell teremteni a Mátyás-templom számára, és a környéket turistalátványossággá kell tenni. A kezdeti költségvetés időközben másfélszeresére nőtt, a projekt csúszott.
7. Egyetlen hatalmas tömb lett az építmény
Az elhanyagolt állapotú bástyafal még ép szakaszait magában foglalva alakították át a területet Egyetlen megszakítatlan építmény lett a Halászbástya, a budai oldal arculatának egyik meghatározó eleme. Schulek Munkája a maga teljességében nem valósult meg, ő még ennél is grandiózusabb művet álmodott.


8. A régészek számára is izgalmas terep volt az építkezés
A Halászbástya átépítése idején előkerültek például sírkövek és egy, a Nagyboldogaszony temetkezési helyéhez kapcsolódó kápolna is.
9. Román templom oroszlánja
Amikor a Halászbástya átépítésekor földmunkák során a román kori templomot feltárták, az onnan származó eredeti kőoroszlán domborművet Schulek Frigyes a szintén átalakított Jezsuita lépcsőn helyeztette el.
Az ószövetségben az oroszlán Júdát, Dávid király ősét is szimbolizálja, az ordító, tüzet okádó oroszlán viszont a gonosz erőket. A kora középkorban a keresztény ikonográfiában Márk evangélista attribútumává vált az oroszlán, és később is gyakran jelent meg az oroszlán a templomok díszei közt, mint (Szent) Márk jelképe. Festményeken is oroszlánnal ábrázolták az evangélistát. Az oroszlán jelezheti valakinek az uralkodói mivoltát is, több királyt is illettek oroszlános jelzővel, és címerállatként is gyakran bukkan fel.

10. A tornyok száma fontos
A hivatalos kánonban szereplő honfoglaló hét vezért jelképezik. Álmos és Előd vezérek szoboralakban is megjelennek a főtoronynál. Bár a Halászbástya a millenniumi ünnepségek és az 1896-os ünnepi év után készült el, ezekkel a szimbólumokkal és a honfoglalást idéző figurákkal kapcsolódik hozzá.
11. Egyedi oszlopok
A Halászbástya faragott oszloppárjainak oszlopfőit úgy tervezte meg Schulek Frigyes, hogy lehetőleg minél változatosabb legyen a mintájuk, és ne ugyanaz az egy motívum ismétlődjön. Ezért állítólag nincsen 3 egyforma oszloppár az épületen.

12. Woody Harrelson hasonmása az egyik szobor
2015-ben körbejárta a közösségi oldalakat egy fotó, amit egy turista Budapesten, a Halászbástyán készített, azzal a szöveggel, hogy az egyik szobor pont úgy néz ki, mint Woody Harrelson. Redditen, Imguron és Facebookon hónapokig poénkodtak azon, hogy a színész biztosan időutazó. Egyébként most is bármikor a Halászbástyához megyünk, mindig találunk valakit, aki ezt a szobrot fotózza.

