Máig látható egy több száz éves majorság Szántódpusztán, az egykori apátsági birtokon
Itt van a Balaton egyetlen akváriuma
A majorság épületeiben képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállítások láthatók. Itt van a Balaton egyetlen akváriuma, amely a tó élővilágát mutatja be, szezonnyitáskor töltik fel a bemutatóhelyet, ahol a jellegzetes halfajokkal lehet találkozni.
Ezen kívül helytörténeti kiállítások, festménygaléria, lovascentrum és kőgyűjtemény is látható az épületekben.
A gyerekeknek, csoportoknak kézműves-, íjász-, lovas programokat szerveznek, de vannak lovas bemutatók, kocsikázás, pónizás is, sőt kedvelt esküvői helyszín is a kis kápolna.
A puszta legértékesebb épülete a kastély, amely 1716-ban már állt, és benne a tihanyi apátság jószágkormányzója és gazdatisztjei, erdőmérnökei laktak.
1880-as években, amikor a puszta újra virágzásnak indult, az épületet klasszicizáló stílusban átépítették. Manapság irodák és kiállítások vannak benne.
Az egyik érdekes kiállítás
a szántódi révhajózás történetén vezet végig.
A tihanyi apátságnak az alapításkor mindkét vízparton voltak birtokai, sőt a középkorban a rév birtokjoga is a monostoré volt. A révészek árut, terményeket és személyeket is szállíthattak Tihany és Szántód között. A révet először II. András 1211-es birtok-összeíró levelében említik. Az átkeléshez évszázadokon át fából készült dereglyéket használtak. Egy későbbi, 1820. évi feljegyzés szerint a komp egyszerre 35 személyt, 5 parasztszekeret, 1 hintót, 12 lovat tudott átvinni. Az első motoros komp 1928-ban indult útnak és a hatvanas évek közepéig működött. Ezt követően álltak forgalomba a ma is látható nagy befogadóképességű komphajók.
A hajózás és a halászat is fontos tevékenység volt a tó mellett, így ebből is kapunk ízelítőt a kiállításon.
A halászok jellegzetes bödönhajói a Balaton legkorábbi vízi járművei voltak.
Az egyetlen tölgyfatörzsből faragott ladikban két ember fért csak el. A tömeges szállítást később, az első gőzhajó oldotta meg, amely 1846-ban indult útjára a Balatonon.
A halászat is igen jelentős volt, a tóban sokféle halfaj élt. 1942-ben 40 féle halat jegyeztek fel, de a lista később tovább bővült. Egyik legismertebb hala a süllő (fogas), de van ponty, harcsa és csuka is. A legnagyobb számban a dévérkeszeget fogták ki. A múlt század hatvanas éveiben telepítettek a tóba angolnát és a busát.
A Szántódpusztától 7 km-re élő asszonyok egyik híres termékével, a balatonendrédi vert csipkével is megismerkedhetünk. A vert csipke az itáliai Velencéből származik, és a 17. században lett népszerű, és hozzánk az olasz és német csipkekészítőkön keresztül jutott el.
Az endrédi csipke jellegzetessége, hogy rendkívül vékony cérnából készül,
mintáit pedig az oktatók hozták magukkal, majd az alkotó kedvű asszonyok találtak ki újabb mintákat. Balatonendréden a 20. század elején kezdték a vert csipkét készíteni. Külön érdekesség, hogy Kájel Endre református lelkész volt az, aki 1908-ban megszervezte az első csipkeverő tanfolyamot, és a csipkekészítést tanító iskolája, műhelye, majd később telephelye a paplaknak az egyik szobájában volt.
A Kárpát-medence ásványait bemutató kiállítás egy 1740-ben épült régi gazdasági irodaépületben látható. Kövecses-Varga Lajos magángyűjteménye Magyarország legnagyobb és legszebb ilyen kollekciója, és a nagyobbik része 1986 óta látogatható Siófokon. Az államilag védett gyűjtemény közel 3000 ásványból áll, Szántódpusztán ebből 1000–nél több látható. A múzeumi kollekció folyamatosan gyarapodik a mai napig is.
A szépen felújított Szent Kristóf kápolna az épületek feletti dombon áll.
A török pusztítás után elődjét 1735-ben fazsindellyel és fatoronnyal építették újjá, majd 1820-ban felújították, átépítették. 1821-ben avatták fel újra. Szent Kristóf a zarándokok, utazók, és újabban az autósok védőszentje. Azt tartják róla, hogy megóv a váratlan haláltól és a balesettől. A kápolna oltárképe ezért azt a jelenetet mutatja be, amikor a szent a gyermek Jézust a vállán viszi át a megáradt folyón. A freskót az 1930-as években Miklósi Gábor festette. Az elmúlt évek hagyománya, hogy a július utolsó vasárnapján, Kristóf napján a szentmise a járművek megáldásával fejeződik be.
