BALATON

Kiderült, mi okozta két éve a kékalgák elszaporodását a Balatonban – idén egyelőre kiváló a vízminőség

2019-ben foszfor szabadult fel a tó alján lerakódott üledékből – mondja Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.


Sok tévhit kering a Balatonról, mint például, hogy a balatoni strandokon feltátalt sült hekk a tó vizében nőtt fel, holott a hekk egy tengeri ragadozóhal. Ilyen tévhit az is, hogy ha algát vélünk felfedezni édesvizeinkben, akkor azt gondoljuk, hogy az a rossz vízminőség jele, pedig algából is többféle van, és nem mind okoz vízminőség-problémát.

A vízi élet alapját az algák adják, nélkülözhetetlenek a vízi táplálékláncban. Az algákat ugyanis megeszik a kisrákok (zooplankton), a kisrákokat a kis halak, őket pedig a nagyobb halak. Gyakorlatilag minden, a tóban található élőlény alapvetően függ az algáktól is.

Nem mindegy azonban, hogy milyen alga szaporodik el egy tóban. Édesvizeinkben elsősorban a cianobaktériumokkal, más néven kékalgákkal lehet gond, amelyek méreganyagokat termelhetnek.

"Amikor nagymértékben elszaporodnak, akkor beszélhetünk vízminőség-problémáról, elsősorban azért, mert a kékalgáknak vannak olyan törzseik, amelyek valóban képesek toxinokat, méreganyagokat termelni. Ezek a méreganyagok mindenekelőtt a környező vízi világra veszélyesek, de problémákat okozhatnak, ha nagyobb mennyiségben bekerülnek az ivóvízbe, illetve egyes formáik akár fürdés során is, például bőrirritáció válthatnak ki." - magyarázza Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.

A Balaton vízminőségét havonta egyszer mérik a tó hossztengelye mentén, öt pontról véve mintát. Nyaranta, amikor a kékalgák jellemzően elszaporodhatnak a Batalonban is, még sűrűbben, kéthetente vesznek mintát. Emellett az alga-biomassza mennyiségét a tóban műholdfelvételek segítségével is nyomon követik.

Amikor jelentősebb vízminőség probléma volt legnagyobb tavunkban a 1980-as, 90-es években, akkor a kékalgák szaporodtak el nagy mennyiségben.

"Később, a 90-es évek közepétől nagymértékben csökkent a nyáron domináns kékalgák mennyisége a tóban, és valamikor a 2010-es évek elején fordulópontot figyeltünk meg, amikortól a kékalgák mellett a fecskemoszatok is vezető szerephez jutottak. Azóta év- és nyárfüggő, hogy e két csoport között melyik jut domináns szerephez, de nyaranta többnyire mindkét csoport jelen van."

Cianobaktériumok a Balaton planktonjában (fénymikroszkópos felvétel, 2019 nyár)

A legújabb eredmények alapján úgy tűnik, hogy az időjárás is nagy mértékben befolyásolhatja, hogy mikor van probléma a tó vízminőségével.

A 80-as, 90-es években az algásodás oka az volt, hogy a vízgyűjtő területről rengeteg foszfor érkezett a tóba. Ez az emberi tevékenység hatása volt, a foszfor ugyanis szennyvízből, mosószerekből, műtrágyából került a befolyókba.

"A foszfor-túlkínálat tette lehetővé a kékalgák nagymértékű elszaporodását, így az algásodás visszafordításához a foszforterhelés csökkentésére volt szükség. Ebben az időszakban szerencsére több ezzel kapcsolatos beruházás is megvalósult, például korszerűsítették a szennyvíztisztítást, és megépítették a szennyvíz-körcsatornát a tó körül. Ennek eredményeképpen lecsökkent a tó külső foszforterhelése, ami az algák biomasszájának csökkenését eredményezte, viszont ehhez körülbelül tíz év kellett." - mondja Somogyi Boglárka.

Az üledékben felhalmozódott belső foszforkészlet ugyanis egy jó időre még elegendő foszforral látta el az algákat a vízben.

Később jelentősen javult a tó vízminősége és gyakorlatilag mindenkit meglepett, amikor 2019-ben elszaporodtak az algák a tó nyugati területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében.

"Most már kijelenthetjük, hogy az algák elszaporodásához szükséges foszfortöbbletért nem okolhatjuk a külső terhelést, tehát más helyzettel nézünk szembe, mint az 1980-as években. A foszfor 2019 nyarán a tó üledékéből szabadulhatott fel. A kulcskérdés, hogy mi tette azt lehetővé, és úgy tűnik, hogy itt van fontos szerepe az időjárásnak."

A 2019-es évben nagyon meleg nyár volt. Szélcsendes időszakokban ki tudott alakulni egy erős hőmérsékleti rétegzettség, ami oda vezetett, hogy az üledékfelszín közelében elfogyott az oxigén, és az így létrejött anaerob körülmények között foszfor szabadulhatott fel az üledékből.

"A fizikai környezet szempontjából a 2019-es év egy anomália volt a Keszthelyi-medence történetében, magas vízhőmérséklettel, magas vízállással és rossz fényellátottsággal. A vízalatti fényviszonyok részletes vizsgálata azt mutatta, hogy 2019-ben az üledékfelszínen gyakorlatilag sötétség honolt, az ott lakó algák életterét megszűntetve. Algák hiányában az üledékfelszínen leállt az oxigéntermelés, és ennek, valamint egy erős hőmérsékleti rétegződésnek köszönhetően az üledék vizéből származó foszfor kijutott a vízoszlopba.”

A kékalgák jelentős része képes a légköri nitrogén megkötésére egy speciális sejtjük segítségével. Erre a többi alga nem képes. A nitrogénkötő kékalgák számára ezért elsősorban foszfor szükséges, hiszen nitrogént tudnak szerezni maguknak a levegőből. Így ha jelentős foszforterhelés ér egy tavat, akkor többnyire a kékalgák kezdenek gyors szaporodásba.

"A zöldalgák között nincsenek olyan fajok, amelyek képesek lennének méreganyagok, toxinok termelésére, tehát ha például zöldalgák szaporodnak el egy tóban, akkor fürdést tekintve igazából nem okoznak vízminőség-problémát."

A Balaton vízminősége jelenleg kiváló, de ez változhat még a nyáron.

A szakemberek a közeljövőben is folyamatosan nyomon követik majd, hogy hogyan alakul a tóban az algák tömege. Sőt, nemcsak a tó vizében, de az üledékfelszínen élő algák tömegét és elterjedését is monitorozzák majd. "Szeretnénk megtalálni azokat a helyeket, ahol vastagabb algagyep alakulhat ki az üledékfelszínen és tisztázni, hogy pontosan milyen körülmények vezetnek ehhez." - mondja Somogyi Boglárka.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
A Rovatból
„Inkább szomjan, meg éhen döglök, de én ezt nem csinálom” - megkérdeztük, mennyit költenek idén egy nap a Balaton Soundon
Van, aki napi 70 ezret költ, más megpróbál 10 ezerből kijönni, megint mások inkább kimennek alkoholért a fesztiválon kívülre.


A héten elindult a Balaton Sound, a fesztiválon mindig fontos kérdés, hogy mi mennyibe kerül, a borsos jegyárak mellett mennyit kell/lehet költeni a fiataloknak egy nap. Megkérdeztünk a Siófok mellett fesztiválozók közül néhány magyart és külföldit is, hogy szerintük hogy mennyiből lehet kijönni egy nap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
A Rovatból
Hihetetlen: már 1800 Ft egy lángos a Balatonnál, van, ahol 50%-kal többet kérnek a belépőért, mint tavaly
Tavaly 23,8%-kal drágultak a vendéglők és a szállások Magyarországon, majdnem háromszorosával az uniós átlagnak. Idén ez még durvább lesz.


Idén nyáron már 1800 forintot kérnek egy lángosért a népszerű üdülőhelyeken. Azt mondják, a béremelések miatt.

Tavaly 23,8%-kal drágultak a vendéglők és a szállások Magyarországon, majdnem háromszorosával az uniós átlagnak, idén ez még durvább lesz.

Legkevesebb 15 ezer forintjába kerülhet egyetlen strandon töltött nap a családoknak. Nagyjából tizedével többe, mint tavaly.

Van olyan balatoni település, ahol 50%-kal többet kérnek a belépőért. Budapesten 8-11%-kal drágulnak a fürdők, amelyek héten nyitnak.

Az RTL riportja a hatalmas drágulásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Rovatból
Videó: 2500 forintért is találtunk lángost - megnéztük, mennyire drága egy lángos idén a Balatonon
Ilyen árakra lehet számítani a Balatonon 2024 nyarán. Nem olcsó, fel kell készülni.
Fotó: TikTok - szmo.hu
2024. június 20.



Lementünk a Balatonra, és megnéztük, mennyire drága egy lángos idén nyáron.

Elérkezett a kánikula ideje, nincs is jobb dolgunk, mint megnézzünk 2-3 helyet is, hogy mennyibe kerül egy lángos.

Az első helyen egy sima lángos 1000 Ft-ba került. A második helyen már 2500 Ft volt a sonkás lángos.

Ezek után elmentünk Balatonlellére, ahol óriáslángost is találtunk 3500-4000 Ft között.

Az új trükk a vendéglátósoktól, hogy kiírják azt, hogy milyen ételeket lehet kapni a helyen, de az árakat nem tüntetik fel.

Itt a videó.

@szeretlekmagyarorszag.hu #balaton ♬ Upbeat LoFi Hip Hop - sviridpavlov


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Fantasztikus Badacsony tavasszal: opálos kék víz, harsogó zöldek, illatozó vadvirágok, romantikus hegyi utak
A híres 437 méter magas tanúhegy remek kirándulóhely. A lábánál a tópart, a csúcs felé a hegyi utacska, és a tetejéről elénk táruló látvány... mindezekért is érdemes ellátogatni hozzá.
Fotó: Matus László - szmo.hu
2024. május 12.



A Balaton egyik csodahelye a Badacsony. Messziről nézni az impozáns tömbjét, élvezni a látványt - már ezért is érdemes a magyar tenger partját bejárni. Ám a hegyet megmászni is jó kikapcsolódás, remek program. Főleg tavasszal, amikor minden üde zöld, a víz opálosan csillan, a virágok illatoznak a lábad körül.

Ne hagyd ki te sem! Egy kis ízelítő a látványból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk