Íme Magyarország egyik legszebb helye, ahol a Tüskevár is játszódott
A Kis-Balaton természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről volt nevezetes.
Az élővilága nemzetközi jelentőségű, ezért a vadvizekről, a vízimadarak élőhelyéről született Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik, azaz védik, óvják.
1951-ben 1403 hektáros területe került be a természetvédelmi törzskönyvbe „Kis Balaton” néven. 1986-ban 150 km2-re bővült a védett terület, és ekkor kapta a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet nevet. 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
Nemzeti park, fokozottan védett terület (csak kísérővel látogatható)
Kányavári sziget
Kis-Balaton Bemutatóház, Zalavár
Vár és újjáépített Árpád-kori templom, Zalavár, Vár-sziget
Cirill és Metód emlékoszlop, Zalavár
Zalakarosi termálfürdő
Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, Balatonmagyaród
Állatsimogató - Fenyvespuszta
Egykori szovjet MIG-29-es bázis és repülőtér, Sármellék
Nádvilág, ritka növények: fehér tündérrózsa, vízidara
Madárvilág: kócsagok, gémek, kárókatonák
A Kis-Balaton élővilága
A védett terület vízében többek között csigák, piócák, bogarak, szitakötők élnek. Az egyik legérdekesebb közülük a védett lápi szitakötő.
A halfajok között is akad védett, például a lápi póc és a réti csík, a nyurgaponty állománya pedig híres. Kétéltűek között megél itt a pettyes gőte és a dunai tarajosgőte, és szinte valamennyi hazai békafaj. Látni vízisiklót, kockás siklót és mocsári teknőst is.
A madárvilága is igen gazdag, egyik legfontosabb faj a gémfélék, nagy kócsag, a kis kócsag, a szürke gém és a vörös gém, az üstökösgém és a népiesen vakvarjúnak hívott bakcsó.
A költő, vonuló és telelő récefaj is szívesen él a Kis-Balatonnál. A cigányréce, üstökös réce, a nyári lúd, a vöcsökfélék közül a búbos vöcsök. De látni kormoránt, kárókatonát, szárcsát, vízicsibéket, sirályokat, héjákat és rétisasokat is.
Az emlősök közül jól érzi itt magát a vidra, a hermelin, a nyuszt, de az aranysakál is.
A növények közül elsősorban a hínárok, nádasok, gyékényesek, sások, láperdők, kaszálórétak, fűz és nyárfaligetek a jellemzőek. A vízen sokfelé látni tündérrózsát, vízitököt, sulymot is. De itt él a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, vagy a ritka lápi csalán. A gyepterületen orchidea virágzik.
Tüskevár
A táj különleges szépsége Fekete Istvánt is megihlette. Itt játszódott a Tüskevár című regénye, amely sokakat ismertetett meg a vidék élővilágával, rejtett kincseivel. Az író emlékét őrzi kedvenc helyén, a Diás-szigeten látható Fekete István-emlékhely. A Fenékpuszta felől megközelíthető helyen, a kutatóház mellett felépítették a korabeli halász nádkunyhót. A Matula-kunyhónak elnevezett építményt az író leírásai és az 1950-ből származó fotók alapján készítették el.
