Bor, barátok, lecsó, Balaton
Szőlőtőkék között kanyarog az út felfelé Zánka fölött, a Nivegy-völgyben. Alattunk a Balaton, körülöttünk kis présházak. Az úti célunk szintén romos présház volt valaha, ma azonban sokkal inkább emlékeztet egy 100-200 évvel ezelőtti kis balatoni birtokra. A szürkére és fehérre festett épület ablakait fatáblás spaletták takarják. Mellette kemence, asztal, padok. Körös-körül mindenhol szőlő.
A levegőben ínycsiklandozó lecsó-illat.
Megérkeztünk a Tagyon Birtokra.
A házigazda büszkeséggel és a környék iránti rajongással mesél arról, hogy is kezdődött mindez. Kartaly Attila amúgy informatikával foglalkozik, és azt mondja, kezdetben hobbiból, maguknak építettek itt mindent. Meg persze a barátoknak. Akik szívesen jöttek fel hajnalig borozgatni, beszélgetni, és közben a friss levegőt beszívva gyönyörködni a csodálatos panorámában: a dimbes-dombos tájban, a közelben magasodó Hegyestűben, és a távolban a Balaton hol zölden, hol ezüstösen csillogó vizében.
Aztán szőlőt ültettek, meg alma-, cseresznye-, meggy- barack-, mandula- és szilvafát. És diófákat, amiket majdnem kitépett egy hatalmas vihar. Másnaposan, egy buli után a barátokkal állították vissza egyenesbe a fiatal fatörzseket, megmentve ezzel az ültetvényt. Így ma már személyes emlék köti őket ehhez is.
A ház előtt futó út hivatalos túraútvonal, gyakran tekernek el erre bringások. Elő-előfordult, hogy megálltak itt ők is a tájban gyönyörködni, és ha már itt voltak, kaptak egy kis bort. Természetesnek vették, hogy fizetnek érte, mintha csak egy vendéglátóhelyre csöppentek volna.
Összedobtak 6 ezer forintot. Ez volt az első bevétel.
És innen jött az ötlet, mi lenne, ha nemcsak barátokat látnának vendégül, hanem baráti vendéglátást kapna mindenki más is, aki erre jár.
Attila azt mondja, itt csupa olyasmit csinálhatnak a vendégei, amiket ő maga is szívesen csinál: vitorlázhatnak, bringázhatnak, túrázhatnak, jó borokat kóstolhatnak és persze finomakat ehetnek. Amit felszolgálnak, az mind itt a konyhakertben terem (méghozzá vegyszerek nélkül), vagy olyan kézműves termék, amit a környező gazdáktól szereznek be. Épp ezért nincs is állandó étlap, a lecsó, vagy a hidegtálak mellé olyan fogásokat készítenek, amiket a frissen beszerezhető idény-alapanyagokból épp össze tudnak állítani.
A kenyeret pedig maguk sütik hozzá a saját kemencéjükben.
A környék szeretete tükröződik a borválasztékban is. Olyan borokat kóstoltatnak, amelyek a környező szőlőkből készülnek, a borászokat is mind személyesen ismerik, így ha valamelyik megtetszik a vendégeknek, könnyen útbaigazíthatják a megfelelő pincéhez őket.
De van már 4 hektárnyi saját szőlőjük, pincéjük, boruk is
- meséli Boros Dávid birtokigazgató. Ez az RSZ, egy friss, könnyed rizlingszilváni, amiből már Budapestre is szállítanak.
A borok, fröccsök és a hozzájuk való piknikkosár persze nem hiányozhat a vitorlásokról sem, amiket szintén a birtokon keresztül lehet kibérelni. És mindez ha nem is olcsó, de luxuskategóriába sem tartozik: az egész napos vendéglátás, evés-ivás, vitorlázás fejenként 25.000 Ft-ba kerül.
VIDEÓ: a vitorláson
Fotók: Mervai Márk
Ha pedig a vitorlázás, túrázás, bringázás és evés-ivás után megfáradsz, akár meg is szállhatsz az épületben. Itt évekig Attila lakott a családjával, mára azonban átadták a vendégeknek a birodalmukat, mert jöttek a gyerekek, és ők korán fekszenek.
Apropó gyerekek: a Tagyon Birtok abszolút gyerekbarát hely, amíg a papa és a mama bort kóstol, a kicsik néhány méterre tőlük játszhatnak.
A szálláson egyelőre maximum hatan férnek el, de Attila azt mondja, már tervezik a bővítést, a közelben alakítanak ki néhány újabb apartmant.
Tervek amúgy is mindig vannak, az egyik ötlet szüli a másikat, a cél pedig mindig ugyanaz: a vendégek a lehető legjobban érezzék itt magukat, és aztán hírét vigyék a Tagyon Birtoknak, hogy újabb barátok találjanak ide.
További részletekért KATT IDE
Ha tetszett, nyomj egy lájkot!