Balaton: A Szent György-hegy legendái mesélnek a bajba jutott sárkányról és a szomorú véget ért barátokról is
A Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye a bazaltoszlopokkal körülvett Szent György-hegy. A nevét a valaha a hegy lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta.
A tájat, a 3-4 millió éve a Pannon-tenger üledékéből kialakult alapzatot a vulkánkitörések alakították. A régi üledék lekopott, és a bazaltsapka megmaradva végül kiemelkedett a környezetéből. A legszebb bazaltoszlopok a Szent György-hegyen találhatók, ahol helyenként 30–40 méter magasba emelkedve, orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.
A fekvése, talaja miatt gazdálkodtak rajta, így az eredeti élővilágból nem sok maradt meg. Elsősorban a szőlőtermesztés uralta a területet, melynek ideális volt a sok napsütés, a szubmediterrán mikroklíma és a vulkanikus-üledékes talaj. Már a kelták is felfigyeltek ezekre az adottságokra és szőlőt telepítettek a hegyoldalba. A honfoglaló magyarok pedig elnevezték Magashegynek, ezt a mai napig őrzi Hegymagas község neve.
A hegyhez számos legenda is kapcsolódik.
A kolostor legendája
A hegyen réges-rég a „vörösbarátok” klastroma állt. A monda szerint számuk évről évre fogyatkozott, míg végül már csak ketten maradtak. Egy hideg télen a szerzetesek a hegyen rekedtek. A falusiak csak onnan tudták, hogy még élnek, hogy hallották a hegyről érkező harangszót. Egyszer azonban már nem szólalt meg a harang. Mikor a hó elolvadt, a falubeliek felmentek a kolostorba, ahol a két szerzetest már holtan találták. Egyiküket a harangozás közben érte a halál. A helybéliek ekkor elbontották a kolostort, nehogy "rossz barátok" kezére jusson az. Később egy nagy esőzés lesodorta a régi harangot a hegy lábáig, így a harang a legenda szerint a raposkai Szent Antal-kápolna tornyába került.
A barlang legendája
A Sárkány-lik, vagy Sárkány-barlang a Szent György-hegy egyik érdekes geológiai képződménye. A 10 méter mély üreget ledőlt bazaltorgonák törmeléke fedi. A hézagokba télen a hó összegyűlik, ami sokszor még nyárig is megmarad. A lyukak nyáron hideg levegőt engednek ki, ezért a népi hagyomány jégbarlangnak nevezte el.
A legenda szerint régen egy sárkány lakott benne, amit végül Szent György győzött le. Egy másik monda arról mesél, hogy a sárkány a falu lakóit szorongatta és lányokat rabolt. De egy nap a sárkány megbetegedett. A falusiak pedig ápolták, segítették. Ez a jótett meglágyította a sárkány szívét, és végül békésen éltek egymás mellett. Végül a sárkány megöregedett és meghalt. De utolsó lehellete jégbarlanggá változtatta a lakhelyét.
