10 fantasztikus tény a Balatonról
1. A Balaton vize közepesen radioktív
Ne ijedjetek meg az elsőre sokkolónak tűnő információtól! Ez ez semmi rosszat nem jelent, sőt! A magyar tenger vize emiatt enyhén gyógyhatású. Nagymamáink, akik a nyarakat a Balatonnál töltötték, úgy mesélték, hogy imádtak az akkor még nem kövezett, homokos tóparton a sekély vízben feküdni, és nagyon jót tett a a fájós derekuknak, hátuknak, karjuknak, ha befúrták magukat a nap sugaraitól meleg, nedves homokba.
Fotó: H. Szabó Sándor
2. A Balaton környékének vulkáni tevékenysége miatt létezik a Tapolcai tavasbarlang
Ez hogyan lehetséges? A mai Dunántúlon, az egykori Pannon-tó területén a vulkáni tevékenységnek köszönhetően számos gejzír tört elő. Ez vájta ki a mai tavasbarlang járatait, és ezek az erők hoztak lére gejzírkúpokat a Tihanyi félszigeten.
3. Az ős-Balaton egykor sokkal nagyobb volt
A jégkorszak és a földkéreg törései nyomán alakult ki a tó medre. Mivel nedves, hűvös, csapadékos volt a klíma, feltöltődött. Az eredeti tó nemcsak nagyobb volt a mostaninál, de jóval magasabban állt a víz. Ma gyakorlatilag az egész déli partot víz boríthatná a Somogyi- és Zalai-dombságig. A Tihanyi-félsziget például ekkortájt sziget volt.
4. Titokzatos sírkövek
A Balatonudvari régi temető szív alakú sírkövei mágnesként vonzzák azokat, akik szeretik a rejtélyeket. A 19. században készült faragványokra eddig teljességgel megnyugtató magyarázat nem született. Máig nem tudjuk, miért készítettek az 1800-as évek elején éppen ilyen formájú sírköveket.
Forrás: Wikipédia
5. A Balaton-felvidéken található Rákóczi fája
Vagy legalábbis az egyik fa, amiről a legendák úgy tartják, hogy a lovát hozzá kötötte. A környék legöregebb szilfája, a balatonakarattyai matuzsálem sajnos a hatvanas években kiszáradt, utoljára 1987-ben zöldellt utoljára. Ma már csak a "tetemét" láthatjátok.
Milyen öreg ez a fa? Állítólag az 1532-es kenesei országgyűlés idején már megvolt. Mit kell még róla tudni? Ez a fa jelölte régen Zala és Somogy vármegye határát a halászoknak.
Forrás: Wikipédia
6. A Balaton megtelhet
Mint ahogyan 2014 februárjában meg is történt. Ha a tó vize túlcsordul, akkor a felesleget levezetik a Sió-csatornán.
Fotó: Katona Erika
7. A Balaton akár ki is száradhat
A 2000-es évek elején volt ijesztően alacsony a vízállás. Mi történne, ha tényleg kiszáradna a tó? Négy évbe telne, hogy a Balaton tápláló árkok, patakok, vizek természetes úton újra megtöltsék a medret!
8. Szentbékkálla is izgalmas dolgokat rejt
A falu határában találjátok a híres kőtengert. Az intenzív vulkáni tevékenységnek köszönhetőek a kövek, amiket később a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága igen változatos, van közöttük ház méretű is. A kőtenger érdekessége az ingó kő: ha a kőtábla végére áll valaki, akkor az megbillen.
VIDEÓ: Így "működik" az ingókő
9. Régen majd' egyméteres jég borította télen
Bizony, a régi teleknek a jelek szerint már lőttek, amikor hetekre befagyott a Balaton vize és azon jártak át az egyik partról a másikra. Nem lehet már hetekig vagy hónapokig korcsolyázni, fakutyázni sem a tó jéggé dermedt vizén... A múlt századból feljegyzett legmagasabb téli jégvastagság egyébként 75 centméter, 1928-29 teléről.
Fotó: Vörös Ákos
10. Megsemmisült az egykori hajóállomány
Ha a második világháborúról van szó, sokaknak csupán Budapest ostroma jut az eszébe. Arról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy a kikötők miatt a szövetségesek bombázták a Balaton környékét is. Így az egykor híres hajóflotta jelentős része elpusztult.
Két érdekes tény: a 18-19. században a Festetics család jóvoltából hajóépítő telep volt Keszthelyen. Itt készült a Főnix nevű vitorlás, amely sajnos nem maradt fenn. A másik, hogy motoros hajók már 1927-től szántották a tó vizét. Persze a háború után alig maradt használható eszköz a közlekedésre, fel kellett újítani a hajóparkot. Az egyik legjobb dolog a Balatonnál: a kikötők, mólók közelében sétálni és bámulni a vizet. No meg vitorlázni.
Ha imádod a Balatont, nyomj egy lájkot!
