„Segítséget tudni kell kérni. Semmilyen probléma nem olyan apró, hogy ne legyen említésre méltó. És együtt könnyebb. Azért vagyunk ennyien, hogy segítsünk egymásnak, nem azért, hogy ártsunk” – meséli az egyik alapító.

Minden beszélgetés első 20 perce törvényszerűen a vírushelyzetről szól. Ezt követően beletörődő nihil, egyperces néma csönd, majd egy újabb ital és témaváltás. Ismerős?

„Kihúznak a kis buborékomból, amibe bezártam magam. Most ez lett az újabb rémálom. Elég abszurd, nemdebár?” Vélemény.

Posztolj te is magadról! Úgy ahogy vagy, csak te és semmi más. Reggel, álmosan, gyűrötten, csipásan, pattanásosan, szomorúan vagy kétségbeesetten. Ez van, és ez ELÉG.

„Félni oké. Szorongani oké. Ha fáj, ha rettegsz, ha hiányoznak a barátaid és a családod, az is oké. Emberek vagyunk. És ez most körvonalazódik igazán.”